On a little trip with a very special friend

Jó estét, jó szurkolást.

Lement ez a Bécsi kiruccanás is.
Fun volt, jól éreztem magam, Tanashi is és ez a lényeg.
Idén is rengeteg ember volt kint.
Most nem a vásárokhoz mentünk, hanem a várost jártuk be és 2 kávézót.
Hát igen; megint csak elkápráztat Bécs szépsége, színvonala és minden más tulajdonsága.
Ott még a legkisebb mellékutcában is hatalmas karácsonyi lámpák vannak.
A vendég szeretet példás, a kiszolgálás előkelő.
Ég és föld a különbség mocskos kis országunkhoz képest, pedig itt van a szomszédságban.
Azt hiszem, lenne mit tanulnunk tőlük.

Készült néhány kép is, aminek javát Tanashi készítette.











Ez töredéke a készült képeknek. Részemről nagyon szépnek találtam minden karácsonyi díszitést. Még az erős szél ellenére is élvezhető volt ez a kiruccanás.
Örülök, hogy összejött ez az utazás és annak még jobban örülök, hogy Tanashi is velem jött.

Hát igen, bánhatja is, aki ezt kihagyta, bizony szar dolog lehet kiesni a mézes bödönből, dehát ez van.

Tervezzük, hogy nyáron lehet megint kimegyünk, hogy lássuk a nyári verzióját is Bécsnek. FaTaL-al voltam már kint egy nyáron és szerintem idén is vele mennénk, ha lesz rá lehetőség.

Peace.

It's final, we're really going to Vienna!

Igen! Most már biztos. 11-én megyünk ki Bécsbe. Úgy várom már, szinte már tavaly óta vártam, hogy újra kimehessünk.
Gyakorlatilag már minden el van intézve, már csak a pénzt kell utalni és kész.
A kocsit nővéremnél hagyom, ott biztonságban van és szépen elmetrózunk az indulóhelyig, pont ott tesz le.
Még Euro-t kell váltanom és gyakorlatilag útra kész vagyok.

The final week
A mai nappal elérkezett diétám utolsó hete. Hát, az áhitott 70kiló nem lesz meg, de a 75 az igen. Így is jó sokat fogytam, mert 85-86ról indultam.

Szóval, jeeeee, utolsó hét, ezt még ki kell bííírni!

Peace

Vienna, here we come!!!

Legalábbis remélem.
Tavaly voltam kint és nagyon tetszett és mivel így is szarul jönnek ki az ünnepek idén, nem ártana feldobni valamivel.
Megintcsak abba a falba ütköztem, hogy karácsony és mivel lepjem meg Tanashi-t...
Ez egy örök fejfájás nekem, mert sosem tudom, mi lenne jó ajándék.
Gondoltam megkérdezem, hogy lenne-e kedve kimenni idén is. Tetszett neki is az ötlet és szívesen kimenne ő is.
Nah meg is van az ajándék, a Bécsi út! (meg még talán valami apróság)

2 apró probléma van ezzel az egésszel.
Volt haveromat, aki intézte tavaly ezt az utat év közben el küldtem melegebb éghajlatra. Részletekbe nem mennék bele, mert fölösleges. Dióhéjban: nem tetszett az a stílus, ahogyan hozzá állt dolgokhoz, annak ellenére, hogy én nem úgy beszéltem vele... mind1, elmúlt.
Ezt a problémát megoldandó, kersetem egy céget, akik szintén rendszeresen megrendezik ezt az utat.
Találtam is egyet és minden jónak tűnik.

A másik apróság, hogy Tanashi-nak jönnek a vizsgák és még nem tudja pontosan miből, mikor fog írni. Ez befolyásolja azt, hogy mikor tudnánk menni.
Ez azért baj, mert még nem tudom, hogy kell-e előre lefoglalni helyeket.
Nem lenne jó lecsúszni róla.
Még nem beszéltem a céggel, így a részleteket nem tudom, de asszem ma fel hívom őket, hogy tudjak mindent.
Emellett reménykedek, hogy Tanashi időben megtudja a vizsga időpontokat.

Remélem nem lesz olyan hideg, mint tavaly, de ha mégis, idén alaposan felkészülök rá.
Fényképezőhöz is viszek vagy 6 elemet és valószínüleg végig zabálom az összes, vagy legalábbis a kajás bódék javát.

Fucking diet, I can see the light...
Átkozott diéta, lassan már véget ér.
Még ez a hét és a következő, aztán véééééége...
Igazi kínszenvedés volt ez a hónap.
Mondanám, hogy sohatöbbet nem akarok sárgarépát látni, de attól tartok Januárban kezdhetem újra a diétát.
Jön a December, a nagy zabálások hónapja és tudom, hogy a kilóknak több mint a fele vissza is jön, de igyekszem odafigyelni.
Szinte biztos hogy Januárban megint diéta lesz, de azt már nem tervezem olyan drasztikusra, mint a mostanit.

