is crap....
Már igazán nem meglepő, hogy ünnepnapon is dolgozok. Ez megy, amióta csak itt vagyok.
Megint zsidózhatnék, de halál fölösleges, nem változtat a tényen, hogy itt baszom a délelöttömet.
Annyira jó úgy elindulni munkába, hogy rajtam kívül otthon mindenki még békésen alszik.
Azaz csak aludtak volna.
Mindig leírom, így a rend kedvéért most is leírom, hogy én nem csak 1 ébresztőre kelek.
A telefonom 5 percel korábbra van állítva, mint a sípolós óra. Ha az előbbire nem kelek fel, vagy nem óhajt ébreszteni (mert sajnos ilyen is van), akkor az utóbbi robbant ki az ágyból iszonyatos sípolásával.
Az évek alatt kiismertem magam és hajlamos vagyok arra, hogy kikapcsolom az telefonon az ébresztőt, majd visszafekszek aludni.
Ez azért van, mert ha nagyon mély alvásból kelek, akkor legalább egy 20 másodpercig nem vagyok észnél. Kell egy kis idő, amíg az agyam rebootol. Ilyenkor fordul elő, hogy kinyomom a telefont. Ennek elkerülése végett a szekrény tetejére teszem a telefont, hogy mire elérem, addigra 100% észnél legyek. Ez egy bevált módszer, de van, hogy az ébredés nem rajtam múlik. Van hogy a technika megmakacsolja magát és annak ellenére hogy beállítom, cseszik ébreszteni.
Ami az órát illeti, arra legtöbbször úgy kelek, hogy frászt kapok.
Annyira hangos az az óra, hogy nővérem is felébred rá.
Nah, a mai is egy ilyen nap volt.
Drága telefonom lázadt, nem ébresztett, 5 perc múlva sípolt az óra.
Nem akartam elhinni hogy ébredés van, így tovább tartott a kikapcsolás, mint általában.
Ezzel csak annyi a gáz, hogy sokáig sípol, mindenki felébred...
Meló fele jövet, egy faszparaszt Matízos kihajt elém, stop táblája ellenére... satufék, duda, anyázás az Árpádháziakig...
Remek. Ez kellett még a mai naphoz...
Egy dolog azért megmosolyogtatott.
A petárdákról és a tűzijátékról szóló szabályzat, ami pontosan kimutatja, hogy mégis milyen államforma megy piciny hazánkban.
A rendelet: "Petárdák használata továbbra is tilos, bűntetést von maga után."
Ez odáig rendben van, hogy házon kívül nem dobáljuk a petárdákat, mert veszélyesek.
Nahde otthon, az én udvaromban azt csinálok, ami nekem jól esik, ha gránátot, vagy atomot akarok otthon robbantani, abba senki bele nem szól.
"A tűzijáték December 31-én 18 órától másnap 6 óráig engedélyezett. A fel nem használt tűzijátékokat kötelező visszavinni az árusnak, akinek akár féláron is, de kötelező visszavásárolniuk".
LOL?
-Te, Magyarországnak mi az államformája?
-Demokratikus DIKTATÚRA bazzeg...
Sok seggfej. A tűzijáték ugyanolyan veszélyes, mint a petárda, ha nem veszélyesebb.
Asszem nem kell részleteznem miket tudnak művelni a selejtes darabok.
Azzal még nincs is baj, hogy meghatározzák, hogy mikor lehet fellődözni, de ne bassza már meg a kurvaisten, hogy kötelező legyen visszavinnem azt, amit nem lőttem fel. Ne nevettessetek már. Amit az ÉN pénzemből vásároltam, arról ÉN rendelkezem, nem egy rendelet, pláne, ha a saját udvarom lődözöm azt is.
Hát igen, felháborító Magyarország hozzánemértése és naivitása, de nem meglepő, ugyanakkor nevetséges és én jót nevettem rajta.
