Késöbb megtudtam, hogy elütötték. Bemászott utána keresztszüleim kertjébe, meglátták és rögtön állatorvoshoz vitték, de már menthetetlen volt. El kellett altatni.
Szegény kis vakarcs még tavaly ősz körül jött hozzánk. Hiába próbáltuk elzavarni, ő ragaszkodott hozzánk. Végül nálunk maradt. Nem terveztünk egy 5. macskát és minél hamarabb örökbe akartuk adni, persze senkinek nem kell ilyenkor macska.
Nagyon sovány volt, de hamar összeszedte magát. Barátságos volt, imádta ha felvettük, sokszor ott aludt el a kezemben.
Mivel nem akartuk megtartani, így nevet sem adtunk neki. Én vakarcsnak hívtam mindig.
Nem így akartunk tőle megválni, de legalább addig is jó dolga volt nálunk.
Nyugodj békében kis vakarcs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése