A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tired. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tired. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. május 18., kedd

Crappy weather, crappy mood, crappy everything...

Jól sugallja a cím, most minden szar...
Az időjárás, a kedvem, minden...

Iszonyat fáradt vagyok és álmos.
Ma képtelen vagyok felvenni a jómodorú, vigyorgós eladó gúnyát.
Nem, ma nem megy.
Ma mindenkinek fapofát vágok, amiket le kéne nyelnem, nem teszem, hanem aki paraszt, azt ma elküldöm a picsába szemrebbenés nélkül.
Van egy patkányképű paraszt, akit már 3. alkalommal fogok ki és rohadtúl utálom.
Úgy beszél, hogy minden második szavát megmosolyogja, így: "ehhe" "ehhe". Ehhe bazdmeg... ráadásul úgy néz ki, mint akinek fésüre nem telik.
Hiába vásárol nagy értékben, nem kárpótolja a szétcincált idegeimet, amit ez a szarházi erőszeretettel kínoz.
A mai nap hivatalosan is "a legszarabb nap" címet nyerte el, ezekért, meg sok más aprósággért is.
Csak nem leszek már idegroncs a szülinapomig...

Fuck da weather
Ritka szemét időjárás van az elmúlt napokban.
Múlt hét elején beszereztünk néhány cuccot, amivel kicsit upgrade-eltük a horgászfelszerelést. Gondoltuk majd most milyen fasza lesz minden. Hát igen, fasza is lett... már csütörtökön megmondtam, hogy nem lesz itt semmilyen horgászás hétvégén. Hát be is jött. Ritka alkalmak egyike, hogy bejön az amit a meteorológusok jósolnak.
Csütörtök óta van ez a moslék idő. Szakad az eső, fúj az a rohadt szél és hideg van, főleg itt a boltban, mert itt már egy ideje nem fűtünk, hát most ráfáztunk, szó szerint.
Itt legalább 2 nap, mire ezaz ősrégi padlófűtés némi meleget csinál.
Tegnap kezdtünk egy fasza kis 2 órás áramszünettel. Már kezdtük beizzítani az áram átalakítót és egy autó akksit, mire visszajött az áram.
Ebben a tetü időben persze semmit nem lehetett csinálni, jobbhijján maradt a Tv, meg a gép.
Szegény Tanashi is most betegeskedik. Jobbulást neked, igyál sok teát, pihenjél sokat, aztán közben gondolkozz azon a szülinapi ajándékon, mert már csak 1 hónapom van rá, hogy beszerezzem. :)
Közelednek a szülinapok, remélem legalább akkor jó idő lesz.


Fuck you Valve
Hát igen, a legutóbbi Pyro nerf-et igencsak meglehetett érezni.
Nem is értem... úgy tűnik most a Heavy lett a kedvenc, mert ő 2 boost-ot is kapot... Pyro meg nerf-et bazzeg... Szánalom, ami Valve mostangás művel.
Azelőtt is nehéz volt Heavy-t megpörkölni, főleg ha Medic-el jött, de nem volt lehetetlen. Most meg... el sem lehet futni bazzeg, mert hamarabb tud lőni, gratula Valve, gratula.
Most már nekem is csak a Medic-re kell hagyatkoznom, ha Heavy-t akarok ölni.
Spy-okkal különösebb gond nincs, a Dead Ringer továbbra is a létező legköcsögebb fegyver, amit a létező legköcsögebb class-nak tudtak adni. Sebaj, ha jól fülelek és Flaregun-al jól célzok, akkor őket is le lehet rendezni.
A pajzs és a kard továbbra is god mode a Demo-nak. Nem győzök niggerezni, akárhányszor berushol. A nerf miatt már a "meggyújtom, ellököm" taktika sem olyan sikeres. Nem tudom Valve-nek miért jó, hogy ekkora fasszopók. Steam továbbra is szar és kezelhetetlen. Úgy látszik a technika visszafelé fejlődik, mindent szétcsesznek, ami korábban jó volt. Ez van.

Mára ennyi, ha kihagytam valamit, akkor azt majd legközelebb pótlom.
Peace.

2010. május 4., kedd

The best weekend

Kissé haboztam megkezdeni ezt a bejegyzést, mert iszonyat álmos vagyok és maga az ébren maradás is eléggé nehéz, nemhogy értelmesen írni.
Lehet ráhajtom a fejem a billentyűzetre és bealszok... akkor viszont igen hosszú bejegyzés lesz ez 2-3 betüből.
Nah, megpróbálok ébren maradni.

The best weekend

Annyi hét/hónap szartenger után vééééégre azt modhatom, hogy nagyon jó hétvégém volt.
Hét közben ki lett találva, hogy hétvégén kimegyünk a tóra (Lajos egyik haverjáé és van hozzá kulcsunk ^^).
Kérdezték, hogy van-e kedvem kimenni. Mondtam -minek-. A víz még jéghideg, úszni nem lehet. Nézzem azt hogy a Lajos hogyan Jetski-zik? Inkább maradok otthon és alszok.
Aztán felvetették a pecázást.
Felcsillant a szemem.
Hmm... végülis halak vannak a tóban, a tó magánterület, ergo halőr nem jöhet be (merthát engedélyem az nincs ^^). Rendben, mehetünk.
10-kor kimentünk és 5-6 körül jöttünk haza. Jó volt, békés volt, csendes volt, sok halat fogtam és itt végre rájöttem, hogy fenekezni is van értelme.
Fél napig úszóztam, majd egy rohadék hal miatt lett egy nagy gubanc a botomon.
Leültem kibogozni, már vagy 1 órája kínlódtam vele, szinte már saját magamat is összekötöztem, a horgon a csonti meg kezdett bebábozódni.
Lajosnak volt bedobva egy fenekező, várva a nagy halat.
Anyám jön, kérdi mi ujság. Mondom -gubancolok.
Abban a pillanatban a kapásjelző levágódik a damilról, én meg kiabálok anyámnak, hogy -Kapás, kapás! Rántsd be, rántsd be!!
Anyám művészi tehetséggel rántott egy marhanagyot azon a boton, ami be sem volt dobva.
-A másik, a másik, gyorsan!!! (megjegyzem, én akkor épp nem tudtam felkelni, mert beborított a botom damilja)
Anyám ránt egyet, addigra Lajos is megjelent, én is feltápászkodtam és szép lassan kiemeltük a halat.
Szép darab volt, egy 41 centis kínai ponty. A nap fogása.
Volt öröm.
Lenyugodtak a kedélyek, Lajos bedobta a fenekezőt én meg tovább bogóztam, de meguntam.
Összeraktam a másik botomat, az előbbit majd otthon kibogózom valahogy.
Volt nekem is 1-2 szép méretes halam, de persze fele akkora sem, mint a ponty.
Igazság szerint én sosem a nagy halra mentem, mindig is kis halakat fogtam, nekem az elég volt.
Aznap volt egy nagyobb halam, ami kb. pont a fele volt a pontynak. Nah, kifogtam életem legnagyobb halát.
Azt terveztük, hogy másnap is ki kéne jönni, de délutántól estig.