Tehát a terv: ma egész este petárdákat fogok otthon szórni, ami még tavalyról maradt és a rakétákat is már délután 5-kor kezdem el fellődözni és ha addig nem végzek, amíg indulnánk biliárdozni, akkor a többi marad másnapra. Ezt neked köcsög rendelet.
Nah, asszem kellő jókedvvel búcsúztatom az évet... mondjuk minden évem ilyen... nem mintha meglepne, csak kezd már egy kicsit unalmas lenni.
Igazán megérdemelnék én is egy kis boldogságot azt hiszem.
Peace, Happy Y2K11.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: stupidity. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: stupidity. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. december 31., péntek
2010. május 26., szerda
No sense of practicality
Képtelen vagyok felfogni, hogy az ember, hogy ülhet kocsiba egy fillér nélkül...
Ez akkora felelőtlenség. Ha 10es vagy 20as nem is, de legalább 5ezer legyen már nálatok, ha elindultok valahova!
Ez legalább annyira alap dolog, mint a jogosítvány vagy a forgalmi engedély.
Apám már a kezdetektől belém nevelte, hogya kocsiba ülök, pénz legyen nálam, mert sosem tudhatom, hogy mi lesz.
Kellhet épp benzinre, ha megáll a kocsi, akkor vontatásra, stb...
Emberek, ha nincs nálatok pénz és kocsiba ültök, akkor felelőtlenek vagytok!
Íme egy eset, ember bejön, venne üzemanyagszűrőt, de 500Ft van nála. Ha lett volna annyi esze, hogy legalább egy 5ezres nála lett volna, akkor meg tudta volna venni a szűrőt, és nem kellene mégegyszer visszaautóznia. Ez nem felsőfokú inteligencia kérdése, hanem a praktikusságé.
Emberek, figyeljetek oda.
Peace.
Ez akkora felelőtlenség. Ha 10es vagy 20as nem is, de legalább 5ezer legyen már nálatok, ha elindultok valahova!
Ez legalább annyira alap dolog, mint a jogosítvány vagy a forgalmi engedély.
Apám már a kezdetektől belém nevelte, hogya kocsiba ülök, pénz legyen nálam, mert sosem tudhatom, hogy mi lesz.
Kellhet épp benzinre, ha megáll a kocsi, akkor vontatásra, stb...
Emberek, ha nincs nálatok pénz és kocsiba ültök, akkor felelőtlenek vagytok!
Íme egy eset, ember bejön, venne üzemanyagszűrőt, de 500Ft van nála. Ha lett volna annyi esze, hogy legalább egy 5ezres nála lett volna, akkor meg tudta volna venni a szűrőt, és nem kellene mégegyszer visszaautóznia. Ez nem felsőfokú inteligencia kérdése, hanem a praktikusságé.
Emberek, figyeljetek oda.
Peace.
A sötétség órája, avagy, na ez már gáz....
http://vimeo.com/11690875
Tessék megnézni, sírni, röhögni, fejet az asztalbaverni.
Ha ezek az értelmiségiek, akkor én vagyok a legnagyobb fasz, hogy otthagytam az egyetemet. Ekkora inteligenciával simán átmentem volna... meh...
Ami a történelmi kérdést illeti, azt én is passzolom. Sosem érdekelt.
Főleg a Magyar történelem nem. Pff... szánalom, nyavajgás, semmi más, lásd akármelyik naaaagy nemzeti versünket.
Bazzeg a magyar már történelmi idők óta emósok voltak....
Nah peace.
Tessék megnézni, sírni, röhögni, fejet az asztalbaverni.
Ha ezek az értelmiségiek, akkor én vagyok a legnagyobb fasz, hogy otthagytam az egyetemet. Ekkora inteligenciával simán átmentem volna... meh...
Ami a történelmi kérdést illeti, azt én is passzolom. Sosem érdekelt.
Főleg a Magyar történelem nem. Pff... szánalom, nyavajgás, semmi más, lásd akármelyik naaaagy nemzeti versünket.
Bazzeg a magyar már történelmi idők óta emósok voltak....
Nah peace.
2009. november 30., hétfő
A well deserved vacation... is over.
