Mega update after a long time

Úgy látszik minden évben lesz egy ilyen nagyobb szünetem... bár idén nem volt szándékos. Annyi minden történt és olyan sűrűn, hogy sem alkalmam, sem esélyem nem volt leülni és írni egy normális bejegyzést.
Ez most valszeg hosszú lesz. Lesz itt minden, vidám, és durva is...

Kezdjük az elején.  

Tiffany Lamp Complete
Végre elkészült a Tiffany lámpám. Jó sok munka volt vele, de végre befejeztem. Sok para faktor volt, de végül is jól sikerült. Igazából a felrakásnál dől el minden, hogy jól vágtam-e ki a sablon, az üveget, jól csiszoltam-e be. Meg is dicsérték a munkámat, mert annyira precízen dolgoztam, hogy végül egy elemet sem kellett újra vágnom, minden illeszkedett mindenhova. Azt mondták, az ilyesmi nem jellemző kezdőknél, aminek én külön örülök. ^^
A forrasztásomon van még mit fejlődni. Valamiért nekem ez az olvasztott fémmel való dolgozás annyira idegen. Minden áron úgy akarok dolgozni vele, minta festenék, átmegyek rajta vagy 5-ször, pedig sokkal inkább a folytonosságra kéne törekedni. Nah mind1, még van időm fejlődni. Most hogy ez kész, megint tartok egy hosszabb szünetet, ugyanis eddig ez volt a legdrágább tanfolyam és mellette még a benzin is rekord áron volt. Kicsit megint gyűjtögetnem kell, aztán folytathatom. A következő már a mozaik lesz. Ha ezzel is végeztem, akkor lehet kiváltom a kellő papírokat, hogy üzemelhessek. Van is egy járható út, amihez nem kell semmilyen vizsgát tennem, de erről majd, ha már aktuális lesz.

Íme néhány kép:
Kivágott, becsiszolt panel (1 a 3-ból).

Kivágott, becsiszolt és befóliázott panel.

Az első lépések a kaptafán, pontforrasztással megfogva.

Leforrasztva a kaptafán, már majdnem kész. :)

És itt 100% készen. Leantikolva, lemosva, lelakkozva. A talp az nem az enyém, nem is vettem hozzá, mert drága és nem érné meg, ha úgy is eladom.

És egy közelebbi kép. Meg vagyok elégedve, tetszik.

Cool wheels again
Húsvétkor elhoztuk a felnijeimet és végre felrakattam rá az új gumikat. Most megint egész vagányan néz ki a kocsi. Az új gumi nagyon durva, úgy kapaszkodik az aszfaltba, mint a tépőzár. Ilyet sem tapasztaltam még. Az előző gumi már olyan volt sportcipőben a jégpályán... kellett mára a csere.

So many questions!
Tumblr-emen elszaporodtak a kérdések, olyannyira, hogy be kellett zárjam a question box-ot. Most van kb. 40 kérdés, amire válaszolnom kell. Jól lemaradtam, de sajnos nem direkt, amit majd lejjebb ki is fejtek, hogy miért.

Painting and a little change
 Igen, jön a jó idő és én idén is ecsetet ragadtam, illetve hengert... Kilátásban volt már egy szobafestés, emellett én egy kis átalakítást is beterveztem. Az átalakítás alatt azt értem, hogy kivágom a batár tv-met a polcról és az lesz az új munka asztalom, ahol makettezhetek, rajzolhatok, stb. Úgy terveztem, hogy ahol a tv volt, oda a 2 szekrény közé csináltatok 2 polcot és kész is. A tv lekerült a pincébe, helyette vettem egy kicsi, lapos tv-t, ami a radiátor fölé, a falra fog kerülni.
Mindezen átalakítások feltétele volt a szobafestés. Elvállaltam, hogy megcsinálom a saját szobámat. Szerencsére a múltkoriból maradt is minden, festék, henger...

Nekiestem egy szombaton a szobámnak és összerámoltam mindent dobozokba, közben kiszórtam minden szart, amire nincs már nincs szükségem. Így járt 2 fotó is, ami a fájó múltra emlékeztetnek, akárhányszor ránézek, úgyhogy repült. Egy batár doboznyi lemezeket (cd/dvd) szedtem össze, aminek átválogatása majd egy újabb hétvégét igényel. Lehordtam mindent a pincébe, kapcsolókat, lámpa búrát leszedtem, falról a polcokat leszereltem, ágyat szétszedtem, levittem, már csak a bútorok maradtak a szobámban, amit aztán középre összetoltam. Ezen feladatokkal szépen el is ment a hétvégém és a festés csak ezután jött, persze előtte mindent le kellett fóliázni.
Mivel falat (pláne tapétát) még sosem festettem, így mindenhol több festék volt, mint a falon, de haladtam. Nap végére kicsit elborzadtam, mert rohadt foltosnak láttam az egészet. Aggodalmam alaptalan volt, mert aztán teljesen egyenletesre megszáradt. A festés elkészült, fóliát felszedtem, bútorokat visszatologattam. Az ágyam helyett csak egy matracot és annak a tartóját hoztam fel, mert az ágyam nekem már nem kell, túl nagy abba a kicsi szobába, nem lehetett az ajtót rendesen kinyitni, ráadásul alvótársam sosem lesz, így nekem bőven elég egy kicsi is.
Pc a helyén, bútorok a helyén, LEGO-t visszarámoltam. Ahogy mondtam, a lemezek átválogatása bizony elvett egy egész hétvégét. Több mint 200 lemezt vágtam ki. Volt egy, amin még régi fényképek voltak, anime talikról, meg a régi társasággal való nyaralásokról. Természetesen az a lemez is repült, csak ez ráadásul még darabokban. Végül aztán megtartottam 4 lemezt, amin még akad 1-2 hasznos cucc.

Íme néhány kép a káosz közepéről, vagyis a szobámról még festés előtt. Van itt minden, mi szem-szájnak ingere, makettek, pónis dísztárgyak, LEGO, rajzok, és javarészt rendetlenség. :D

Festés folyamatban.

Néhány bútort a fürdőbe kellett vinni.

A bútorok a helyén és lassan kerülnek vissza a cuccok fontossági sorrendben, PC és utána minden más. :D

Itt volt a tv-m, ez lesz mostantól a munka asztalom.

Sajnos innentől kicsit leállt minden, mert jött a tavaszi Hunbrony meet (aminek persze nagyon örültem), meg utána a betegségek sorozata...  


Hunbrony Spring Meet/Picnic
Mindennél jobban vártam ezt a meet-et, mert most nem kötött programok voltak, hanem csak egy egész napos piknik a Margit szigeten. Annyira vártam már, hogy gondoltam készülök némi meglepetéssel és sütök cupcake-et. A sütésfőzést megelőzte egy alapanyag beszerző hadjárat. Természetesen nem lehetett mindent beszerezni, de anyám jóvoltából másból oldottunk meg dolgokat. Mivel a cupcake-ből 2 adag nem sok, így egy másik sütit is akartam csinálni. Nővérem jóvoltából egy citromos, mandulás kockát, amit aztán fel lehet szeletelni több darabba. Nos ez a süti sajnos nem sikerült... összeesett a tészta... nem is vittem magammal. Ami viszont a cupcake-eket illeti... Az alapja sima muffin, amibe vanília és eper kivonat helyett, vaníliás cukrot és eperlekvárt raktunk. A krémje epres volt, itt is kivonat helyett lekvárt, illetve a tömény, édes ellen sima eper puddingot használtunk. Ezek mind anyám ötletei voltak, segített is az elkészítésben, de a javát azért én csináltam. Meet reggelére lehült a krém, amit anyám rányomott a muffinokra, míg én készülődtem.

Csak kellő komolysággal, a gyilkos kötényben. :D

Dö szíriusz close-up. :D

Look at them bicsezz!

Hűtőtáskába pakoltam mindent és elindultam. Még sosem voltam egyedül a Margit szigeten kocsival, így kicsit aggódva indultam el. Előző este alaposan kiveséztem az útvonalat Google Earth segítségével és biztonság kedvéért vittem térképet is. Totál egyszerű volt, simán odataláltam. Egy kis várakozás után a parkolóban megjelent a csorda is és jöttek is páran, hogy segítsenek a sok cuccot odacipelni. Utólag is thx Falling, Kolibry és Shark. :) A csoporthoz érve látom, hogy baromi sokan eljöttek. Kicsik és nagyok is, és ami a lényeg, lányok is :) YAY FOR THE PEGASISTERS!

A profi pék, csak épp a kész süteményt felejtettem el lefotózni, de Falling megmentett ezzel a képpel. :D

A napom csúcspontja, megjelent FLUTTERSHY! Némi noszogatásra a többiektől, azért 1-2 közös kép is készült. Best day ever! ^^

I'll protect you! :)

Gyorsan körbekínáltam a cupcake-eket, amiknek nem várt sikerük lett. Néhány ember el volt ájulva tőle, aminek nagyon örültem. :) Poén, hogy én még csak meg sem kóstoltam, mert rohanás volt. Kértem is, hogy legalább 1-et hagyjanak nekem. Azt kell mondjam, tényleg jó lett, sokkal jobb, mint vártam. Gyűlt a nép, rengetegen voltunk, jóval többen, mint az előző meet-en. Nem győzöm szajkózni, hogy mennyivel másabb ez a társaság, mint más fandom tagjai, mert itt mindenki kedves mindenkihez. Vannak klikkek, de nem az van, mint anno anime-s bagázsnál, hogy az egyik klikk utálja a másikat és nekem mind2 klikkben van barátom... Itt semmi ilyesmi nincs, én legalább is nem vettem észre.
Dél után jöttek a versenyek, amiket inkább dokumentáltam, mint sem hogy részt vettem volna. Yay lustaság! Született pár mulatságos kép. Utána jött a tombola sorsolás, amin egy faja lámpát nyertem. Fél 7 körül jöttem el, mert már nagyon fáradt voltam (mivel hajnali 4-kor tudtam csak lefeküdni). Gábority eljött velem, mert ő meg a Keletihez igyekezett volna, hogy elérje a vonatot. Elvittem, bár esélyes volt, hogy lekéssük, ám utolsó pillanatban elérte. Majd elindultam haza. Egész úton vigyorogtam, mint a tejbetök, annyira jól éreztem magam, annyira jó volt látni a többieket. Nagyon szeretem ezt a csoportot. A meet-ről bővebben ITT olvashattok.  


First my throat, and after that, my KIDNEY?! WTF?!!
Meet-ről hazajövet meg mertem enni egy kicsi jégkrémet, másnapra a Wilkinson késkészlet már ott volt a torkomban. Szép, más sem hiányzott, mint egy újabb betegség. Arra a hétre reszeltek minden programomnak és tervemnek... Fetrengés volt egész héten. Hétvégére rendbejöttem, már készültem is, hogy akkor újra a visszarázódok a rajzolnivalókba és folytatom tumblr-t is.
Éjjel lefekvés előtt filmet néztem, közben szotyiztam. Egyszer csak elkezdett fájni a jobb oldalam egyre jobban és jobban. Nem gondoltam rosszra, gondoltam, valami kis görcs lehet, mindjárt elmúlik. Nem múlt, gondoltam, oké, akkor inkább lefekszem. Ez volt 1 körül. 2-ig fetrengtem az ágyamban, a fájdalom csak nőtt és nőtt. Kezdett megfogalmazódni bennem a gondolat, vakbélgyulladás... biztos a szotyitól... 2 után nem bírtam tovább, keltettem anyámékat, hogy csináljanak valamit, hívják az ügyeletet, vagy a mentőket. Nah innen indult a pokol. Mindenki ébren, én már lent a nappaliban tekergőzök a kíntól a kanapén. Úton volt az orvosi ügyelet, a fájdalom már elviselhetetlen volt. A karfát rúgdostam már kínomban, a víz kivert és a légzés is baromi nehezen ment. Megállapította a doki, hogy akut gyulladás, valszeg vakbél. Szóltak is a betegszállítóknak, akik 10-15 perc múlva kint is voltak. Ez alatt lefordultam a kanapéról és a földön fetrengtem, majd rámjött a hányinger is. Minden tünet stimmelt, tuti vakbél... Az a 10-15 perc egy örökkévalóságnak tűnt. 4-kor kiértek a mentők és már indultunk is. Jó messzire jöttünk be a városba, de sajnos közelebb nem volt ügyeletes kórház. Sűrgősségire fel is vettek, mentem a kórterembe, ment a vizsgálat, vettek vért, közben bekötöttek egy infúziót, amiben bitang erős fájdalomcsillapító és görcsoldó volt. Ott mondta a doki, hogy valószínű vese. Kikerekedtek a szemeim. Vese??!! Remek, nem elég, hogy csillagokat látok a fájdalomtól, ráadásul halálra is rémültem... Mondta a doki, hogy valszeg vesehomok, vagy kő. Miután végre hatott a görcsoldó, kezdtem fellélegezni egy kicsit. Már nem görcsölt annyira, de éreztem. El lettem küldve 1-2 vizsgálatra, ultrahangra. Utóbbin megállapították, hogy a jobb vesevezetékemen tágulat van, ami valszeg homoktól van. Ez után kellett menni vizeletet adni. Legnagyobb rémületemre, véres volt. Nah itt ment ki belőlem minden szín. Egy jó 5 percre megállt a világ...

Halálosan megijedtem, talán még ennyire soha.

Reggel 7-8 körül jöttünk el, felírtak egy vese tisztító gyógyszert, meg egy görcsoldót, amiket majd szednem kell. Meg lettem nyugtatva, hogy a véres vizelet az csak a homok távozásával járó irritáció és a görcsös gyulladás eredménye. Otthon lefeküdtem, valamikor késő délután keltem és kezdtem is vedelni, mint állat és csinálni mindenféle kúrát, ami a gyógyuláshoz kellett. Másnap kellett még menni a helyi SZTK-ba, urulógiára, nem tudom miért, gondolom ugyanazért az ultrahangos vizsgálatért. Reggelre megint brutálisan begörcsöltem. Nem hatott a görcsoldó, vettem be rá fájdalom csillapítót, az sem hatott. Anyám vitt be, mert ilyen állapotban nem hogy vezetni, de rendesen járni nem tudtam. Szerencsére az SZTK-ban van ismerősünk, így elintézte, hogy soron kívül bekerüljek. Szerencse is, mert a váróterem dugig volt emberrel. Bent megint hányingerem lett, de mivel semmit nem ettem előző nap, így csak víz jött ki belőlem. Kaptam ott is fájdalomcsillapítót és görcsoldót, majd leküldtek röntgenre. Vicc, hogy a pesti kórházban ez senkinek nem jutott az eszébe... A röntgenen nem volt semmi, ami azt jelenti, hogy ha kő is, annyira kicsi, hogy nem lehet látni. A gyógyszer hatott, ám távozás előtt kaptam egy doboz erős görcsoldó kapszulát. Mondta a doki, ha ez nem mulassza el a következőt, akkor kórház. Otthon továbbra sem volt étvágyam, és csütörtökig nem is ettem semmit, de tényleg semmit... Doki mondta, hogy üvegbe ürítsek, hogy lássam, mennyire tisztulok, vagy hogy mi jön ki. Neten találtam különb féle gyógytea recepteket, ami vizelethajtásra van és hasznos. Ki is próbáltam és a hatás sem maradt el, egyetlen gond, hogy ezek a teát iszonyatosan pocsékak és ihatatlanok. Ennek ellenére 2 litert gyorsan le kellett húznom, másfél óra alatt le is ment. Csütörtökön tudtam enni 4 falatot az ebédből, meg reggelire 3 kicsi harapást a zsömléből.
Pénteken nekem kellett volna bent lennem, mert anyámnak kertészkedni valója volt. Ez alapban nem is akaszt már ki, mert ismerjük a rutint. Minden más az én egészségem előtt. Sajnos péntek reggel megint egy iszonyatos görcs tört rám reggel fél 6-tól. Megint olyan görcs, amitől járni sem, állni sem, feküdni sem tudtam...
Együttérzésből kaptam a baszogatást, hogy szedjem össze magam és öltözzek, mert menni kell be. Kedves, mi?
Megkaptam persze azt is, hogy ha melózni kell menni, akkor begörcsölök, amit szintén megköszöntem az együttérzés nevében, mire nővérem ugatott le, mint egy utolsó szemetet. Ott és akkor meg akartam halni. Hát kell ez nekem? Kínoktól fetrengek, erre még lebasznak, számon kérnek, cseszegetnek... komolyan, rúgjatok még belém, lehet már meg sem érezném... miért is adtuk le apám pisztolyát... mennyivel könnyebb lett volna inkább, ha elteszem magam láb alól és nem kell ezt hallgassam. Iszonyatosat csalódtam a saját anyámban és nővéremben, kívántam, hogy ők is egyszer érezzék át ezt, hogy tudják mennyire elviselhetetlen. A kapszula amit bevettem, lassan kezdet hatni, de csak annyira, hogy újra tudtam járni. Mondtam anyámnak, hogy vigyen be melóhelyre, nekem mind1, hol fetrengek, ő meg mehet kertészkedni...
Út közben újra és újra megkaptam, hogy mennyire szarok az egész boltra, mennyire felelőtlen vagyok, stb stb. Pont ez kellett még a kínjaimhoz... Kurvára kíváncsi lennék, mit csináltak volna, ha nem jövök haza pestről... kíváncsi lettem volna, hogyan oldják meg a számítógépes problémákat, a névjegykártyákat, reklám matricákat, a rendszeres autókázást áruért... csak néhány apróság, amiért soha nem csak hogy egy köszönömöt nem kaptam, hanem mintha nem is én intéztem volna el ezeket.
Bent a boltban még jócskán görcsöltem, kolléga kérdezte is, hogy minek vagyok itt, ha nem vagyok jól, mire mondtam, hogy anyámnak kertet kell gondoznia, nem gondolod, hogy egy vesegörcs előbbre való. Pár perc múlva wc-re kellett mennem és olyan mértékű véres, hordalékos cucc jött ki belőlem, mint még soha. Meg is mutattam anyámnak, majd én én kezdtem el a magamét. Minden ami eddig felgyülemlett bennem az elmúlt 4-5 évben most felszínre tört... gyenge voltam, eddig mindent elnyomtam, de most kitört... kiborultam... Mondtam neki, hogy most mondja, hogy rájátszok, most mondja, hogy azért görcsölök, mert munkába kell jönni, MOST MONDJA, HOGY SZAROK AZ EGÉSZRE!!!! innentől már a könnyeimet sem tudtam megfékezni, közben mondtam a magamét... szerinted könnyű úgy meglenni minden nap, hogy a tőlem telhető legjobbat és a legnagyobb felelősséggel teszem, majd számon vagyok kérve és meg vagyok vádolva, hogy nem érdekel az egész... szerinted annyira könnyű ezt a sok szart lenyelni, amit 4-5 éve folyamatosan kapok... mindig mindent elintéztem, még azt is ami nem az én dolgom lett volna, kedves vagyok mindenkivel és segítőkész... eljárok alkatrészekért, elintézek minden gépes problémát, elintéztem a névjegykártyát, a matricákat, elintéztem hogy jó másolónk legyen, mindent megcsinálok amit kell, erre újra meg újra megkapom, hogy szarok az egészre... szerinted ez az egész nekem mégis hogy esik, mégis milyen reakciót vársz tőlem ezekre, ha nem ellenségeset?!... kb eddig jutottam...
Nézett is anyám, tudtam én, hogy nem tudott ő semmiről és most talán valami eljutott a tudatáig, viszont haragudtam magamra, hogy hagytam, hogy kiboruljak... azt hittem ennél azért erősebb vagyok...

A nap folyamán még párszor megfordultam a WC-ben, mikor egyszer csak kifordult egy pici kavics, majd hirtelen a görcs kezdett enyhülni, majd szinte teljesen el is tűnt. Azóta nem éreztem, hogy erősebben fájt volna, vagy görcsölt volna, úgyhogy úgy érzem, ebből is felgyógyultam, viszont mostantól oda kell figyeljek, hogy eleget igyak és mozogjak.

Nagyjából ezek történtek az elmúlt 1 hónapban. Elég sűrű volt, nem? Remélem több hasonló negatív kalandban nem lesz már részem, viszont alig várom már a következő meet-et.

Meglepetés!

Megint csinálok cupcake-et és most lesz más ízesítésben is (persze, ha sikerül).


Addig is Peace!

I'm on Tumblr!

Hosszas kihagyás után egy újabb update.

Elég sűrű mostanság minden napom.
Egyik meglepetés ér a másik után.
Nem elég, hogy gyártom a rekveszt artokat, erre most be lettem véve egy csoportba (a Hunbrony csoporton belül), ami egy igen híres fic-et szándékozik meganimálni.
Feladatom, hogy rajzoljak, mást úgysem tudok. :)
Kíváncsi leszek mi lesz a dologból.

A betegségen úgy ahogy túl vagyok, bár azóta is érzek valami nyomást a gégém alatt, mintha egy gombóc lenne ott és ha beszélek, rögtön köhögési ingert érzek.
Fuck that, ha nem öl meg, csak erősít, ha mégis, ez van.

Ritka jó üzletet csináltam. 45k-ért vettem 4 zsír új Hankook gumit, ami baromi jó ár és már éppen ideje volt. Szálkás már 2 gumi a kocsin és nagyon búg.

A tiffany lámpámmal is jól haladok, ezen a héten jön a forrasztás és ha mindenki velem van, akkor minden jó lesz. A lámpa ezután eladásra megy, még nem tudom mennyiért, de jó volna valamit visszakapni az egészből.
Ezután jön pár hónap szünet, míg nem lesz pénzem a következő tanfolyamra.
Kiderült, hogy nem kell okj-s képzés, ha műhelyet nyitok, nem boltot. Elég lesz egy oklevél is hozzá és azzal kiváltom a szükséges papírokat, utána jöhetnek a berendezések és az alapanyagok és kezdődhet a meló. *le sigh*... bár már ott tartanék.

Mlp óta rohamosan elszaporodtak a tumblr-ek, amiken is kérdezni lehet és art-al válaszolnak. Elhatároztam, hogy én is indítok egyet.
Nos itt is, mint mindenhol, nekem van a legnehezebb dolgom, mivel nem tudok shop-ot használni (meg sincs), sem tableten rajzolni, így marad a sima ceruza rajz és a paint... kínlódás, kínlódás hátán, de nem akarok kimaradni ebből a tumblr-es dologból, olyan régóta akarok én ilyet csinálni, nem hagyom hogy a technika az utamba álljon.
Igazából tableten rajzolni megtanulnék, csak ahhoz valami komolyabb berendezés kéne, mint ami most van, mert az számomra kezelhetetlen...
Majd meglátjuk.
Egész jól beindult, el vagyok árasztva kérdésekkel, amikre alig győzök rajzolni.
Check it out: Ask Shy and Spike

Magam alatt vágom a fát... rekveszt artok, fic project, és tumblr... előbb-utóbb végem lesz...

Peace

I hate being sick...

Vasárnap óta rohadt beteg vagyok... utálok beteg lenni... mindig előhozza az érzelgős, depresszív énemet.

Szomorúan tapasztalom, hogy azok a blogok, amiket azelőtt olvastam, már évek óta állnak. Semmi új bejegyzés, semmi új hír... mindenki kinőtt a blogírásból? Vagy már csak nem divat? Vagy már mindenkinek így helyreállt a szociális élete?

Nem tudom, de elég szomorú... nincs mit olvasni, nem tudni, kivel mi van. Utóbbi mondjuk nem feltétlen érdekel, de azért jó néha olvasni, hogy másnak is olyan szar az élete, mint az enyém.

Ragequit-eltem a csoportból, mert kicsit elegem lett a töménytelen mennyiségű piás thread-ekből... Bezzeg, ha admin lennék, hide-olhatnám ezeket a thread-eket...
Úgy látszik ugyanazokba az akadályokba ütközök itt is, mint korábban. Mocskos egy világ ez, viszont erről nem a mostani társadalom tehet, ez már jóval korábban tönkre lett baszva...
Mind1, egyelőre nem megyek vissza. Így most van időm a sok rekveszt rajzokkal foglalkozni, meg nem igazán veszem észre, hogy nagyon ragaszkodnának hozzám...
Looks like I'm not that important... oh well...

Jó lenne már meggyógyulni, utálom, ha ennyire hisztis vagyok... :(

Peace

Just the usual stuff

First things first!
Te! Igen, hozzád beszélek! Ne olvasd a blogomat és töröld ki a telefonszámomat! Magasról teszek rád és nem vagyok kíváncsi a reakcióidra. Semmi közöd ahhoz, hogy mit írok ide és kiről!
GTFO!

Erről ennyit...


Nos elkezdődött az új év, változott valami? Hát, a szar helyzeten kívül semmi...
Romlik a gazdaság, drágul minden, az embereknek nincs pénzük, szóval rózsás jövő elé tekintünk...
Nem is zavarna különösebben, ha anyám nem emózna meg rinyálna minden egyes nap.
Megmondtam neki, hogy amíg van fölös pénze cigire, addig nekem ne panaszkodjon...

Más...

Lassan 2 hete szenvedek kötőhártya gyulladással. Igen, megint. Most viszont olyan szemcseppet kaptam, aminek egyik összetevője állítom, hogy sósav... Hatni nem hat, viszont szétégeti a szemem.
Persze a gyógyuláshoz az is járna, hogy otthon legyek, nem pedig itt bent... Mondanom sem kell, hogy erről még csak ne is ábrándozzak.
Még nem is lenne gáz azzal, hogy itt rohadok, ha nem kéne napi rendzserességgel postára mennem és nem fújna ez a rohadt orkán erejű szél állandóan.
Már már majdnem meggyógyult, mikor vasárnap ki lettem zavarva fát vágni/hordani. A munkával nincs baj, csak megint akkora szél volt, hogy 2szer futhattam a sapkám után, estére megint gyönyörűek lettek a szemeim.
Holnap valszeg mehetek szemészetre, hogy kiírassak egy új szemcseppet, de most remélem valami olyat kapok, ami hat is...
Természetesen a munka után, ma hulla vagyok. Megfordult drága anyám fejében, hogy otthon lábadozzak? Hehe, lófaszt... majd ő fog délután meglépni...
Ezen már meg sem szabad lepődni, de majd ha ő lesz otthon betegen, akkor kapja majd a nonstop baszogatást, hogy miért nem jön be dolgozni, mit fekszik sötöbö... amilyen az adj isten...

A héten kezdődik a Tiffany tanfolyam. yay. Egy újabb lépés az álmaim felé, csak még nagyon hosszú az út.
Azon lepődtem meg, hogy amióta brony lettem, azóta rohamosan megnőtt a rajzaim száma.
Egy jó scanner kéne még, meg némi Photoshop tudás. Előbbit még be tudom szerezni, utóbbiról csak ábrándozhatok...
Kéne egy jó tablet is, mert manapság már baromi elavult a ceruza+kihúzó+radír kombó...
Program már van, de valami faja nagy tablet kéne... hát talán karácsonyra, mert jelen anyagi helyzetemben egy pendrive-ot nem tudok megengedni magamnak, minden pénzem felemészti a tanfolyam... ez van.

Egyéb említésre méltó dolog nem történt a hétvégén.

A múlt hét elég kemény volt, nem csak a szemem miatt, hanem meló miatt is.

Update!
Az a helyzet, ezt még hétfőn kezdtem írni, csak leltár miatt folyamatosan csúszott a dolog.
Szóval ma voltam szemészeten, ahol mondták, hogy ugyanazt a szemcseppet írták ki, mint múltor.
Nagy lófaszt, mondtam, már eleve nem ugyanúgy néz ki, és az előző még átlátszó folyadék volt, ez meg olyan mint a szappanos víz. Az előző hatott, ez csak mar...
Mind1, kiírt nekem egy szemkenőcsöt, meg mondta hogy használjak műkönnyet.
Kiváltom, hazaviszem, elolvasom a betegtájékoztatót...
A szemkenőcs mellékhatásképn szürke, vagy zöldhályogot okozhat. Hát ez kurvajó, landolt is a kukában, én ezt meg nem kockáztatom, marad a műkönny, viszont ahhoz a szemészhez többet nem megyek...

Holnap megyek tanfolyamra.
Kicsit izgulok, mert már egy éve nem voltam, tuti hogy mindent elfelejtettem.
Az elején szerintem úgyis csak vágni fogok párat, aztán elkezdem a következő munkámat.
Idén kicsit szopás lesz az egész, mert a jelen benzinárak mellett jóval drágább lesz a közlekedés... Nem tudom, mennyire lesz így rendszeres a tanfolyam.
Lehet ha ezzel a munkával kész vagyok, akkor legalább 1 hónapot csúsztatok, hogy tudjak valamit félretenni.

Nagyjából ennyi történt.
Peace.

Another late update

Rednszerint csúszok az írással, de ez tőlem már megszokott.

A beígért regélés most elmarad, mert hála szita agyamnak, a felét elfelejtettem, amiről írni akartam.

Nagyvonalakban annyi van, hogy nemsokára lesz egy újabb kocsi karbantartás. Nemsokára elérem a 100ezredik kilóméteremet és mivel a multkori motormosásnál lejött az a matrica, amire olajcserénél írjuk a kilóméter állást, így arra gondoltunk, legyen kerek számnál, így követni is könnyebb.
A fékeket sem árt megnézni, mert nyáron elég sokat nyikorgott, ami betudható a melegnek is, de simán lehet, hogy már kopottak a betétek. Gondolkozom a tárcsa cserében is, de azt még meg kell nézni, kell-e egyáltalán.

A másik dolog, hogy megint szarul megy a bolt, annak ellenére, hogy hónap eleje van, alig vannak vevők, ami kurvára gáz.
Még gázabb, hogy a napi limitnek még csak a fele sem jön össze. Ez így nem lesz jó.
Anyámnál is ilyenkor megszólal a vészriasztó. Persze ilyenkor én vagyok elővéve, hogy rakosgassam ki a karosszériákat hirdetésekre, meg ilyenek, nem érti meg, hogy az egész nem úgy működik, ahogy ő azt elképzeli.
Költségkímélésképp elkezdtünk spórolni idebent a fűtéssel, úgy, hogy konkrétan nem fűtünk. Ezzel nem lenne baj, vastagon öltözök, stb, csak nem gondoltam, hogy már most ilyen hideg lesz itt. Baromi nehéz reszkető ujjakkal gépelni, minden második szavam után javítanom kell....

Ami a hétvégi fahordást illeti, nem volt annyira vészes, mint gondoltam. Előre be lettem paráztatva, hogy akár még vasárnap is pakolhatjuk; gondoltam, WTF, valami nyerges vontatóval hoznak fát, vagy mi?... Ennek ellenére fél 3-ra készen lettünk, igaz nem hozták el mindet, de a második kanyar kevesebb, mint ami most jött, így azzal sem lesz gáz szerintem.

Kötőhártya gyulladással szenvedek 1 hete, igaz csak csütörtök óta van rá szemcseppem.
Elsőször másra gyanakodtunk, mert ha nekem begyullad a szemem, az azzal jár, hogy akkorára dagad, mintha bevertek volna párat, de semmi ilyesmi nem volt.
Könnyezett mint állat, ennek ellenére úgy éreztem, mintha ki lenne száradva, az egész szemem vérágas volt, akkorákat és olyan sokat kellett pislognom, mint aki idegrángásból pislogna...
Allergiára gondoltunk, mert miért ne... nem ér elég szarság életem során, miért is ne lehetne egy újabb allergiám... szerencsére nem az, de ez annyiban nem vígasztal, hogy az orvos javaslata ellenére nem tudom pihentetni. Hogy is tudnám, hiszen melózni kell, én meg nem fogom ki kérni magam, ha már anyám eszébe nem jutott, hogy hazaküldjön, az már elég szomorú. Emellett a fos forgalom mellett meg igazán lehet nélkülözni 1 embert, főleg mivel anyám szinte minden nap lelép.
Meh, lerágott csont, már dühöngtem érte eleget korábbi bejegyzésekben.

Nos, kb. ennyi lett volna, persze részletesebben, plussz még amit elfelejtettem, de az már mind1.
Fáradt vagyok, pihentetnem kéne a szememet, de nem tudom... a szemcsepp is baromi lasan hat, vagy nem hat, nem tudom, változást nem vettem észre csütörtök óta...

Holnap évforduló, yay...
Until then, Peace.

THE 100th ENTRY

Petárdák és konfettik! Íme a 100. bejegyzésem.
Sosem gondoltam volna, hogy ilyen sokáig kitartok valami melett, amit elkezdek, főleg amiben ennyit kell írni.

A flanc és a díszítgetés most elmarad sajnos, még egy jópofa rajzzal is készültem volna, csak minimális rajztudásom éppen ilyenkor futott zátonyra és az 5. kidobott papír után elment a kedvem. Sokáig nem akartam halogatni, mert megint csak gyűlik az írnivaló és megint az lesz, hogy áh, leszarom, rég volt, nem írom le...

Úgyhogy sajnos ez a bejegyzés sem lesz külömb, mint a korábbiak.

Tortént egy s más az elmúlt napokban, jó is és jó sok rossz is, de ez a tendencia vall az én életemre.

Visiting a very special friend
Végre valahára eljutottunk Tanashival oda, hogy egyeztetni tudtunk egy időpontot talákára. Sajnos neki is rengeteg dolga van és amikor egy kicsit is ráér, akkor legtöbbszőr én nem tudok bemenni meló miatt.
Nahdemost végre összejött, már jó néhány dvd-t kellett vinnem neki, azok is szépen összegyűltek, persze az utolsó nap írtam ki mindet 1000rel.
Végre végig lejött az Fma Brotherhood jó minőségben, így odaadhattam neki.
Vittem még jó pár néznivalót, amik már korábban ki voltak írva, így egy darabig el lesz.
Nem volt egyszerű a beutazás, mert most nem otthon volt, hanem jóval messzebb.
Mégjó, hogy jó a tájékozódó képességem, mert külömben az életben nem találok oda.
Persze előző nap még ki Google maps-oztam a helyet, meg a kis térképemben is kikerestem, sőt, még Lajos GPS-ét is elvittem, biztos, ami biztos.
Odaértem, gond nélkül, szerencsére. Újabb 100xp nekem.
Sokat, nagyon sokat beszélgettünk, annyira sokat, hogy estére fájt a torkom, bár ez nálam nem meglepő. Esetek többségében egyedül vagyok és nincs kivel beszélgetni, max msn-en gépelni, így el vagyok szokva a folyamatos beszédtől.
Sokmindenről volt szó, ami meglepő, hogy olyan hülyeségekről is bírtunk beszélni órákat, amikről mással nem. : )
Kellett már egy kis változás az örökös monotonitásból, arról nem beszélve, hogy most már ő a legfontosabb barát a számomra, így most már rá kell figyelnem és vigyáznom, ahogy csak tudok. Természetesen a ebben a rétegben Laci és Fatal is benne van, mielőtt valamelyikőtök szóvá tenné. : )

Rá kellett jönnöm, hogy minél kevesebb barátom van, annál többet tudok velük foglalkozni. és ez... jó ez így.

Remélem Tanashi is legalább annyira érezte jól magát, mint én. Hajlamos vagyok abba tévhitbe esni, hogy szórakoztatónak hiszem magam, közben más a helyzet.

A találkozó előtti éjjel is vele álmodtam, ami meglepett. Részletekbe nem megyek bele, mert én sem emlékszem már rá tisztán, meg egy kicsit zavarbaejtő is volt.
Átok a tudatalattimra.

All in all, jó volt úrja találkozni és remélem hamarosan megint összefutunk, hisz még meg kell mutatnod nekem azt a kávézót, amiről szó volt. 'kay?

Painting... finally done
Legutóbbi festő akcióm egyáltalán nem úgy zárult, ahogy én azt reméltem, míly meglepő.
Legalább egy hétig húzodott el a folyamat, mert valami mindig közbejött.
Viszont végre megvagyok vele, az ajtók és az ablakok a helyükön vannak és minden szép és fehér.

The extent of incompetence is fucking annoying!
A korábban említett direktszűrő beszereltetés lezajlott.
A címből gondolom már sejtitek, hogy ez sem úgy sikerült, ahogy én akartam, legalább is nem olyan lett, mint amit megbeszéltünk.
Eredeti felállás az volt, hogy egy merevebb csövet raknak be, hogy ne ugráljon, meg egy új szűrőt. Annyi lett volna a dolog, hogy le esztergálnak egy csövet abban a méretben, ami ott meg lett beszélve, és ha a szűrő nem fér el, akkor az elejéből levágnak egy kicsit. Ennek ellenére ugyanazzal a régi szar gumiharmónikával rakták fel a szűrőt, amivel az előző fel volt rakva. Dühöngtem is, hogy bazzeg, direkt azért bezséltük meg a merev csövet, hogy ne ugráljon, szerinted mi a faszért volt a másik szűrő is kikötve gyorskötözővel?!
Most aki nem ért hozzá: a gumiharang az hajlékony, rugalmas, stb. A régi szűrőt ki kellett kötni, hogy ne rázkodjon. A merev cső ezért kellett volna.
Bazdmeg nem értem! Ha képtelenek ahhoz tartani magukat, amit megbeszéltünk, akkor mi a faszért vállalják el?!
Betelt a pohár. Fogom és viszem a Fiat szervízbe! Ott úgy is ismerősök vannak, szoktak nálunk vásárolni és nem egyszer ők szereztek be cuccokat a mi kocsiainkhoz.
Ott értik a dolgukat és értenek Magyarul is bazzeg!

Ha minden gond nélkül menne bazzeg, túl szép lenne, még a végén unatkoznék. ÚGY SZERETNÉK MÁR EGY KICSIT UNATKOZNI, BAZZEG!!!

You still hunt me in my dreams
Előző nap volt egy érdekes álmom. A Bajákiban voltam egy osztályban, olyan emberekkel, akiket soha nem láttam. Mindenkinek egy beceneve volt, mint valami online játékban. Senki nem használta a saját nevét, még a tanárok is csak a becenevünkön szólítottak minket. Érdekes volt, nekem már nem is tudom mi volt a nevem, de a padtársamnak az volt a beceneve, hogy "Alszik".
Volt egy lány, aki totál ismeretlen számomra, de álmomban barátkoztam vele.
Kb. 4-5 embert kiemeltek az osztályból és egy másikba vittek, mivel a lány is köztük volt, így én önkényesen is átmentem oda. Nem tudom, valami fegyelmi osztály lehetett.
Órák után, mindenki ment haza, a lépcsőn lefelé menet talákoztam egy ismerőssel, aki a valóságban volt az osztálytársam, álmomban nem. Rövid eszmecsere után, mentem ki a kocsihoz, de nem tudtam hogy hol álltam meg. Erre még visszatérek.
Gondolván, hogy Csepel pláza parkolójában álltam meg, elindultam oda, ám mikor elmentem a buszmegálló mellett, egy olyan ismerősöm mellett mentem el, akivel az életben többet soha nem akarok találkozni. Igyekeztem tudomást nem venni róla, de jött utánam és beszélt, hogy mit, pontosan már nem tudom, de végig 1es szám 3. személyben beszélt saját magáról. A Csepel plázát balról megkerülve, valami ismeretlen vízparthoz értem. Nem értettem, hogy hol vagyok, visszafordultam.
Jobbról akartam megkerül, de ő továbbra is követett, gondoltam keresztül megyek a plázán.
A pláza is totál másképp nézett ki, mint valóságban és magam sem tudom miért a lifthez mentem. Már nem követett, feladta, vagy elkeveredett a tömegben, nem tudom, nem érdekelt. Beszálltam, meg még néhányan, elindultunk felfelé.
Érdekes lift volt, nem volt a kabinnak fala, meg teteje, csak talpa. Fala csak a lift aknának volt. A fal elkezdett szűkülni és a tető amolyan tölcsér szerűen zsugorodott. Nem ijedtem megm, de furcsáltam, kicsit beljebb álltunk és átfértünk, nahde utána egy zárt tető felé mentünk, ami baromi lassan nyílt szét, lassabban, mint ahogyan mi mentük felfelé. Igyekeztem nem pánikolni, végülis felértünk az emletre, de utána már semmire nem emlékszem.
Ez a liftes dolog az egyik amire kitérnék: nem vagyok klausztrofóbiás, de álmomban rettegek a szűk helyektől és gyakran találom magam valamiféle szűk sötét csőben, vagy alagútban. Habár mindig próbálom higgadtan kezelni a dolgokat, valójában mindig szorongok akkor. Valóságban semmi ilyesmi nincs. Lehet ez is egy amolyan tudatalattis dolog.
A másik a kocsi keresős dolog: volt már párszor olyan álmom, hogy iskolából kijövet a kocsit keresem, hogy hova parkoltam és csak bolyongok. A suli, meg a kijárat, valósághű, de utána minden alkalommal totál más a környezet, másak a házak, az utcák. Végül sosem találom meg a kocsit, nem azért mert ellopták, hanem azért, mert nem emlékszem hova parkoltam vele. Szinén érdekes, hogy mindig csak a Bravo-t keresem, a mostani kocsimat. Sulis éveimben Trabantom, aztán egy Punto-m volt.
Fura...
Ami többi furcsaságot/kellemetlenséget illeti, úgy tűnik, hogy az emlékeim néha belekavarnak az álmaimba. Az ilyet nem szeretem, főleg ha olyanok jelennek meg álmomban, akiket nem akarok...

Down with sickness
Járvány van. Anyám és nővérem egy napon lettek betegek, de nagyon, majd 3 napra rá Lajos is elkapta, én marhajól voltam a héten, meg is jegyeztem mindig, hogy engem totál elkerült a betegség, megúszom, stb.
Meg a francokat... jövőhéten olyan beteg lettem, hogy az ágyból sem tudtam kimozdulni. Azon a héten végig beteg voltam, de a többi napon persze már dolgoztam.
Még most sem vagyok 100-as, de már határozottan jobban vagyok.
Mégegy apró kellemetlenség támadt meg engem a napokban, de elintézem, ha nem súlyosbodik, akkor nem is teszek róla további említést.

Summary
Hát bizony. 100 bejegyzés, több mint 2 év. Nem semmi, legalábbis magamhoz képest. Sokminden történt. Jó sokat írogattam.
Hát, eddig ment, következő cél a 200 bejegyzés. Hajrá!

Peace.

Update and Rage

Bizony rég nem írtam már és szépen össze is gyűlt néhány dolog, amiről írni kell.

Apróságok

-Egyik macskám múlthéten megsebesítette magát, fennakadt valahol egy kerítésen, keményen vérzett, de másnapra már semmi baja nem volt.
-Úgy tűnik nem kell SIM kártyát cserélnem.
-Az erősítő a kocsiban elfáradt -> beszart...
-Láttam a bolt előtt egy Ferrarit, nem replikát, eredetit... majdnem magam alá piszkítottam.


I won't die after all

Végre valahára fény derült a mellkasi fájdalmakra.
A sok aggódás, para, előre elképzelt halál után végül nem lesz semmi baj.
A rend kedvéért: kb. 3 hónapja elkezdett fájni a mellkasom külömbféle módon. Szúrt, nyilalt, összerándult. Mondanom sem kell, nagyon megijedtem. Aki akkor engem lát, csak azt látja, hogy meredten nézek előre, kiment belőlem minden szín, mint a rajzfilmekben.
Emlék képek villantak be, gondolatok özönlöttek a fejemben... hogy miket csináltam eddig és miket akartam még.
Elmentem a dokinőhöz, aki azt mondta, oh ugyan, csak sok a gyomorsavam és azért nyilal be 1-2 helyen.
Végigcsináltam egy gyógyszeres kúrát, nem ért semmit.
Megint elmentem hozzá, kértem, hogy adjon beutalót tüdő röntgenre, mert ott majd megmondják, ha van valami, erre ő azt mondja, menjek hőtérképre.
Másnap keresgéltem, hogy mégis hol csinálnak ilyesmit, nem találtam sehol.
Teltek a napok, hetek, egyre jobban aggódtam.
Lajosnak kellett valami beutaló, valami vizsgálatra, kértem, hogy írasson nekem is egyet a röntgenre. Mikor visszajött a dokitól, beutaló helyett, egy hőtérképes prospektust hozott.
Mondanom sem kell, hogy elöntötte a szar az agyamat és örjöngtem, hogy hogy lehet ilyen nehéz felfogása ennek a szottyadt kurvának.
Úgy döntöttem elmegyek ahhoz a dokihoz, aki gyerekkoromban volt az orvosom. Telefonon szóltam neki, mire odamentem, kész volt a beutaló. Lezajlott a röntgen és lelet szerint nincs ott semmi. Kicsit megnyugodtam, de továbbra is zavart a gondolat, hogyha nincs ott semmi, akkor mitől fáj?
Gyerekdokim megmondta, hogy nem kell kétségbeesni, az ok nagyon egyszerű: gyenge a hátizomzatom...
Életemben nem könnyebbültem meg ennyire és rég nem éreztem magam ilyen hülyén... Minden aggódás és halálfélelem totál fölösleges volt. A saját lustaságom tesz engem a sírba.
Szóval megkönnyebbültem, de a feladat adott: sportolni kell.


Blind doc can kiss my ass

Itt említettem a vak dokinőt, aki a lábakból megmondja, hogy van-e valami baja az embernek.
Nem részletezem, korábban leírtam, most csak annyit teszek hozzá a dologhoz, hogy kedden véget ért a gyógyszerszedés.
Eredmény? Szart sem ért, ugyanakkor sok pénzembe került. De ismerős ez a kombináció.
Sok energiát és pénzt fektetek valamibe és nem érek el vele semmit. Igen, határozotttan ismerős kombináció. hm...
Nahde mind1, a lényeg, hogy vége a gyógyszerezésnek és dokit sem hívom fel és nem megyek el egy új vizsgálatra, mert semminek nem volt semmi hatása, úgyhogy beveheti.


Fuck you Ijji, goodbye Drift City

Drift City aka. Skid Rush.
Egy kóreai online autós játék.
Korábban talán már írtam róla. Kb 1-2 éve abbahagytam, mert akkor Tdu-val meg Tf2-vel játszottam és gondoltam DC már annyira nemjó.
Nagyon össze volt már kutyulva az új elemekkel, kiegészítő elemekkel...
Mindamellett a tuning cuccok 5%-a volt csak ingyenes a többi mind fizetős.
G coin-okkal lehetett megvenni a fizetős cuccokat.
1 G coin x pénzbe kerül, nem tudom pontosan mennyibe. Nahde akkor most egy gyors számolgatás. Nem valós adat, csak felvetés: van egy felni szett, ami nagyon faszán néz ki és G coin-os, tehát fizetsz érte. Az ingyenes cuccok véglegesek voltak, de baszki a fizetősök határidősek voltak... 1 hétre 5G coin, 1 hónapra 20G coin, 90 napra 50G coin... nahmost tegyük fel, hogy 1 G coin az 800Ft... na? Hát ki a tököm fizetne egy szarságért egy ingyenes játékban? Ez legalább akkora faszság, mint a sok selejtes WOW-os, aki nem is tudom, hetente? havonta? fizet x ezer ft-ot hogy játszhasson... Ezzel az erővel akár járhat az ember rendszeresen prostizni, tök ugyanaz a 2... totál értelmetlen.
Szóval egy időre abbahagytam DC-t, de egy hete újra felraktam, ki akartam próbálni, milyen billentyűzet helyett gamepad-al játszani.(Tdu-t már 1 hónapja pad-al nyomom)
Ijji kitalált egy olyan programot, ami lényegében olyasmi mint Steam, csak szarabb.
Nagyobb stabilitás érdekében találták ezt ki, ok, mondom, nembaj, elfér a gépen... aha... csakhogy drága Ijji a nagyobb stabilitás érdekében kizárta európát, meg 1-2 környező országot, azaz európában többé nem lehet DC-zni. Fasza, mi? Köcsög amcsik, sikerült ezt is elbasznotok nekem.
Vannak youtube-on módok, hogy hogyan lehet mégis játszani, de fele természetesen nekem nem működik, a másik fele meg alapvetően Firefoxot igényel, nahmármost csak ezért én nem teszem fel azt a szart.
Úgyhogy asszem végső búcsút vehetek ettől a valaha volt kedvenc játékomtól.
Kicsit sokat búcsúzkodok mostanában, kezd unalmas lenni...

Bugos, szar kocsik

Tdu-t akartam feldobni új kocsikkal, hogy kicsit több kedvem legyen autókázni, mert kicsit unalmas mindig egyedül krúzolni...
Természetesen itt sem könnyű az élet. Talátam AE86-os Trueno-t. A műveltek tudják, hogy ez bizony a legendás Hachiroku az InitialD-ből.
Letöltöm, kicserélem a modelt.... bugos... fasza.
Végre lett volna kedvem jókat driftelgetni a legendás drifterrel, erre bugos a modell.
Kilóg a jobb oldali biztonsági öv a kocsiból.
Gondoltam beteszem más kocsi helyére, akkor meg a karakterem feje lóg ki a tetőn.
Még 5-6 kocsinál kipróbáltam, de mindnél volt valami bug. Fel is adtam, mert mivan ha esetleg egy Ferrari modelt cserélek le és az hibátlan? Semmi különös, csak lesz egy Trueno-m, ami 320-al megy...
Szóval ez sem jött össze, szerencsére, nem ez az egyetlen letölthető kocsi, akad még jó modell bőven, csak jó lett volna a Trueno-val zúzni.

Let's make the Pyro weak, and let's make a new, crappy design... That's right, we are Valve!

Valve csinált egy új dizájnt Steam-nek. Most részletezzem, vagy legyek lényegretörő? Szar, kibaszott szar lett bassza meg! Nem értem, miért kell mindent elbaszni mostanság...
Youtube és más oldalak ugatnak, hogy tegyem fel az új explorert. NEM TESZEM FEL BAZZEG, MERT EGY RAKÁS SZAR!
Valve kiad egy szanaszétszart új Steam-et, ami nemcsak ronda, de kezelhetetlen is.
Drift City kizárja európát a játékból...
VALAKI MONDJA MÁR MEG MI A FASZOM VAN?! Miért basznak szét mindent, ami eddig hibátlan volt? Kinek jó ez? Kinek tesznek jót ezzel?
Sok agyatlan fasz.
Oh, but wait, there's more...
Valve kitalálta, hogy legyengíti Pyro-t, a kedvenc karakteremet.
-gyengébb sebzés
-rövidebb lángolás
-gyengébb airblast
és még sorolhatnám.
Baszki, állítom, hogy Valve minden újabb update-el csak velem akar kibaszni.
Kezdték a Scout pack-el. Bénító fegyvert adtak a leggyorsabb karakternek, értitek?! Agyatlan barmok... istenem...
Aztán jött a Spy pack. Spy a legszemetebb karakter a játékban, bazzeg láthatatlanul mászkálhat, illetve a saját csapattársadnak álcázva és ha hátbaszúr az instant kill. Kibaszottúl nem fer Class, de nem baj, el lehetett vele bánni. Aztán jött a pack, kapott egy órát, amivel álcázni tudja a halálát. Bazzeg, most ezt miért kellett?! Nem elég, hogy a legköcsögebb class, de még kapjon is olyan fegyvert amivel a halálát is eljátszahtja... nagyon fasza bazzeg, nagyon fasza.
Aztán jött a Demoman pack. Kapott egy pajzsot, amivel nem sebződik annyira és kapott egy kardot, amivel ha becharge-ol, levágja az ellenfele fejét, azaz instant kill.
Megintcsak MIAFASZ?!
Demo korábban halhatatlannak volt minősítve, mert a sticky-ket nem lehetett szétlőni, nah ezt késöbb megoldották. Erre most bazzeg kap pajzsot, meg kardot, érted, nemcsak alig lehet megölni, de ha berush-ol, akkor basztad... Zseniális ötlet Valve, zseniális ötlet.
Ezen sok szarság ellenére Pyro volt szinte az egyetlen, aki mindezekkel el tudott bánni és itt most nem a W+m1-es taktikára gondolok.
Scout: labdát kikerülni, vagy visszalőni és Flaregun-nal meglőni. Nyerő.
Spy: Spycheck-elni mindenkit, ha meggyullad, akkor nyomni rá a tüzet ezerrel, ha meghal, vagyis megjátsza a halálát, akkor hiába fut el, miközben láthatatlan. Miközben lángol, addig lehet látni merre megy és amint látható lesz, akkor lehet tovább pörkölni. Nyerő.
Demoman: lövedékeket visszalőni, sticky-ket ellökni, ha berush-ol a karddal, akkor visszalökni ariblast-al és amíg megint megindul, gyorsan meggyújtani és visszavonulni, vagy ismételgetni a visszalökést és gyújtogatást. Nyerő.
Nahmost kitalálták, hogy most már Pyro is tehetetlen legyen ezekkel szemben.
Igazi atomfizikusok lehetnek Valve-nál...
Most megint ott tartok, hogy lehet hagyni kéne Tf2-t a picsába, mert most szinte csak a flaregun és a balta kombót lehet használni, az meg nem mindig hatásos.
Szóval Valve, újfent basszátok meg anyátokat!

Nah, ez most velős volt, rég nem írtam ilyen sokat.
Peace.

Orange power

Onnan lehet tudni, hogy nem aludtál eleget, ha teakészítéskor a citromlé helyett az ecetet öntöd bele.
Protipp: itt cukor már nem segít.

Akartam egy kisebb beszámolót írni a kocsijavításról, meg a húsvétról a rokonoknál, de inkább hagyom... már úgyis eltelt 1 hét és a múlt hetem maga volt a pokol, így ez most kimarad.

Orange power
Lement a szavazás és végre a szoci-gecik mehetnek a picsába.
Félreértések elkerülése végett, egyik sem szent, tudom, mind lop, csal, hazudik, de talán a narancsok tudnak némi mértéket tartani.
Én már évekkel ezelőtt leírtam ezt a szánalom országot, ám most megadom az esélyt, hogy Vikiék csináljanak valamit.
Hát majd meglátjuk.
Egyet kívánok csak, hogy legalább annyira szopassák meg a szoci-geciket, mint amennyire ők szopattak minket 8 éven keresztül.
ÉÉÉÉééés ennyit a politikáról.

Cancer or something else?
Több mint 2 hónapja van ez a mellkasfájdalmam és talán ezen a héten már tudok menni röntgenre. Jó volna tudni mégis mi a fene odabent, mert nem mindegy.
Ha menthető, akkor mentjük, ha nem, akkor hagyok mindent a francba.

Peace

-..............- hm?

It's quiet.

Too quiet...

I don't like this kind of silence...

And they're off!

And now, here they are! The most daredevil drivers to ever whirl their wheels in the Wacky Races, competing for the title of the World's Wackiest Racer!

but seriously,
végre elkezdődött a Forma 1.
Schumi visszatért, ám idén nem a Ferrari színeiben. Annyi baj legyen, nekem az F1 sosem a Ferrariról szólt, hanem Schumi-ról.
Ami tavaly Brawn néven volt csapat, most Merci lett. Érdekes dolgok vannak, mert van a Merci, a McLaren Merci, Lotus, ami csak a nevében Lotus, meg egyéb apróság.

Az első verseny kettős Ferrari győzelem lett, Schumi a 6. lett.
Idén is voltak változtatások, amikből nemigen értek mindent...
Pl.: Nincs tankolás? Miért nincs?
Azt mondják az okosok, túl nagy a veszély a benzin miatt...
Igen, valóban, most már semmi veszély nem fenyegeti őket. Baszki, egy több mint 250-nel száguldó kocsi kicsit sem veszélyes...
A versenyzők attól a pillanattól, hogy elindulnak, már folyamatos életveszélynek vannak kitéve, most hogy elvették a tankolást, sokat nem értek el...
Az a helyzet, ma már mindent inkább a kocsikra irányítanak, tehát ami régen volt, hogy boxkiállások, kerékcsere, tankolás, miegymás, amik jelentősen meghatározták a verseny végkimenetelét megszűntek, ma már minden azon múlik, hogy a kocsik mennyire vannak jól megépítve. Ez a gyengébb csapatoknak nemigen kedvező, dehát mit értek én ehhez...
Ami a kocsikat illeti, nekem már a tavalyi sem tetszett. Ami 2008-ban volt az még egész jól nézett ki, de ami tavaly, meg idén... ráadásul idén még hosszabbak is a kocsik a tankolás megszűnése miatt... no comment.