Hazamentünk, anyám nekiáll megpucolni a halakat, majd paprikás liszben kisütőtte őket.
Én közben lezuhanyoztam.
Elégedett voltam azzal a nappal, terveztem, hogy leküldök 4-5 halat, aztán egy nyugis tv-zős-gépezős estét tartok.
Aztán megcsörrent a telefon. FaTaL volt az, kérdezte, hogy akarok-e menni biliárdozni. Oh, persze, fél óra és mehetünk.
4-5 hal helyett csak 3 halat ettem, kellett helyet hagyni a hamburgereknek.
Lement a biliárd is. Elég béna voltam most... hát mindig nem mehet jól.
Ez volt a szombat.

Vasárnap.
Készülődés, most jöttek velünk a szomszédok is, de anyám most otthon maradt.
Elraktam a másik fenekezős botot, mert most nem akartam úszózni.
Szépen jöttek a kapások. Lajos átszerelte az úszós botot fenekezősre, mert ő 2 bottal pecázik, mondtam ok, de azt a botot nem éppen fenekezésre találták ki. Nem baj az, mondja, bírja ez.
A második felcsalizás után bedobáskor nem nyitotta meg az orsón a féket és az egész szerelék leszakadt és szépen elrepült, bele a vízbe. Az a bot onnantól pihent a kocsiban.
Lajos másik fenekezősének meg kerregett az orsója, szar volt a tekerő, kezdett szétmenni. Nap végére, lecserélte az orsót, a pihenő boton lévővel és azzal folytatta.
Már úgy tűnt nagyobb hal nem lesz, amikor a kapásjelző a botomon lerepült, mint a villám utánakaptam a botnak és berántottam.
Kifogtam életem első és legnagyobb tükörpontyát. 35 centis példány volt. Tombolt ám az adrenalin, ahogy rángatta a damilt, persze a végén én győztem.
Ezt is hazavittük, anyám megpucolta, de most nem sütötte ki, majd máskor fogja.
Aznap este még megnéztem a heti hetest és lefeküdtem.
Rendesen elfáradtam most hétvégén, de nagyon rég nem volt már ilyen jó hétvégém.
Rég nem tudtam így élvezni a hétvégét. Nagyon kellett ez már, nagyon kellett.

Hétfő.

A hétfő elég sűrű volt, ezért is nem tudtam írni.
Meló után még nem ért véget a tennivaló, otthon ugyanis a szobámnak estem és kiszórtam a régi képregényeimet, amiket már vagy 9 éve ki sem nyitottam.
2 böhömnagy doboz telt meg Garfield-al, Superman és Batman-nel és még sok mással.
El is ment a délután, estére lettem csak kész, úgyhogy a tegnapra szánt pihenés még várat magára, ezért is vagyok ma naaaagyon fáradt.
Alig várom, hogy véget érjen a nap, mert szerintem otthon kidőlök és reggelig fel sem kelek.


Message for a fag

Csak nem megsértettem piciny, érzékeny lelkecskédet azzal, hogy lefikáztam a wow-ot?
Most mond meg, milyen csúnya vagyok...

Btw, ennyire nincs életed aranyapám, hogy az én blogomon trollkodsz rendszerint?
őszintén szánlak öregem.
Részben irigyellek is, nemsok embernek adatik meg az, hogy nulla munkával, anyuci minden szart alá tol.
Remélem azért egyszer lesz tapasztalatod, milyen is a valódi élet fiacskám... amikor saját háztartásodat vezeted, saját autódat tartod fenn szaros minimálbár alatti fizetésből, vaaaagy családi vállalkozásban, felsővezetésben melózol.
oh wait, anyuci nem enged ki a meleg családi fészekből, hogy is csinálhatnál bármi önállót is, amikor 0-24 órás felügyeletben vagy? ^^
Tudod anyuci sem fog örökké élni, kiváncsi leszek ki lesz az, aki majd akkor kitörli a szart a seggedből, habáááár lehet addigra megint összeszedsz egy olyan ragaszkodó, sajnos kicsit elvakult lányt, aki majd rendszeresen kijár hozzád (lol, érted, a csaj jár a pasihoz, igazi black night vaze) és minden hülyeségedet és mások elötti rendszeres megalázást lenyeli.
A saját érdekedben remélem, hogy kibaszott nagy mázli vezeti majd utadat, mert egyszer kerülsz szembe azzal, hogy nincs ki dédelgessen, kurvanehéz lesz már a te korodban megtanulni az önállóságot.

A valódi életben az istenkomplexusod már nem fog segíteni.

Btw, magasról szarok az exed bocsánatára.
Ez az utolsó alkalom, hogy szót fecsérlek rád, ezentúl már csak ignore, delete lesz, tehát kár erőltetni a bölcsészetet.

Nah pusszantás.

2010. április 12., hétfő

Orange power

Onnan lehet tudni, hogy nem aludtál eleget, ha teakészítéskor a citromlé helyett az ecetet öntöd bele.
Protipp: itt cukor már nem segít.

Akartam egy kisebb beszámolót írni a kocsijavításról, meg a húsvétról a rokonoknál, de inkább hagyom... már úgyis eltelt 1 hét és a múlt hetem maga volt a pokol, így ez most kimarad.

Orange power
Lement a szavazás és végre a szoci-gecik mehetnek a picsába.
Félreértések elkerülése végett, egyik sem szent, tudom, mind lop, csal, hazudik, de talán a narancsok tudnak némi mértéket tartani.
Én már évekkel ezelőtt leírtam ezt a szánalom országot, ám most megadom az esélyt, hogy Vikiék csináljanak valamit.
Hát majd meglátjuk.
Egyet kívánok csak, hogy legalább annyira szopassák meg a szoci-geciket, mint amennyire ők szopattak minket 8 éven keresztül.
ÉÉÉÉééés ennyit a politikáról.

Cancer or something else?
Több mint 2 hónapja van ez a mellkasfájdalmam és talán ezen a héten már tudok menni röntgenre. Jó volna tudni mégis mi a fene odabent, mert nem mindegy.
Ha menthető, akkor mentjük, ha nem, akkor hagyok mindent a francba.

Peace

2009. december 2., szerda

I want to die

Nos, 9:31 van és megint szar napom, nagyon, NAGYON!
De fölösleges részletezés nélkül inkább csak egy dalszöveget másolok be, ami így olvasásra nem rossz, igaz nem teljesen fejezi ki a napomat, de a lényeg, a mondanivaló az elég tiszta.
A zenét majd csak otthon tudom meghallgatni, mert itt nincs hang a gépeken.

Mortal Love
"Mortal Love I Want To Die lyrics"


I'm too tired of this life
All I need is my big sleep
You are so far away
You love someone else

Another day passed me by
Another day filled with pain
You are not here
You're with someone else

I love you to death
You love someone else
So I just wanna die

Create hate
I hate myself for loving you

"We have touched for the last time
You are long gone, in love with someone else
I now fear nothing but life itself
And I have learned that living is just a slow way to die
I do not believe in life or in love anymore.
The joy I feel are the joys of emptiness
I hate myself for loving you
The fear I feel night after night has developed into a disease
No-one can see the emptiness in my eyes.
To escape life itself now seems the only solution
With relief i look foward of letting go of the pain
Finally... there is peace in my soul
To lie dead without a concern , without a tear,
You own my heart
And life without you is so imensly painful
Just to think of you, talk about you, dream of you makes tears stream down my face
I cannot imagine happiness without your beautiful smile, your angelic face,
Your wonderful body and your good heart:
You are everything , I am nothing
I want to die
But really... I am already dead"

I will not live

tetszetős...

2009. november 30., hétfő

A well deserved vacation... is over.

Ma reggel ásítás helyett ezzel a mondattal keltem: nah mehetek újra a malomba őrlődni.

3 hete volt alkalmazottunk 1 hét szabin, mint ahogy azt korábban említettem. Próbáltam rákészülni a pokol hetére idegileg, meg minden... mondhatni már hétfőn elfogyott minden megspórolt türelmem és napi 1-2 cataflamon éltem.

Ugyebár eddig általában 2 ember munkáját végzem, nos azon a héten 3 ember munkáját végeztem, hagy ne fűzzek hozzá véleményt.
Gondoltam rágyúrok a kitartásomra, nem megyek el rögtön utána én is szabira (pedig azt kellett volna), hanem kitartok, hogy edződjek... nem ment. 1 hét múlva muszáj volt szabira mennem, ám még előtte egy sztori.

Ugye emlegettem az áram mentes csütörtököt, hát eljött, lázadó kampányom kudarcba fulladt.
Természetesen nyitva voltunk, hozzáteszem CSAK MI, BAZZEG!
Kocsiakksiról működtettük az egyik gépet, KOCSIAKKSIRÓL BAZZEG! Agyoniskolázott banda.

Egyik véletlen betévedt vevő mondja: nem gondoltam volna, hogy nyitva lesznek- mire én: a zsidóság nagy úr. Pislogott, vásárolt, távozott.
Másik véletlen betévedt vevő mondja: ahova ma akartam menni itt Miklóson, minden zárva volt, maguk minek nyitottak ki? Áram nélkül elég nehéz, nem? -mire én: szívem és főleg eszem szerint én sem nyitottam volna ki, de ittvan az agytröszt (mutattam anyámra), kérdezze meg őt. Anyám hallgat, a vevő érzékeli a kellemetlen helyzetet és kimenti azzal, hogy mondja a kívánságát. Fizetett, elment, anyámnak nemigen tetszett, hogy ilyet beszóltam, mire megkérdeztem, hogy mégis mit várt, egy ilyen kibaszott okos ötlet után, azután sokat nem beszélgettünk.

A szabi, ami mégsem szabi

Egész hétvégén feltüzelt a szabadság tudata, hogy húdejó lesz pihenni, semmittenni, aludni, nem gondolni a férgekre (aka: emberekre).
Természetesen ez sem ment zökkenőmentesen. Lajosnak eszébe jutott, hogy neki apehes dolga van hétfőn déltől. Kérdem ez engem hol érint. Hát csak annyiban -anyám folytatta- hogy délben be kéne menjek, mert akkor anyám lemegy Lajos boltjába. Szándékosan félrenyeltem a kólát, mondom WTF?! Már egy hete szóltam, hogy a jövőhét szabi, nehogymár be kelljen mennem. Akkor már bemegyek egésznapra, a faszom fog délutánra bemenni, így szart sem ér az egész szabadságom, arról nem beszélve, Lajosnak van egy kibaszott alkalmazottja, hívja be őt déltől és akkor senki nem megy sehova. Hát az nem, meg így meg úgy -jött a válasz.
Nah mondom, akkor ez fasza lesz.
Kb fél óra múlva mondja Lajos, hogy nem kell bemennem, mert délben bezár. És? Most köszönjem meg, vagy mi? Ezért kellett fölöslegesen fölbaszni az agyam még így hétvégén?
Nah ezzel zárult a hétvége, gondoltam nincs gáz, hétfőn kezdek egy jó hosszú szundival és aztán ... de be sem fejezem ezt a mondatot, mert naná, hogy ez sem jött össze bazzeg. Anyámék valamit szarakodtak a riasztóval, és reggel telefonon robbantottak az agyból, hogy jönnek a szerelők, keljek fel... hát kurvajól kezdődik.
Természetesen nem szerelő jött, hanem valami sokadik vezető szintű uborka, aki felmérte a problémát, majd távozott. Nagyszerű, emiatt a semmi miatt nem tudtam egy jót aludni. Aznapra más nemigen történt, de ez a reggeli idegbaj elszórakoztatott a nap hátralevő részében.
Kedd, jönnek a szerelők, ágyból ki, megint nem tudok egy jót aludni. Természetesen a "szakemberek" nem tudták megoldani a problémát, pedig vagy 20 percet gondolkodtak keményen a berendezés előtt állva mereven, szinte hallani lehetett a köszörülő fogaskerekeket. Távoztak, az a napom is ugyanaz volt, mint hétfőn... Délután anyám közli velem, hogy nagyonjó volna ha holnap elintézném végre a rohadt trabantomnak a papírjait az okmányirodában -erről majd máskor részletesebben-, hát fasza, az megint koránkeléssel jár ugyebár... szerda ugrott... ja, és aznapra kellett előrehöznöm a rendszeres csütörtöki porszívózást, egyrészről mert másnapra meg lett beszélve egy találka Tamással, volt középsulis osztálytársammal, hogy befizessem a jegyeket a Bécsi útra, másrészről meg azért mert, a rohadt macskák bent maradtak reggel és mire kelnem kellett, addigra, az összes virágföldet kikaparták a nappaliban.
A szomszédoknak igen ritka látványban volt részük, a pároslábbal való macskaröptetésben.
Eljött a péntek, amikorra is a riasztósok igérték magukat, reggel azért felhítam anyámat, hogy tudjon meg egy pontos érkezési időt, mert ha lehet szeretnék végre aludni egy kicsit többet, mint amennyit eddig a héten megadatott... jött a telefon, délután 1. Ok, akkor a délutáni programok törölve, addig is alvás. 5 perc múlva megint jön a telefon, mégsem jönnek, mert másik helyen vannak és még ott nem végeztek, majd hétfőn jönnek. Nagyszerű, akkor mégis maradnak a délutáni programok, ergo kelni kellett.

Délután 5re hazaértem, este 7kor bedőltem az ágyba és vagy fél órán keresztűl szidkozódtam és szentségeltem, szídtam az agymosott hívő emberek Istenét, szídtam a sorsot és az életemet, hogy félévente egyszer megyek el egy kibaszott szabadságra és még akkor sem tudok nyugodtan pihenni, mert a szar napi rendszerességgel ér, még otthon is...
Szombaton, mivel soros voltam, természetesen bejöttem dolgozni. Vicces, 1 hét szabit vettem ki, amit naná hogy nem úgy telt ahogy szerettem volna és naná hogy nem 1 hét volt.
Végső mentsváram a vasárnap volt, amikor is azt terveztem, hogy késő délutánig ki sem kelek az ágyból.
Mondanom sem kell, hogy ez sem jött össze, ami még rátett mégegy lapát szart a napomra, hogy nálunk volt Lajos fia, akit nem csipázok, majd egyszer talán kifejtem, hogy miért és természetesen a nyugis délutánom is odalett...

Hétfő van és újra ittvagyok a malomban és őrlődök, kurvára nem voltam szabadságon, csak otthon, és kurvára nem pihentem ki magam, csak idegeskedtem egész héten.
Még volt egy Marutis sztori, de már így is sokat írtam mára és eleget bazmegoltam egy bejegyzéshez, úgyhogy ezt most hanyagolom.

Pás.

Egy kis kiegészítő.
Öregem, a nap eseménye!
Bejön az ürge, már látszott rajta, hogy veszedelmes figura.
Elkezdi mesélni a horgász sztoriait, hogy mindig szakad a damil, meg milyen gyenge damilok vannak stb stb.
Közbevágok: ok, de horgászbolt a szomszédban van.
Mire az ürge: tudom, én most direkt jöttem ide, tessék szives, rendeljenek má nekem egy utánfutó csőrlőt.
Gondoltam kifaggatom: milyen típus, milyen utánfutóra, stb.
Aszongya: neeem, nem utánfutóra kell, horgászni kell, tudja nagyhalra megyek és ahhoz kell a vontatókötél vastagság.
Itt azt hittem, hogy ez valami átverés műsor lesz, de nem, a fazon komolyan gondolta. Alkalmazott küzködött a könnyeivel, röhögőgörcs szélén állt, felkelt és megmondta neki, hogy a csőrlő nem való horgászatra(mégjó lol), menjen nyugodtan át a horgászboltba, ott majd kap jó vastag damilt, amilyet csak akar. Ezzel távozott is és még vagy 10 percet röhögtünk.
Nah, ez jól esett, rég röhögtem ilyen jót.

Pás

2009. november 11., szerda

Knee deep in shit

Ismét sokára írok.
Múlt héten alkalmazottunk szabin volt, mert miért ne... próbáltam előző héten rákészülni lelkileg, hogy pokol lesz az a hét... és igazam volt.
Ez a múlt hét totál leamortizált. Miért van az, hogyha alkalmazott elmegy 1 hét szabira, utána rögtön nekem is szükségem van egy kis szabadságra?
7végén persze nem tudtam pihenni, hisz szombaton meló után mentünk vidékre, ahol sosem tudom kipihenni magam. Ez volt most is. Ráadásul náluk mindig beton párnát kapok, így a nyakgörcs is rendszeres jelenség ilyenkor.Vasárnap jöttünk haza, így a pihenés szintén elmaradt. Most meg a múlthét és a 7vége mellékhatásait mutatom.

Hétfőn már ébredéskor nyugtáztam, hogy végem lesz aznap és igazam volt. Anyám természetesen 1kor már le tudott lépni, sőt tegnap már délben letipliziett és ma is lelép.
Milyen kurvajó lehet főnöknek lenni. Lelép, ha akar, akármelyik nap. Jah, és múlthéten nem csak alkalmazott helyett kellett dolgoznom, hanem helyette is, úgyhogy most mivel nem vagyok idegbeteg, csak hullafáradt, így mindenféle bazdmegelés nélkül jelentem ki, hogy totál kész vagyok. Lehet kiveszem a jövőhetet...

H1N1
Ezek a dolgok, amik a médiában és a hírekben röpködnek lassan a celebekkel lesz azonos. A negatív reklám is reklám.
2 gondolatom van ezzel a h1n1-el kapcsolatban.
1.gondolat: Az egész szar Mexikóból jött.
Gondolkozzatok gyerekek, ha kirobban egy halálos és fertőző vírus, ami nagyrészt immunis a gyógyszerekre, ami gyengébb fajta rokonaira hatásos, mindamelett pestis szinten terjed, mit csinálnátok ti, ha felső vezetésbeli emberek lennétek?
HÁT KARANTÉNT BAZDMEG!
Komolyan nem értem, én a második legnagyobb névtelen senki, 2es érettségimmel van ennyi sütnivalóm és azok akik felső vezetésben vannak, azok akik felelősek milliók életéért, azoknak meg nincs?
Persze bazzeg, nincs ok pánikra, majd lefut és eltűnik, mint a madárinfluenza, vagy mint a kergemarha kór. Igen, végülis még csak százak haltak meg, abszolút nincs szükség pánikra, vagy karanténra. Nem követtem nyomon, mert különösebben nem érdekel, de 1-2 hónap alatt szépen eljutott ide is. Még 100 alatt voltak a halottak száma, nincs szükség pánikra. Ma már az ukránoktól is jön egy másikfaja vész, de ott sem karanténoznak...
Ez kb olyan, mintha trollok lennének az adminok egy online jtákban, ahol ezrek játszanak.

Nah most mit csináltam volna én?
Előszőr is karantén a mexikóiakra, se ki se be. Fehér szkafanderes emberek vinnék be a szükségleteket (gyógyszerek, étel, ital). Amint elülepedett a vész, a karantént feloldozom, lehet közben még sokan meghalnak, de nem lehet mit csinálni, ott robbant ki, ergo a gyökerénél kell elfolytani a gondot. Ez a mexikóiakkal szemben lehet kegyetlen lenne, de nem csak ők vannak a világon. Ottvan még Európa... ott azért többen vannak. Ami ezt az ukrán szart illeti, detto ugyanez az eljárás.

2. gondolat: ez az egész egy globálisan burkolt tömegírtás. A Föld 3 milliárd embert tud kiszolgálni, ennek ellenére vagyunk több mint 6 milliárdan. Mivel a fejesek leszarják a globális felmelegedést, meg az egyéb környezeti veszélyeket (mert azon nehezebb segíteni), így foglalkoznak inkább a túlnépesedéssel.
Mivel az ember vérében van az önpusztítás, így könyebb kiírtani a fél világot, mint valami áttörő megoldást találni. Dehát nem akarunk kivégzőtáborokat, így maradnak a vírusok, betegségek burkolt terjesztése, mint a h1n1.
Nagyon egyszerű.
Repülőgép kerozinba bele a vírus és Mexikó fölött kiengedni és bumm, így lett a chocapic.
Van egyéb alternatíva a néppusztításra, mint pl. a mesterségesen megszervezett indokok háborúkra, de az egy másik történet.
Mindemellett már csak az a gusztustalan, hogy ebből a média megint kurvanagyot kaszál. Nahmeg az ellenszérum bazzeg, ami talán csak placebó, vagy vitaminnal kevert lószar. Lényeg, hogy keveset csináljanak és adják minél drágábban és ahol mindezt bekajálják, azok meg licitálgassanak, hogy x helyen többet fizetnek érte, mint y helyen. Persze ez is mind az államilag támogatott szó mögé bújik egyes helyeken.
Szóval lófasz.
Megy az írtás, meg a zsebelés. Nem mintha nem ez ment volna eddig, csak ennek megint több hírt szentelnek, mint amennyit érdemel.

Egyik régebbi bejegyzésemben ígértem némi arculatváltást, abból a szempontból, hogy random viccek lesznek, vagy a hét beszólása, vagy videók stb... Nos ahogy elnéztem, ezt azóta egyszer sem tartottam be. Valószínüleg, mikor mindezeket ígértem, akkor talán egy vidám napom lehetett. Tehát, amit rendszeresnek ígértem, az nem lesz rendszeres, sőt.
Ám mivel most nincs különösebb írnivalóm, így ime néhány szépség:

-Mi kell a babázáshoz?
-???
-Bab, meg víz.

2 székely az út mentén azt látja, hogy egy kutya a golyóit nyalogatja, mire az egyik:
-Hinnye, bár megtunnám ezt én is csinyálni.
-Hát csinyáld, de szerintem mög fog harapni.

László egy amerikában élő rokona látogat vissza piciny hazánkba a hétvégén.
Elmennek a piacra. A sorok közt az amerikai rokon rámutat az almára.
-What is this, dear brother?
-Ez? Alma.
-Oh, what? Ez alma? Nálunk in the US, lenni alma 2szer ekkora.
Mennek tovább, a rokon most a körtére mutat.
-What is this, dear brother?
-Ez? Körte.
-Oh what? Ez körte? Nálunk in the US, we have körte 2szer ekkora.
Lászlónak már elege van a nagyzoló amerikai rokonból.
Nem sokkal késöbb a rokon rámutat a dinnyére.
-What is this, dear brother?
László ingerülten rávágja:
-RIBIZLI BAZDMEG!

kösz és pá.

2009. október 6., kedd

Brutality is what makes us worse than bloodthirsty animals

mekkora találmány lenne egy olyan blog, amit elmével lehetne megírni, mert most is, mint mindig abba a falba ütközöm, hogy egy csomó mindent nem írtam le az elmúlt napok történéseiből, ma már meg nem is tudnám ugyanazzal a megfogalmazással megírni, mint ahogy akkor gondolataimban...

Correction
A Guard dog update fake volt, mint késöbb kiderült, így aggódalmam ezzel kapcsolatban alaptalan volt.
Nahde most jön az Engineer update, ami szintén tartogat KELLEMETLEN meglepetéseket.
Kezdem azt hinni, hogy sokkal jobb volt a game a default fegyverekkel...

Brutality
A brutalitás és a kegyetlenség az emberi faj legfőbb ismertetője, főleg ha azt náluk jóval gyengébbeken gyakorolhatják.

2 hete vasárnap úgy került elő Julie nevű macskánk, hogy vérzett a bal szeme és a bal oldala a fejének 2szer akkora volt, mint egyébként.
Nem evett, nem ivott, csak lekuporodott és kínlódott. Rögtön kerestünk is nővéremmel állatorvost.
Szabad megjegyeznem, kb 5 kitűnő állatorvosival büszkélkedhetünk itt a környéken, csaképpen EGYIK MOCSKOS FASSZOPÓ SEM HAJLANDÓ DOLGOZNI SZOMBATON ÉS VASÁRNAP!!!azaz 7végén meg is dögölhet az állatod, majd 7köznap megmondják, miért halt meg... Csepel-sziget FAIL!!!
Pesten találtunk egy 24 órás állatorvosi klinikát, ahova be is autóztunk gyorsan.
Kivárjuk a sorunkat, bemegyünk, doki megvizsgálja a macskát, a következő eredménnyel:
karmolásnak, verekedésnek nincs nyoma, ember okozta sérülés, a szem és a 3 hártya alulról felszakadva, vérrel keveredett csarnokvíz(aki nem tudja, a csarnokvíz a szemünkben van).
2 dolog lehetett: kiveszik a szemét, vagy megműtik, de nem biztos, hogy segít, ha szövődmények lesznek, akkor mindenképp kiveszik a szemét. Látni arra a szemére már soha nem fog.
A doktornő hihetetlenül kedves volt, saját maga ajánlotta fel, hogy inkább megműti, mert ha sikerül, akkor meg is maradhat a szeme.
A műtét sikerült, este elhoztuk a macskát. Időszakonként kontrollra visszavisszük és még ezt a hónapot kell kibírnia. Ha minden rendben lesz, akkor a tölcsér is lekerül róla és a szeme is annyira rendbejön, hogy habár nem lát majd vele, legalább nem kell kiszedni.
Visszatérve arra pontra, hogy ember okozta sérülés...
Szomszédunkban lakik egy házaspár. Ott a férj imádja a macskákat, saját gyerekeiként szereti őket és nem csak a saját macskájukat, hanem mindenkiét. Eljárnak horgászni és külön botot visz a kishalakhoz, hogy hozzon haza a macskáinknak, ennyire jófej. Megjegyzem, macskáink nem éheznek, állandóan zabálnak, olyanok mint a sáskák.
Tehát egyik szomszédunk szereti a macskákat, a másik (már elköltöztek) régebben megmérgezte az egyik macskánkat.
Julie meg annyira jó természetű, annyira jóhiszemű, hogy ahhoz megy oda, aki épp hívja. Valszeg ez történt, amikor azt a sérülést szerezte. Valami szemét köcsög az utcánkban járva odahívta, majd fejberúgta. Szomszédainkkal jóban vagyunk, így egyikre sem tudok gyanakodni, de Isten ne adja, hogy megtudjam, hogy ki tette ezt a macskámmal... a belét kitaposom, apám által örökölt viperámmal szilánkosra töröm a fejét, megvakítom, majd megkérdem, neki milyen érzés...
Mocskos állatkínzó szemetek, saját érdekében remélem, hogy sosem derítem ki, hogy ki volt...

Where is the fucking exit?!
Nem győzöm szajkózni, hogy mennyire elegem van és utálom ezt a kibaszott börtönt. Ma is ott tartok, hogy 2 dolog közül választok: eret vágok, vagy kiköltözök a holdra. És lehet a valószínübbet fogom választani.

Anniversary
Nagyon kivagyok augusztus óta és csak romlik a helyzet, lassan itt lesz az évforduló. Vasárnap lesz 7. éve, hogy egyedül vagyok. Egyébként megvagyok, az árnyékom olykor-olykor tökéletes társaság, nem is kívánhatnék ennél többet... de tényleg...

2009. május 5., kedd

Rage again...and again...and again...

nah, megint összegyült egy bejegyzésre való RAGE-elés, úgyhogy essünk is neki.

Elsősorban, KURVA ANYÁD BÁRDI!!!!
Ti szar, szemét, aljanép, ekkora köcsögök vagytok?
Elősztori: rendeltünk tömítés garnitúrát egy Feliciához. Elvitték, visszahozták, hogy ez egy másikfajta motor, stb. Ok, visszaküldjük, mert ilyenkor ez szokás.
Ma megint megkapjuk azt a tömítés garnitúrát, kedves Bárditól, mert ők nem veszik vissza kibontottan.
Így elsőre úgy tettem, mint aki rosszúl hall, rákérdeztem mégegyszer, hogy miért is hozták ide megint; megint ugyanaz a válasz.
Hát elmentek szépen a szarrágó anyátokba... oké? Évek óta együtt dolgozunk, legutóbb miért vették vissza, amikor máshoz kellett egy hasonló garnitúra, ami aztán a vevőnek mégse kellett, mióta is kezeljük mi bizalmasan a dolgokat, mi ez a szarrágás, új ember van a fejeseknél, vagy mi a fasz?!
Ők az elsőszámú beszállítónk, erre ilyet mernek bejátszani?! Hát jól van, köcsögök, feltesszük készletre......de erre rábasztok még. Ha legközelebb, akár évek múlva, lesz egy visszaáru nekünk, az biztos kurvaisten, hogy nem vesszük vissza; nehogy azt higgyétek, hogy elfelejtem.
Nem vagyok egy haragtartó fajta, de megmondtam már, a gerinctelenséget nem tűröm. Ha egy vadidegen lett volna, akkor én is elzavarom, hogy ha kibontotta, akkor hajtogasson belőle repülőt, ne akarja visszahozni; de ez egy ismerős volt, nyílván ezért mondtuk neki, hogy megoldjuk, erre a Bárdi köcsögösködik... jól van.... jön még kutyára teherautó.


Új lakó, költözködés
...Nah, hát május 1 már elmúlt, ezzel előző bérlőm ki is költözött. Majdnem egy évet bérelte a pesti lakásomat, de mostanra már saját háza lett Tökölön. Nem tudom, ahova jár tanulni/dolgozni, ahhoz a pesti lakás egy köpésre volt, most meg inkább járna be mindennap Tökölről? Mind1, ő tudja, nem tartom vissza, ha ezt akarja.
3-4 nap sem telt el, nővérem talált egy új bérlőt, szintén egy nőt, aki mellesleg a Bárdinál dolgozik(LoL?).
Annyi kérése volt, hogy a konyhabútor és a szekrénysor kivételével mindent vigyünk el, mert neki vannak bútorai. Oké, mondom, nemgond.
Nemsemmi. Pedig teljesen be van rendezve a lakás, gyakorlatilag semmi nem hiányzott belőle. Így a szombatomnak annyi is lett, bementünk pakolászni. Nem volt egyszerű a menet, mert mentünk jobbra-balra a bútorokkal.
Kezdtünk nálam. Levittük a 2 bőr(valódi bőr) kanapémat, a kis kávézó asztalomat és a sarok ülő garnitúrát asztalostúl; ez utóbbit a könnyebb és törésmentes szállítás érdekében szétszedtem. Ezeket a bútorokat átvittük nővérem egyik barátnőjéhez, aki boldogan használni fogja ezeket, ez már csak azért is jó, mert ezeket nem kellett hazahoznunk, mellesleg csak kölcsön van adva, akkor meg már inkább nála, mint nálunk a pincében.
Innen elhoztunk egy sarok ágyat, amire neki nem volt szüksége. Kiszemeltem magamnak azt a bútort, jövendőbeli ágyamnak.
Le és felpakolás után átgurultunk az új lakóm régi lakásához, hogy a nagyobb bútorokat elhozzuk. Amíg a kisebb bútorokat elkezdték a többiek levinni, én nekiálltam az ő sarokágyát, meg a francia ágyát szétszedni; már akkor fájt a csuklóm a sok csavarozgatástól.
A sarokággyal küzdöttem, de a francia ágy nagyon könnyű volt, utóbbit lapjaira kaptam szét. Innen megint hozzám. Amíg a többiek hozták fel az apróbb bútorokat, addig némi segítséggel levittem a többi "nem kell" bútort, névszerint a tv álványt, ami egy 3 fiókos szekrény is, a számítógép asztal, és a francia ágyam. Ami hűtőt és a mosógépet illeti, azt már nem vállaltam be, amíg azt levitték, elkezdtem összerakni az áthozott ágyakat.
Itt végeztünk, irány haza. Otthon még kipakoltuk, amiket elhoztunk, aztán vége a napnak... azazhogy mégsem, mert engem meg elhívtak biliárdozni haverjaim.
Ez a szombatom nagyon fárasztó volt, kezdve az anyáknapi ajándék beszerzésével, aztán a nagyszabású költöztetéssel és végén a biliárddal.


New and better place
Még mindig szombat; mentünk a szokott helyünkre, a Lurdyba. 2 McRoyal elfogyasztása közt látom távolról, hogy mintha rács lenne a biliárd szalon bejárata előtt... sajna jól láttam, ugyanis elsejével bezárt... Ez kissé sokkolt minket, majd felvetettünk egy másik helyet, amit Laci haverom ismer és állítólag jobb, mint ez. Átmentünk és tényleg: semmi üvöltő béna zene, az emberek is csendben vannak, ráadásul itt jóval kevesebb droid volt, mint Lurdyban. Az asztalok igényesebbek voltak, dákó volt bőven és mind jó miőségű.
Végeredményben sokat nem gyászoltuk Lurdy-t, mert találtunk egy sokkal jobb helyet.


Tired... so fucking tired
Istentelenül fáradt vagyok.Vasárnap is mentünk golyót lökni. Kár volt... szombat miatt még tiszta izomláz voltam, meg fáradt is, nem is ment jól a biliárd, fel is cseszett idegileg.
Hétfőre álmos voltam, totál zombi efektus. Anyám főzött le teát, nekem kellett beízesíteni. Láttam a nagy cukortartó szinte üres, fogtam a zacskó cukrot... kinyitottam... és beleöntöttem.... a teába....
Nah innentől kezdve aránylag éber voltam, ugyanis a sűrű anyázás, meg a lefőzött teába öntött kiló cukor kidobása után azon igyekeztem, hogy észrevétlenül csináljak egy másikat.
Délután (nagy meglepetésemre) anyám (saját magától) hazaküldött, hogy cseréljem ki a régi ágyamat, arra amit kinéztem magamnak. Hazamentem, megcsináltam; nem részletezem, mert fáradt vagyok, lényeg az, hogy sokáig tartott és az aznapra tervezett kisebb takarítás és nagy fürdésből szinte semmi nem valósult meg. Kidőltem és aludtam, már ameddig lehetett. Ma úgy keltem, hogy hulla vagyok, nem az ágy miatt, hanem még a szombat, vasárnap, meg a tegnapi nap miatt, ami azt jelenti, hogy ma sem lesz semmi, abból amit beterveztem, hanem amint hazaérek, mint a rönk, kidőlök és reggelig fel sem kelek; btw úgy érzem megfáztam.



Utálom (1. részlet)... mielőtt belekezdenék, szólok, hogy ez a rész nagyon nyersmagyar lesz, így elnézést kérek, de csak az olvassa, akinek nem derogál...