Ma reggel ásítás helyett ezzel a mondattal keltem: nah mehetek újra a malomba őrlődni.
3 hete volt alkalmazottunk 1 hét szabin, mint ahogy azt korábban említettem. Próbáltam rákészülni a pokol hetére idegileg, meg minden... mondhatni már hétfőn elfogyott minden megspórolt türelmem és napi 1-2 cataflamon éltem.
Ugyebár eddig általában 2 ember munkáját végzem, nos azon a héten 3 ember munkáját végeztem, hagy ne fűzzek hozzá véleményt.
Gondoltam rágyúrok a kitartásomra, nem megyek el rögtön utána én is szabira (pedig azt kellett volna), hanem kitartok, hogy edződjek... nem ment. 1 hét múlva muszáj volt szabira mennem, ám még előtte egy sztori.
Ugye emlegettem az áram mentes csütörtököt, hát eljött, lázadó kampányom kudarcba fulladt.
Természetesen nyitva voltunk, hozzáteszem CSAK MI, BAZZEG!
Kocsiakksiról működtettük az egyik gépet, KOCSIAKKSIRÓL BAZZEG! Agyoniskolázott banda.
Egyik véletlen betévedt vevő mondja: nem gondoltam volna, hogy nyitva lesznek- mire én: a zsidóság nagy úr. Pislogott, vásárolt, távozott.
Másik véletlen betévedt vevő mondja: ahova ma akartam menni itt Miklóson, minden zárva volt, maguk minek nyitottak ki? Áram nélkül elég nehéz, nem? -mire én: szívem és főleg eszem szerint én sem nyitottam volna ki, de ittvan az agytröszt (mutattam anyámra), kérdezze meg őt. Anyám hallgat, a vevő érzékeli a kellemetlen helyzetet és kimenti azzal, hogy mondja a kívánságát. Fizetett, elment, anyámnak nemigen tetszett, hogy ilyet beszóltam, mire megkérdeztem, hogy mégis mit várt, egy ilyen kibaszott okos ötlet után, azután sokat nem beszélgettünk.
A szabi, ami mégsem szabi
Egész hétvégén feltüzelt a szabadság tudata, hogy húdejó lesz pihenni, semmittenni, aludni, nem gondolni a férgekre (aka: emberekre).
Természetesen ez sem ment zökkenőmentesen. Lajosnak eszébe jutott, hogy neki apehes dolga van hétfőn déltől. Kérdem ez engem hol érint. Hát csak annyiban -anyám folytatta- hogy délben be kéne menjek, mert akkor anyám lemegy Lajos boltjába. Szándékosan félrenyeltem a kólát, mondom WTF?! Már egy hete szóltam, hogy a jövőhét szabi, nehogymár be kelljen mennem. Akkor már bemegyek egésznapra, a faszom fog délutánra bemenni, így szart sem ér az egész szabadságom, arról nem beszélve, Lajosnak van egy kibaszott alkalmazottja, hívja be őt déltől és akkor senki nem megy sehova. Hát az nem, meg így meg úgy -jött a válasz.
Nah mondom, akkor ez fasza lesz.
Kb fél óra múlva mondja Lajos, hogy nem kell bemennem, mert délben bezár. És? Most köszönjem meg, vagy mi? Ezért kellett fölöslegesen fölbaszni az agyam még így hétvégén?
Nah ezzel zárult a hétvége, gondoltam nincs gáz, hétfőn kezdek egy jó hosszú szundival és aztán ... de be sem fejezem ezt a mondatot, mert naná, hogy ez sem jött össze bazzeg. Anyámék valamit szarakodtak a riasztóval, és reggel telefonon robbantottak az agyból, hogy jönnek a szerelők, keljek fel... hát kurvajól kezdődik.
Természetesen nem szerelő jött, hanem valami sokadik vezető szintű uborka, aki felmérte a problémát, majd távozott. Nagyszerű, emiatt a semmi miatt nem tudtam egy jót aludni. Aznapra más nemigen történt, de ez a reggeli idegbaj elszórakoztatott a nap hátralevő részében.
Kedd, jönnek a szerelők, ágyból ki, megint nem tudok egy jót aludni. Természetesen a "szakemberek" nem tudták megoldani a problémát, pedig vagy 20 percet gondolkodtak keményen a berendezés előtt állva mereven, szinte hallani lehetett a köszörülő fogaskerekeket. Távoztak, az a napom is ugyanaz volt, mint hétfőn... Délután anyám közli velem, hogy nagyonjó volna ha holnap elintézném végre a rohadt trabantomnak a papírjait az okmányirodában -erről majd máskor részletesebben-, hát fasza, az megint koránkeléssel jár ugyebár... szerda ugrott... ja, és aznapra kellett előrehöznöm a rendszeres csütörtöki porszívózást, egyrészről mert másnapra meg lett beszélve egy találka Tamással, volt középsulis osztálytársammal, hogy befizessem a jegyeket a Bécsi útra, másrészről meg azért mert, a rohadt macskák bent maradtak reggel és mire kelnem kellett, addigra, az összes virágföldet kikaparták a nappaliban.
A szomszédoknak igen ritka látványban volt részük, a pároslábbal való macskaröptetésben.
Eljött a péntek, amikorra is a riasztósok igérték magukat, reggel azért felhítam anyámat, hogy tudjon meg egy pontos érkezési időt, mert ha lehet szeretnék végre aludni egy kicsit többet, mint amennyit eddig a héten megadatott... jött a telefon, délután 1. Ok, akkor a délutáni programok törölve, addig is alvás. 5 perc múlva megint jön a telefon, mégsem jönnek, mert másik helyen vannak és még ott nem végeztek, majd hétfőn jönnek. Nagyszerű, akkor mégis maradnak a délutáni programok, ergo kelni kellett.
Délután 5re hazaértem, este 7kor bedőltem az ágyba és vagy fél órán keresztűl szidkozódtam és szentségeltem, szídtam az agymosott hívő emberek Istenét, szídtam a sorsot és az életemet, hogy félévente egyszer megyek el egy kibaszott szabadságra és még akkor sem tudok nyugodtan pihenni, mert a szar napi rendszerességgel ér, még otthon is...
Szombaton, mivel soros voltam, természetesen bejöttem dolgozni. Vicces, 1 hét szabit vettem ki, amit naná hogy nem úgy telt ahogy szerettem volna és naná hogy nem 1 hét volt.
Végső mentsváram a vasárnap volt, amikor is azt terveztem, hogy késő délutánig ki sem kelek az ágyból.
Mondanom sem kell, hogy ez sem jött össze, ami még rátett mégegy lapát szart a napomra, hogy nálunk volt Lajos fia, akit nem csipázok, majd egyszer talán kifejtem, hogy miért és természetesen a nyugis délutánom is odalett...
Hétfő van és újra ittvagyok a malomban és őrlődök, kurvára nem voltam szabadságon, csak otthon, és kurvára nem pihentem ki magam, csak idegeskedtem egész héten.
Még volt egy Marutis sztori, de már így is sokat írtam mára és eleget bazmegoltam egy bejegyzéshez, úgyhogy ezt most hanyagolom.
Pás.
Egy kis kiegészítő.
Öregem, a nap eseménye!
Bejön az ürge, már látszott rajta, hogy veszedelmes figura.
Elkezdi mesélni a horgász sztoriait, hogy mindig szakad a damil, meg milyen gyenge damilok vannak stb stb.
Közbevágok: ok, de horgászbolt a szomszédban van.
Mire az ürge: tudom, én most direkt jöttem ide, tessék szives, rendeljenek má nekem egy utánfutó csőrlőt.
Gondoltam kifaggatom: milyen típus, milyen utánfutóra, stb.
Aszongya: neeem, nem utánfutóra kell, horgászni kell, tudja nagyhalra megyek és ahhoz kell a vontatókötél vastagság.
Itt azt hittem, hogy ez valami átverés műsor lesz, de nem, a fazon komolyan gondolta. Alkalmazott küzködött a könnyeivel, röhögőgörcs szélén állt, felkelt és megmondta neki, hogy a csőrlő nem való horgászatra(mégjó lol), menjen nyugodtan át a horgászboltba, ott majd kap jó vastag damilt, amilyet csak akar. Ezzel távozott is és még vagy 10 percet röhögtünk.
Nah, ez jól esett, rég röhögtem ilyen jót.
Pás
3 hete volt alkalmazottunk 1 hét szabin, mint ahogy azt korábban említettem. Próbáltam rákészülni a pokol hetére idegileg, meg minden... mondhatni már hétfőn elfogyott minden megspórolt türelmem és napi 1-2 cataflamon éltem.
Ugyebár eddig általában 2 ember munkáját végzem, nos azon a héten 3 ember munkáját végeztem, hagy ne fűzzek hozzá véleményt.
Gondoltam rágyúrok a kitartásomra, nem megyek el rögtön utána én is szabira (pedig azt kellett volna), hanem kitartok, hogy edződjek... nem ment. 1 hét múlva muszáj volt szabira mennem, ám még előtte egy sztori.
Ugye emlegettem az áram mentes csütörtököt, hát eljött, lázadó kampányom kudarcba fulladt.
Természetesen nyitva voltunk, hozzáteszem CSAK MI, BAZZEG!
Kocsiakksiról működtettük az egyik gépet, KOCSIAKKSIRÓL BAZZEG! Agyoniskolázott banda.
Egyik véletlen betévedt vevő mondja: nem gondoltam volna, hogy nyitva lesznek- mire én: a zsidóság nagy úr. Pislogott, vásárolt, távozott.
Másik véletlen betévedt vevő mondja: ahova ma akartam menni itt Miklóson, minden zárva volt, maguk minek nyitottak ki? Áram nélkül elég nehéz, nem? -mire én: szívem és főleg eszem szerint én sem nyitottam volna ki, de ittvan az agytröszt (mutattam anyámra), kérdezze meg őt. Anyám hallgat, a vevő érzékeli a kellemetlen helyzetet és kimenti azzal, hogy mondja a kívánságát. Fizetett, elment, anyámnak nemigen tetszett, hogy ilyet beszóltam, mire megkérdeztem, hogy mégis mit várt, egy ilyen kibaszott okos ötlet után, azután sokat nem beszélgettünk.
A szabi, ami mégsem szabi
Egész hétvégén feltüzelt a szabadság tudata, hogy húdejó lesz pihenni, semmittenni, aludni, nem gondolni a férgekre (aka: emberekre).
Természetesen ez sem ment zökkenőmentesen. Lajosnak eszébe jutott, hogy neki apehes dolga van hétfőn déltől. Kérdem ez engem hol érint. Hát csak annyiban -anyám folytatta- hogy délben be kéne menjek, mert akkor anyám lemegy Lajos boltjába. Szándékosan félrenyeltem a kólát, mondom WTF?! Már egy hete szóltam, hogy a jövőhét szabi, nehogymár be kelljen mennem. Akkor már bemegyek egésznapra, a faszom fog délutánra bemenni, így szart sem ér az egész szabadságom, arról nem beszélve, Lajosnak van egy kibaszott alkalmazottja, hívja be őt déltől és akkor senki nem megy sehova. Hát az nem, meg így meg úgy -jött a válasz.
Nah mondom, akkor ez fasza lesz.
Kb fél óra múlva mondja Lajos, hogy nem kell bemennem, mert délben bezár. És? Most köszönjem meg, vagy mi? Ezért kellett fölöslegesen fölbaszni az agyam még így hétvégén?
Nah ezzel zárult a hétvége, gondoltam nincs gáz, hétfőn kezdek egy jó hosszú szundival és aztán ... de be sem fejezem ezt a mondatot, mert naná, hogy ez sem jött össze bazzeg. Anyámék valamit szarakodtak a riasztóval, és reggel telefonon robbantottak az agyból, hogy jönnek a szerelők, keljek fel... hát kurvajól kezdődik.
Természetesen nem szerelő jött, hanem valami sokadik vezető szintű uborka, aki felmérte a problémát, majd távozott. Nagyszerű, emiatt a semmi miatt nem tudtam egy jót aludni. Aznapra más nemigen történt, de ez a reggeli idegbaj elszórakoztatott a nap hátralevő részében.
Kedd, jönnek a szerelők, ágyból ki, megint nem tudok egy jót aludni. Természetesen a "szakemberek" nem tudták megoldani a problémát, pedig vagy 20 percet gondolkodtak keményen a berendezés előtt állva mereven, szinte hallani lehetett a köszörülő fogaskerekeket. Távoztak, az a napom is ugyanaz volt, mint hétfőn... Délután anyám közli velem, hogy nagyonjó volna ha holnap elintézném végre a rohadt trabantomnak a papírjait az okmányirodában -erről majd máskor részletesebben-, hát fasza, az megint koránkeléssel jár ugyebár... szerda ugrott... ja, és aznapra kellett előrehöznöm a rendszeres csütörtöki porszívózást, egyrészről mert másnapra meg lett beszélve egy találka Tamással, volt középsulis osztálytársammal, hogy befizessem a jegyeket a Bécsi útra, másrészről meg azért mert, a rohadt macskák bent maradtak reggel és mire kelnem kellett, addigra, az összes virágföldet kikaparták a nappaliban.
A szomszédoknak igen ritka látványban volt részük, a pároslábbal való macskaröptetésben.
Eljött a péntek, amikorra is a riasztósok igérték magukat, reggel azért felhítam anyámat, hogy tudjon meg egy pontos érkezési időt, mert ha lehet szeretnék végre aludni egy kicsit többet, mint amennyit eddig a héten megadatott... jött a telefon, délután 1. Ok, akkor a délutáni programok törölve, addig is alvás. 5 perc múlva megint jön a telefon, mégsem jönnek, mert másik helyen vannak és még ott nem végeztek, majd hétfőn jönnek. Nagyszerű, akkor mégis maradnak a délutáni programok, ergo kelni kellett.
Délután 5re hazaértem, este 7kor bedőltem az ágyba és vagy fél órán keresztűl szidkozódtam és szentségeltem, szídtam az agymosott hívő emberek Istenét, szídtam a sorsot és az életemet, hogy félévente egyszer megyek el egy kibaszott szabadságra és még akkor sem tudok nyugodtan pihenni, mert a szar napi rendszerességgel ér, még otthon is...
Szombaton, mivel soros voltam, természetesen bejöttem dolgozni. Vicces, 1 hét szabit vettem ki, amit naná hogy nem úgy telt ahogy szerettem volna és naná hogy nem 1 hét volt.
Végső mentsváram a vasárnap volt, amikor is azt terveztem, hogy késő délutánig ki sem kelek az ágyból.
Mondanom sem kell, hogy ez sem jött össze, ami még rátett mégegy lapát szart a napomra, hogy nálunk volt Lajos fia, akit nem csipázok, majd egyszer talán kifejtem, hogy miért és természetesen a nyugis délutánom is odalett...
Hétfő van és újra ittvagyok a malomban és őrlődök, kurvára nem voltam szabadságon, csak otthon, és kurvára nem pihentem ki magam, csak idegeskedtem egész héten.
Még volt egy Marutis sztori, de már így is sokat írtam mára és eleget bazmegoltam egy bejegyzéshez, úgyhogy ezt most hanyagolom.
Pás.
Egy kis kiegészítő.
Öregem, a nap eseménye!
Bejön az ürge, már látszott rajta, hogy veszedelmes figura.
Elkezdi mesélni a horgász sztoriait, hogy mindig szakad a damil, meg milyen gyenge damilok vannak stb stb.
Közbevágok: ok, de horgászbolt a szomszédban van.