Down with sickness

Nem elég nekem ez a mellkasfájdalom, múlt héten sikerült megfáznom.
Kellemes volt. Ilyen szarul már rég nem voltam. A teától már herótom van, a zsebkenő fogyasztásom megkétszereződött, az orrom is kisebesedett, meg minden más kellemes velejárója a betegségnek, mindenki el tudja képzelni.
Hétfőre szerencsére már voltam annyira jól, hogy Tanashi-nak bevigyem a régóta ígérgetett FMA dvd-ket.
Nemrossz ez az új FMA. Egész jól megcsinálták. Azt viszont jó volna tudni, mennyi rész van még hátra.

Tuesday
Kedden kezdődtek megint a melós napok.
Mászkálós napom volt tegnap, kezdtem a GDM-nél. Taksony fele, a szemből jövők villogtak, figyelmeztetve engem arra, hogy mérnek... fasza, 40-50-nel tötyöghettem végig oda-vissza.
Nah ez lement, mehettem Halásztelekre a Suzukishoz. Reptér kanyarnál villogtak, nebassz, hogy Halásztelken is mérnek... de, mértek... megint 40-50.
Ez is lement, már nagyban nekivetkőzök, mire anyám mondja, hogy megint kell menni a GDM-be, mert bejött megint egy Ladás rendelés, ami mára kell. Ok, nemgond, usgyi.
A rendőrők elmentek, dejó, tudok haladni... aha, ahogy azt Móriczka elképzeli... nem mentek el, áttelepültek pár kilóméterrel arrébb, megint 40-50...
Aznapra nem volt több mászkálásom. Viszont, azért a marhafontos Lada cuccért csaknem jöttek, így az ráért volna, mind1, majd az árba beleszámolom a benzinezést.

Hosszas kocsikázásom alatt megbizonyosodtam arról, hogy

maintenance coming up soon

Kis kocsimra hamarosan karbantartás vár.
Bal visszapillantó tükrömnek a burkolata alatt rozsdásodott a fém és ledobta a festéket, azt kell majd javítani. A küszöböt takaró műanyagot is már rég ki akartam cserélni, de azóta sem kapok bontottat, a gyári meg 12500,- ... kösz nem.
A műszerfal takaró műanyag is cserére szorul, de abból már megvan a bontott. Ha minden meglesz, majd egyszerre akarom ezeket cserélni.
Van egy kisebb beázásos problémám is, és nem tudok rájönni, hol, gyanítom a szélvédőguminál, de nem 100%, majd szerelő kideríti. Akartam egy kis színfeljavítást az egész kocsin, ami nem olcsó mulatság, de lehet kicsit hanyagolom, mert a 99 óta egyszer sem javított futómű lassan elfárad.
Ha ott is mindent cserélni kell, az sem lesz pénztárcabarát... gömbfejek, kormányösszekötők, lengőkarok, lengéscsillapítók. És ha már ottvagyunk, megnézetem a kerékcsapágyakat is.
*sóhaj* zsebbenyúlós tavasz elé nézek, de mindent megadok az én kicsimnek. Megérdemli.

Peace

My heart or my lungs... or both... am I going to die?

kb fél éve figyeltem meg, hogy alkalmanként, nem naponta, de egy nap többször is szúró fájdalmat érzek a mellkasomban.
Fura, hogy mindig középen érzem ezt.
Ez nem olyan fájdalom, mintha beszorulna a levegő. Az tudom milyen, ez más.
Nem lelki fájdalomról van szó, ez valós, fizikai. Nemtom eldönteni, hogy szív, vagy tüdő, de akárhányszor belenyilall, akkor szinte az egész felső testem összerándul.
Elég szar :S....
Lehet ez valaminek a tünete?

Orvoshoz továbbra sem megyek.

What the hell is going on?!

pff... a dolgok körülöttem egyre undorítóbbak.
Kibaszott csúszós lehet az a lejtő, amiről oly sokan beszélnek.
Vajon én miért nem csúsztam még meg rajta?

A börtönben semmi újdonság nincs, leltár, leltár, leltár... olyan rohadt sok, mintha nagyker lennénk... talán december végére végzünk, majd januárban kezdhetjük elölről...

Vége a fagyos időszaknak, most jön azaz időszak, amit szintén nem szeretek, a szeles időszak... de talán már lesz egyszer tavasz is.

Egészségügy? Valami baj van... de nem megyek orvoshoz... nem érdekel.

Peace.

A mintaszülő, bazdmeg!

gyengébb idegzetűek ezt most ne olvassák...



KURVÁRA TELE VAN A FASZOM!

Ma reggel úgy keltem fel, hogy szarul vagyok... gondoltam majd elmúlik, aztán jött a hasmenés... és jött még1. Nah mondom, királyság, úgy tűnik elkaptam a vírust, ami az utóbbi időben végigment a családon... előszőr anyám volt félholtan, lázasan otthon 2-3 napig, aztán nővérem volt szarul 3 napig, most meg rajtam mutatkoznak a jelek.Természetesen bejöttem, mert gondoltam, talán jobban leszek, hát nem így lett. 

És most jön az ami fölbszta az agyam. Anyámnak próbálom 2 róka között fölvázolni, mi a helyzet és hogy mennék haza, mert szarul vagyok, stb. Erre bazzeg leolt, mint valami utolsó szemétládát, hogy ki fogja megcsinálni a leltárt, meg ha beteg vagyok, menjek dokihoz és irassam ki magam, akkor hazamehetek.

HÁT NE BASSZA MEG MÁR AZ A RÜHES FASZÚ KURVA ISTEN!!!

Írassam ki magam, amikor ez a bolt negyed százalékban az enyém??!! Be sem kéne járnom, ha úgy tartaná a kedvem, erre meg ez?! És bazzeg mikor ő fetrengett félholtan otthon, ki sem mozdulva az ágyból?! Hát ez most kiverte nálam a biztosítékot... foly köv, mert mennem kell...

Nah, újra itt. Szóval, valamelyest higgadt fejjel folytatom. Igen, nagyon ki vagyok akadva anyámra és ezt a mai, azaz már tegnapi húzását nem felejtem el neki... meg az összes többi korábbit sem...
Érdekes, én ott fel is fordulhatok, max ha már kezdek bomlani, akkor leesik neki a tantusz... ha meg az alkalmazott 2-t köhint, "menj haza, te beteg vagy." ...hát lol bazzeg...

Természetesen délután nem tudtam pihenni, mert unokahugomnak kellett segítenem angol házit írni. Segítek, még szép hogy segítek, ha egyszer nem érti, és odahaza nemigen tud megkérdezni senkit.
Aztán maradt minden úgy, ahogy napközben volt. Hányinger, gyomor kavargás, fáradtság, idegbaj, stb... ma ki tudtam volna szaladni a világból.
Úgy döntöttem, hogy holnaptól, azaz mától felveszem a bunkó stílust anyámmal szemben, had érezzen némi bűntudatot.

Nem történt volna semmi... kurvára ki lehetett volna bírni egy napot... nekem jól esett volna, mert talán kiheverem volna ezt a vírust másnapig, odabent meg amúgy sincs akkora forgalom, ráadásul ma anyám párja is bent volt... szóval jah... ez kurvajól esett...

Este Pepa meghallgatta bajomat és hálás vagyok, hogy neki mindig kiönthetem a lelkem. Nála is vannak problémák, de remélem minden szépen apránként megoldódik.

Asszem lezárom ezt a mai napot, főleg mivel már másnap 2 óra van...
Ne adja Isten, hogy mégegyszer egy ilyen napom legyen.