Utálom, hogy egy kibaszott 10 perces bejegyzést 3 óra alatt nem tudok megírni, kibaszott vevők miatt, meg a bolton belüli csicskamunkák miatt (anyám jóvoltából)!!!
Utálom, ha mondanivalómat nem tudom elmondani, mert paraszt módon beleugatnak!!!
Utálom, ha nem figyelnek arra, amit mondok és ha szándékosan szünetet hagyok 2 szó között, akkor nem reagálnak, bizonyítva azt a tényt, hogy magasról lefossák, hogy én most beszélek-e vagy sem!!!
Utálom, ha hiába tépem a pofámat, akkor sem azt csinálják, amit javaslok, annak ellenére, hogy megdönthetetlenek az érveim mellett szóló kész tények!!! Pl.: anyámnak hiába ugatok, akkor sem hallgat rám soha, és a végén természetesen nekem lesz igazam.
Utálom a munkámat!!!
Utálok emberekkel foglalkozni!!!
Utálom az embereket!!! (barátok, ismerősök kivételével)
Utálom az életemet!!!
Utálom, hogy gyáva vagyok felkoncolni az artériát az alkaromban!!!
Utálom, hogy hiába igyekszem bármiben, sosem érek velük célt, illetve senki nem értékeli!!!Utálom, hogy mindenben béna vagyok, ami tetszik és érdekel!!!
Utálom, hogy képtelen vagyok az utóbbiakban fejlődni!!!
Utálom, hogy semmi nem úgy jön össze ahogy el van előre tervezve, vagy hogy össze sem jön!!!Utálom, hogy tudatlan vagyok és szerencsétlen ahhoz, hogy bármit tegyek ellene!!!
Utálom a motorosokat!!!
Utálom a (tipikus) Suzukisokat!!!
Utálom a kölyköket!!!
Utálom a növényeket és
Utálom, hogy ennek ellenére rámerőltetik, hogy foglalkozzak velük!!!
Utálom, hogy kevés 1 napra a 24 óra, mert soha semmire nincs időm!!!

Folyt. köv. Nah... ez megint egész vidám bejegyzés lett...

kis apropó: most lettem kész, 9kor kezdtem és most délután 1 óra van...

2009. március 30., hétfő

Freaky dreams rou....ah fuck it...

Ritka szar éjszakám volt...

Rég volt már, hogy nem bárányt, hanem perceket számoltam... baromi hosszú éjszaka volt.
Nem bírtam elaludni, forgolódtam, fájt a fejem, melegem volt...
Lecsavartam a radiátort, kinyitottam az ablakot, (fangörlök örömére) félmeztelenül aludtam... azaz próbáltam...
Kivételesen az eső nyugtató hangja sem segített.
3 órakor az járt a fejemben, megint milyen zombi leszek...
Fél 5kor végre sikerül elaludnom.

Innentől kaphatná a bejegyzésem a Freaky dreams legújabb epizódját, de annyira fáradt vagyok és annyi mindnen baromság tömörült abba a szűk félórába, hogy most inkább hagyom is.

5kor felkelek, iszonyat szomjas vagyok... baracklé elfogyott, mountain dew elfogyott... lemenni nem akarok, mert akkor megint nyomkodni kell a riasztót, az meg hangos.
Vajon nővéremnél van-e valami?... átmegyek (btw nővérem pesten van, ergo nemgáz az átmászkálás a másik szobába), látom bubitlan víz... jobb mint az üres poharat inni... töltök, kortyolok... hát nem kellett sok hogy pofazacskó vákumnyomásos mosást végezzek a monitoron... Mi a faszom ez?!-hangzott el a kérdés a fejemben, majd a vaksötétben hunyorogtam a palackra.
Figyelem, reklám jön. Ó bazzeg!!!! Ez Theodora, a ku.... a többit a fantáziátokra bízom... btw nővérem is utálja, ő mindig azt a Nestlé féle bubitlan vizet issza... mi fenét keresett nála Theodora.
Nah ez is jól sült el, gondoltam és visszafeküdtem, némi szenderedés reményében...
Az órát ébresztés előtt 1 perccel kapcsoltam le, kiüvegsedett szemekkel, majdnem bejátszottam azt a McDonalds-os reklámot, mikor a srác zombimódban kidobja a szennyest a wc-be és a szennyestartóba ürít... már nem is tudom, hogy ezt a hétfő számlájára írjam, vagy a fáradtságoméra...
But wait, there's more!
Kedves macsekom a szobám előtt várt, hízelgő kis nyávogással jelezte ottlétét. Szasz, macs, hangzott a válasz, majd indultam befelé megkerülve a macskát. Sajnos ráléptem a farkára, amit kevésbbé hízelgő nyávogással jelzett majd búcsúképp egy szép sormintát hímzett a lábamba.
Anyámék lent, a szokásos "jó reggelt" helyett a "kurva anyád, az Isten basszon teherbe, te kibaszott macska, lenyesem minden rohadt karmodat, már amelyik nem maradt bennem" szavakat hallották tőlem.
Vérrel átitatott zoknimat ki kellett cserélnem.
Majd levánszorogtam, felvázoltam mi történt, meg azt is, hogy kb fél órát aludtam összesen.

Ha esetleg valahol durvább helyesírás hibáim lennének, vagy zagyvaságot írnék, azt majd kijavítom, bár azután, hogy itt melóhelyen, a jelenlétire azt írtam, hogy Pécsi Zoltánné, már semmin nem lepődnék meg.

Jelenleg, iszonyat fáradt vagyok és most már rosszúl is érzem magam. Reggelit nem ettem és lehet még vacsorát sem fogok...
Anyámnak még nem vázoltam fel távozási szándékomat... ha továbbra is rosszúl vagyok, akkor szeretnék 2 után lelépni... kiváncsi vagyok, hogy fogadja.
Ha megint beköhög egy "menjek orvoshoz papírért" szöveget, akkor nem garantálom, hogy nem fakadok ki.

Soha rosszabb napot... remélem másnak sem lesz... mára ennyi...

U.I.: Fatal, ne röhögj!