Peace, until further update.

on a little trip with friends

Hogy honnan lehet tudni, hogy jönnek az ünnepek?
Mindenki rohan ajándékok után?
Minden ház este fényárban pompázik?
Egymás hegyén-hátán állnak a karácsonyi bódék tereken?
Neeeem.
Onnan lehet tudni, hogy jönnek az ünnepek, hogy éjjelenként 3 és 4 óra között a betörők csörgetik a vezetékes telefont, ezzel is csekkolva, hogy vajon minden éjjel otthon tartózkodunk-e és hogy egyáltalán felébredünk-e a csörgetésekre. Jó, mi?
Velünk csak azért járnak rosszúl, mert nem piti riasztó rendszerünk van, ergo nem ajánlatos próbálkozni.

Elkezdődtek a keményebb minuszok, ma már a hó is szállingózik.
Csak abban reménykedek, hogy csak a karácsonyunk lesz fehér, azután minden szépen elolvad.

Nah és most itt abba is hagyom, mert 2 kibaszott szót nem tudok leírni anélkül, hogy fel kelljen innen állnom, bezzeg eddig basztak bejönni. Faszkivan, ráadásul megint tízezresekkel jön a sok mocskos köcsög. Szóval majd re, ha kiürült a szar az agyamból.

Hát re... igen, 2 nap is eltelt.
Az a helyzet, otthon már lement az agyvíz, csak nem akartam azt a kevés szabadidőmet is írkálással tölteni, másnap meg persze megint idegbajos voltam.
Most nekifutok megint, remélhetőleg befejezem, mielőtt a sok ugrálástól megint ideg leszek.

on a little trip with friends
Korábban emlegett Bécsi utazáson is túl vagyok. Jól éreztük magunkat, szép volt, főleg este, amikor a felkapcsolták a lámpákat. Rengeteg kis boltocska volt a kastély előtt, meg más helyeken. Annyi minden volt, az ember simán otthagyna egy vagyont, anélkül hogy észbe kapna.
Egyetlen dologgal volt csak bajom és azok természetesen az emberek voltak. Annyian voltak ott mint a pápa szentbeszédén...
Nekem ez egyenlő a halállal, de túlétem.
Iszonyatosan hideg volt, dehát milyen legyen az idő decemberben? Meleg? Ki lehetett azt is bírni.

Remélem még nyáron lesz alkalmam kimenni, mert azért a zöld táj mégiscsak szebb, mint a kopár verzió.

Leesett az első hó
Igen, ma reggel kinéztem az ablakon a szokásos 1 helyett 2szer káromkodtam...
A havazás egy aljas esemény, mert mikor még gyerek az ember, akkor örül, ha van sok, mehet ki játszani, hóembert építeni, stb; nahde ha felnő az ember, úgy megutálja a havat, mintha szarból lenne... minden alkalommal ellapátolni, kocsiról a lesöpörni, alatta a jeget levakargatni, a csúszós út miatt gyök2-vel menni... minden autótulajdonos álma ez.

Nah sügérkék figyelem, elmondom, mit kell tenni a hóban való közlekedés előtt és közben.
Leesett a hó, odamegyünk a kocsihoz, látjuk, hogy beborítja a hó. (Figyelem, ez főleg azokra vonatkozik, akik szabad ég alatt parkolnak)
Első teendő, hogy kesztyűt vegyünk, mert hosszas folyamat lesz a takarítás, persze csak ha megfelelő eljárás szerint csináljuk.
Egy nagyobb kefével álljunk neki lesöpörni a havat, lehetőleg a TETŐTŐL kezdve. A tetőt azért érdemes lesöpörni, mert ha egy élesebbet fékezünk menet közben, akkor mindent magunk elé tálaljuk. Ugye ezt senki nem akarja.
Legrövidebb az lenne, ha azt mondanám, hogy az egész kocsit le kell söpörni, de mivel az autó tulajdonosok 80%-a gyökér, így részletesen írom le.
Tehát, első a tető, utána az ablakok, az ÖSSZES, nem csak az első meg a hátsó, hanem az ÖSSZES!
Nem árt ha az ember lát oldalra, mert esetleges sávváltáskor nem szeretnénk egymásra kenni az autónkat.
A következő a lámpák lennének, de mivel a motor melegszik, így ráfolyhat a motorháztetőről a hó a lámpákra, tehát előbb a motorháztetőt söpörjük le, utána a lámpákat. Miután mindent lesöpörtünk és eselteg jég volt a hó alatt, akkor ugyanezt a folyamatot kell megismételni, a tető kivételével.
Gyengébbek kedvéért: Szélvédő első-hátsó, oldal ablakok, visszapillantó tükrök, lámpák.
Ok, a kocsi útrakész. Ami a vezetést illeti ilyen időben, azt nagyvonalakban elmondtam egy régebbi bejegyzésemben.

Remélem több hó nem esik és ez is hamar elolvad.
Peace.

It's been 7 years....

Bizony naaaagyon rég nem írtam, és most fel is gyülemlett néhány esemény; semleges, kicsit gáz, nagyon gáz, és iszonyatosan gáz dolgok...

Már hétfő van, de nekem még vasárnap...
Véget ért a hét és vele együtt a szabadságom is... holnaptól megint kezdődik a börtön és ki tudja, mikor lesz újra szabim... Lassan a nyár is véget ér és természetesen, tőlem megszokott módon zárul... depresszióval, csalódással, félelemmel és életkedv nélkül.

Nah akkor pótoljunk....

Akartam szídni napi rendszerességgel a Szigetet. Mindig teszem, de idén előszőr akartam itt is; nah mind1, ez most kimarad. Röviden csak annyit fűznék hozzá, hogy remélem, akárki is volt ennek az erkölcsi fertőnek a kitalálója, remélem veszett, vérre éhes kutyák fogják cafatokra széttépni és miközben menekül elcsapja egy 100al repesztő, gallytörőráccsal ellátott kamion.
Hogy miért?
Erkölcstelenség mindig is létezett, ám ahogy telnek az évek, észrevettem, hogy egyre fiatalabbak korcsosulnak el és akik velem együtt nőttek fel, megfelelő erkölcsi normákkal, azok is mind elvesztették értékük legapróbb szikráját is... egyik borzasztó csalódás követi a másikat... és minden újabbnál csak némán bámulok, mint egy ember, akinek szeme láttára mészárolták le a családját és a sokktól és a fájdalomtól percekig nem tud mozdulni...
És mindennek bazdmeg egy többnapos, nyílvános rendezvényt csinálni!!! Hát gratulálok! Kívánom minden erkölcsi csődtömegnek a halálát, aki ott volt, vagy lesz.... (ne adjisten, ha akadnak kivételek, természetesen rájuk nem vonatkozik)

Korház, műtét... egyedi eset?

Hónap elején volt 1-2 nap, amikor keményebb fizikai munkának voltam kitéve, szokásos 9 órás börtön után, amit nem bánok, mert abban a munkában legalább érzem a haladást....
A munka, az idő és az esti forró fürdő volt az, ami elindította nálam újra az orrvérzést... asszem erről részletekben már beszéltem; most itt a teljes sztori: kicsi korom óta megvagyok ezzel átkozva, akármikor elkezdhet vérezni az orrom. Szüleim is orrvérzősek voltak, de csak gyerekkorukban... én megörököltem mindezt tőlük, én majd öregségemig lehetek orrvérzős, yeah....
Volt egy aktív 3 hét, ami idő alatt rendszeres volt a visszajárásom a FOG-ra (fül, orr, gégészet). Tamponálták az orromat, valami ér ölő kencével 24 órákra, hogy megszűntessék a sok értágulatot. Persze, ez csak időleges megoldás...
Gondoltam, ha már ott vagyok, megkérem, lessenek bele a torkomba, ugyanis a nyelvcsapom mellett van egy, már jópár éve ott lévő valami... nevét nem tudom, csak leírni; egy vékony szálon lóg és a végén egy hólyagszerű valami...
Mostanra már mindenki elborzadt tőlem, hogy valami mutáns lehetek....
Évekkel ezelőtt képződött ez a valami, amit tök véletlen vettem észre, mikor a fogaimat akartam megnézni a számban hátul... sosem zavart az a valami, sosem fájt, viszketet, vagy szúrt... így nem is törődtem vele, de ha már egyszer gégészeten vagyok, akkor lessék meg. A doki rögtön 2 dolgot mondott, ami után írta a beutalókat laborra, vérvételre, EKG-ra és a korházba, szakorvosi vizsgálatra... mondom, hm, ez fincsi.
Most azt kell tudni, hogy van 4 lehetőség.
1. semmi vészes levágják, és vége.
2. lehet műteni kell...
3. ha műteni kell, megnézik, honnan jön és ha esetleg a mandulától, akkor mandulástól szedik ki...
4. miután megtörtént az 1. lehetőség, mindenesetben szövettanra küldik azt a valamit és még csak ott derül ki, hogy van-e mitől tartanom....
Szerintetek? Most kezdjek el félni, vagy ha mondják, hogy gáz van?
Ezen a héten, kedden voltam bent a korházban.
A doki beles a torkomba és ennyit mond: de helyes, ilyet még nem is láttam.... de fasza, gondoltam, ez így marhajó lesz.
Nem baj, ha lefényképezem?-kérdezte. Persze, tapétázd ki vele a házadat vazzeg, gondoltam.
Annyiban maradtunk, hogy lenyisszantja, azt majd a szövettan megmondja mivan.
Felmerült egy kétely, de majd a végén.
Szóval az lesz, hogy bemegyek kedden reggel és nekiállnak leszedni azt a valamit, ha az érzéstelenítéstől magamhoz tértem és nem vérzek(lol?), akkor akár délben el is jöhetek. Az a helyzet, nem sokan jártak eddig a torkomban és igencsak öklendezős vagyok, amit nem tudok uralni azzal, hogy "ők csak segíteni akarnak", ergo remélem valami olyan cuccot kapok, amitől totál nem érzem, hogy egy szike táncol a torkomban, ellenkező esetben, heves öklendezések és köhögések várhatók... remélem maszkban lesz a doki.
És íme a kétely: ha ő, meg a kolegája sem látott még ilyet, azaz FINGJUK SINCS, hogy mi az, nem lehet, hogy gáz levágni, vagy babrálni, anélkül, hogy biztosra mennének eredetét, vagy nevét, esetleg szerepét illetően? Ez egy 50000Ft-os kérdés. Ha meghalok, nincs nyeremény.

Se tüzijáték, se con. Csalódáshegyek és emlékezés, azaz Augusztus van.

Augusztus 20. Azt hiszem mindenki tudja, mit jelent nekem ez a nap. (aki nem tudja, az olvasson vissza néhány bejegyzést)
Szokásomhoz híven, kimentem koradélután a Városligetbe.
Pont ugyanarra a helyre ültem le, ahova 7 évvel ezelőtt. Erre a számra még visszatérek.
Körbenéztem, figyeltem az embereket... semmi sem változott.... körbejártam azokat a helyeket, amiket 7 évvel ezelőtt körbejártam... aztán hazamentem.
Ez amolyan káros rituálévá vált nálam. Nem okolok érte senkit... vagyis magamat.... egy kicsit.

Esti programomat illetőleg, senki nem hívott sehova, ami baromi jól esett megintcsak.
Fatal haverommal beterveztünk egy pc szervízt, ami családi okok miatt elmaradt, így maradhattam otthon tökegyedül... semmi tüzijátékot nem láttam és ami rosszabb, hogy megintcsak hanyagoltak... nem Fatal, ő a család miatt mondta le a programot, rá nem is haragszom... tulajdonképpen senkire nem haragszok, csak csalódtam.... egyesekben...
Ugyanezen okok miatt conra se mentem el. Kutya nem hívott, pedig most kedvem és időm is lett volna elmenni... még sosem voltam... és ki tudja a következőre vajon el tudok-e menni....

Visszatérve a 7 évre, Falal haverommal volt egy párbeszédem ezzel kapcsolatban Bécs fele menet.
Jah tényleg, az egyetlen jó dolgot meg sem említem. 2 hete kimentünk Bécsbe, amolyan város és nevezetességek megnézése okából, meg miért ne...
Baromi jó volt, sokat fényképeztünk és mégtöbbet kutyagoltunk, ami után 3 napig volt izomlázam, de megérte. Eredetileg jött volna Laci is, de utolsó pillanatban lemondta, az okokat most hagyom, Fatal-al már ezt kibeszéltem, több hangot, illetve betüt nem ér a dolog, de legközelebb meggondolandó, hogy egyáltalán megéri-e megemlíteni neki hasonló kiruccanásokat.
Végezetül pedig: Le a kalappal Fatal vezetési tudása előtt. Semmi gond nem volt, se kifele menet, se vissza.
Jah és a párbeszéd (részlet):
Én -asszem idén lesz már a 6-ik, vagy a 7-ik éve, hogy ezt fogom csinálni 20.-án... hehh, nem is tudom hány év volt már pontosan.
Fatal - ez még középsuli eleje környékén volt, nem?
Én -de, akörül...
Fatal -akkor az bizony 7 éve volt.
Én - öregem... 7 éve egyedül...
Fatal -jah...


Szóval ezen felettébb pozitív gondolatokkal zárhatom a "nyarat", ami már 2 éve nem mondható nyárnak, hiszen nem élvezhetem ki elejétől a végéig, mint iskolás koromban.
Ami ezután jön, még 1 fasza depresszióval és félelemmel teli hónap... ha lesz lelki erőm, akkor majd tudósítok...
Még kikészítem a csíkos pizsamát holnapra, azt fekszem.
BB.