Mire az ürge: tudom, én most direkt jöttem ide, tessék szives, rendeljenek má nekem egy utánfutó csőrlőt.
Gondoltam kifaggatom: milyen típus, milyen utánfutóra, stb.
Aszongya: neeem, nem utánfutóra kell, horgászni kell, tudja nagyhalra megyek és ahhoz kell a vontatókötél vastagság.
Itt azt hittem, hogy ez valami átverés műsor lesz, de nem, a fazon komolyan gondolta. Alkalmazott küzködött a könnyeivel, röhögőgörcs szélén állt, felkelt és megmondta neki, hogy a csőrlő nem való horgászatra(mégjó lol), menjen nyugodtan át a horgászboltba, ott majd kap jó vastag damilt, amilyet csak akar. Ezzel távozott is és még vagy 10 percet röhögtünk.
Nah, ez jól esett, rég röhögtem ilyen jót.
Pás
2009. november 18., szerda
The limits of stupidity...
Yo reggelt, napot, estét, karácsonyt, hanukát, húsvétot, kinek milye van, nekem szar napom van, mint mindig.
Egy kis ápdét.
Egyik legkedvesebb barátomat, Szandrát (Pepa) lapátra tette Péter (Zelmor), ami nem kicsit megviselte szegény lányt. Véleményemet nem fejtem ki csakis azért, mert tekintettel vagyok Szandrára, de annyit elmondhatok, hogy 5 év hűség (és még nem részletezem mi) után nem ezt érdemelte volna.
Kezd lassan rutinommá válni, hogy lelket ápolok (már amennyire tőlem telik), ugyanis korábban említettem, hogy Fatal haverom is kosarat kapott, azt hiszem 1 év után, akkor őt kellett ápolni, most meg Szandrát kell. *sóhaj*
Szívesen teszem, hisz nem arra vannak a barátok, hogy egymást békénhagyják.
nah majd folyt köv, most mennem kell.
no, megint ittvagyok, most van másnap 1:45
Visszatérve a korábbi gondolatmenethez, igyekszem arra törekedni, hogy ne legyen egyedül, hisz tudom mennyire rossz is az. Akármilyen segítség kell, rám mindig lehet számítani.
H1N1 Round 2
Kicsiny hazánkban kijelentették, hogy már járvány szinten tombol ez a szar.
És bazzeg, megint kinek lett igaza? Hát nekem!
Köcsög mexikóiakra rábaszták volna a karantént, ebből az egészből semmit sem éreztünk volna...
Vajon mikor lesz az emberekben meg a "józan ész"? Mint mondtam, sokadik névtelen senki vagyok, egy szaros érettségivel és nekem sokkal több eszem van, mint a felső vezetőségnek?! Szánalom...
Egy kis ápdét.
Egyik legkedvesebb barátomat, Szandrát (Pepa) lapátra tette Péter (Zelmor), ami nem kicsit megviselte szegény lányt. Véleményemet nem fejtem ki csakis azért, mert tekintettel vagyok Szandrára, de annyit elmondhatok, hogy 5 év hűség (és még nem részletezem mi) után nem ezt érdemelte volna.
Kezd lassan rutinommá válni, hogy lelket ápolok (már amennyire tőlem telik), ugyanis korábban említettem, hogy Fatal haverom is kosarat kapott, azt hiszem 1 év után, akkor őt kellett ápolni, most meg Szandrát kell. *sóhaj*
Szívesen teszem, hisz nem arra vannak a barátok, hogy egymást békénhagyják.
nah majd folyt köv, most mennem kell.
no, megint ittvagyok, most van másnap 1:45
Visszatérve a korábbi gondolatmenethez, igyekszem arra törekedni, hogy ne legyen egyedül, hisz tudom mennyire rossz is az. Akármilyen segítség kell, rám mindig lehet számítani.
H1N1 Round 2
Kicsiny hazánkban kijelentették, hogy már járvány szinten tombol ez a szar.
És bazzeg, megint kinek lett igaza? Hát nekem!
Köcsög mexikóiakra rábaszták volna a karantént, ebből az egészből semmit sem éreztünk volna...
Vajon mikor lesz az emberekben meg a "józan ész"? Mint mondtam, sokadik névtelen senki vagyok, egy szaros érettségivel és nekem sokkal több eszem van, mint a felső vezetőségnek?! Szánalom...
The limits of stupidity...
Szerencse, hogy erről most írok, mert ha ezt melóhelyen kezdtem volna kifejteni, akkor sűrű bazdmegelések lettek volna a sorok közt.
Holnap, azaz ma, csütörtökön egész Miklós területén reggel 8körültől délutánig nem lesz áram, azaz nincs pc, nincs net, nincs telefon, nincs kassza, nincs világítás, ergo ki se kéne nyitnunk.
És bazzeg ittjön az okosság má megin...
Figyeljetek.
Kocsiakksiról (100Ah), inverterrel akarják a pc-ket, meg a netet üzemeltetni.
Nahmost itt jönnek a problémák.
1. A pc váltakozó áramú, a kocsiakksik csak egyenáramúak, ergo a kábelek megolvadhatnak, illetve az akksik tönkremehetnek. Egy 100Ah-ás akksi 30-40ezer körül mozog, az invertert passzolom, de az sem olcsó.
2. Attól még kasszánk nem lesz, ergo írogathatunk minden szart papíros tömbbe....fasza....
3. Világítás sem lesz. Nálunk kibaszott sötét van, még verőfényes napsütésben is, így kellenek a lámpák. Elől még hagyján, nahde hátra hogy a faszomba fogunk menni alkatrészt keresni?
Alkalmazottnak volt egy szarkasztikus megjegyzése, amivel kivételesen egyetértek, fejlámpát kell hozni, mint a bányászok... komolyona, lol...
4. Agregátor. Megkérdeztem 2 ismerőst erről az akksi powerelt pc használatról és mind2en óva intettek, ám egyikük azt javasolta, béreljünk agregátort, azzal semmi gáz nem lesz. Ok, ezt az infót szépen megtartom magamnak, nem szólok erről a lehetőségről. Had baszódjon szét a pc, a kábel, az inverter, az akksi, leszarom, jó lecke lesz majd anyámnak, ugyanis végérvényesen tele a tököm a pénzhajhászatával. Anyám akkora zsidó lett az elmúlt évek alatt, hogy engem teljesen az őrületbe kerget. Egyik faszsága nagyobb, mint a másik és nem veszi észre, hogy nem a bevétel, hanem a kiadás gyarapodik, és persze minden faszsága végén (amit végig elleneztem) csak annyit mondok mindig, hogy én megmondtam, már megint nekem lett igazam, megérte anyukám, megérte? Ezekre általában nincs válasz, de nem is tanul belőle, mint ahogy azt a mai nap is bizonyítani fogja.
Nem említettem ugye mindezeknek az anyagai vonzatát. Ezzel a nappal kb 2szer annyit költünk majd az áramhasználatra (mármint akksi használat, utána töltés, stb), mint egy átlag napon és háromszor több lesz a kiadásunk, mint amennyi bevételünk.
Szánalom, komolyan, nem tudom mit kezdjek ezzel az egésszel, csak kiakaszt, idegbeteg leszek, harcolok ellene, megdönthetetlen és szakértők által alátámasztott érvekkel magyarázkodom, hogy mit miért ne!, majd leszarom, mert nem használ semmit, amit pofázok, a végén meg nyugtázom, hogy megint nekem volt igazam, csakhogy ez nem elégtétel, mert a kiadások miatt, anyám állandóan istenezik, amitől szintén a falra tudok mászni.
Mondogatja néha, hogy jaj most milesz... Hát mi lenne? Imádkozz ahoz a kurva istenedhez megváltásért, nyavajogj, ahogy minden kibaszott magyar, attól jobb lesz. És természetesen ilyenkor én vagyok a szemétláda...
öregem, de jó lesz innen egyszer elmenni...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)