2012. június 26., kedd

New system

Mindenek előtt kezdek azzal, hogy szólok, megváltozik a bejegyzések rendszressége.
Észre vettem, hogy a fontossági sorrend megváltozott és ez a blog igencsak a lista végén kullog, úgyhogy úgy döntöttem, hogy mostantól havonta fogok bejegyzéseket írni (a cél a havi minimum 1, de előfordulhat több bejegyzés is).
Havi 1, én leszek a blogom menszesze, höhöhö...

Nah de innentől komolyra kell fordítani a szót, ugyanis a mostani bejegyzés drámáról, árulásról, depresszióról és (már megint) betegségről fog szólni, sooo strap in, this is going to be a rough ride...

Cancer killed Hunbrony
Mint egy lappangó, megbúvó kis tumor, ami észrevétlenül nő és nő, míg végül már akkora és olyan sok helyre nyúlik, hogy nem lehet telejesen eltávolítani, majd végül megöli áldozatát, úgy tette tönkre a drága kicsi csoportunkat néhány ember... Kivételesen nem nevezek meg senkit, mert tudok olyan nevekről is, akik nem tudják, hogy tudok róluk, így még mindig nálam van a meglepetés ereje.

Kezdjük az elején.
Sok rákja van a brony-zmusnak (mint minden fandom-nak általában).
Ilyenek pl.:
 - R34 (internetes törvény, elkerülhetetlen.... sajnos...)
 - Shipping (a heteróval még nincs is akkora baj, bár abból is inkább csak a canon. A másik két véglet viszont undorító és beteges)
 - Gore (szintén undorító és beteges).

Utóbbinak köszönhető hogy a csoport békessége elindult a lejtőn.
Az egész egy linkelt "cupcakes" videó linkelésével történt, ami aztán kalapálva lett. A tag még új volt, nem tudhatta, tudomásul vette, hogy nem lehet és ennyi... aha, hittük mi, mert nemsokkal erre robbant ki egy ragestorm, hogy egyáltalán miért nem lehet posztolni a tiltott dolgokat, stb stb... uh, DEEERP, nem is tudom, talán mert TILTOTTAK? hm?
A vita közben született meg az a "zseniális" ötlet, hogy tag rendszert kéne bevezetni és akkor mindenki arra kattint, ami az ő érdekeltsége, és ami r34, vagy durva, azoknak nem lesz bélyeg képük.
Ez alapjába véve nem egy rossz ötlet, sőt! Csakhogy az a gond, hogy ehhez kell még egy tényező. A tag rendszer 2 részből épül fel, csak úgy tud működni.
A 2 rész pedig nem más, mint:
 - maga a tag-elés
 - tartalom szűrés.
Sajnos ez utóbbira nincs lehetőség Facebook-on, így a rendszer semmiképpen nem működhet.
Miért?
Itt a magyarázat.
200+ tagunk van, tök mindegy hogy ki mennyire aktív, a csoport tagja.
A tagok között változatos a korosztály, a 13-tól egészen (ha jól tudom) 35-40-ig vannak emberek.
Mint mindenhol, az idősebbek tartoznak felelősséggel a kicsikért, mivel a 18 alatti korosztályban vannak olyanok, akik még nem rendelkeznek kellő felelősség tudattal, ám ezen feladatot maguk az adminok végzik.
Szintén az adminok feladata a rend fenntartása, a szabályok betartatása és a kérdéses, illetve nem odavaló tartalmak törlése.
Hiába lett volna tag rendszer, szűrés nélkül hiába van feltüntetve a poszt kategóriája és van eltűntetve a bélyeg kép, sajnos és ez tény, nem mindenki rendelkezik a kellő felelősség tudattal, hogy ne kattintson az adott posztra. Ez az egyik dolog. Rendben, "kellő" óvintézkedés megvolt, a tartalom jelölve van, stb, de ott vannak alatta a kommentek, amiket nem lehet elrejteni és elég ha már azt meglátja olyan, akinek nem kéne, már kész a baj. Sokaknak úgy van profiljuk Face-en, hogy a szülők engedélyével, de szigorú felügyelet mellett. Ha a szülő neadjisten véletlen belebotlik egy ilyen posztba, vagy azt látja, hogy a fia egy olyan csoportban van, ahol ilyesmi is van, az könnyen a tag elvesztését, rosszabb esetben a csoport megszűnését is jelentheti. Gondoljunk csak bele, így is javarészt rossz véleménnyel van rólunk a társadalom, nem beszélve a fiatalabb tagokról, akiknek a szülei nem nézik jó szemmel puszta létezésünket sem, pláne ha olyat talál a gyereke gépén, amit nem kéne.
Innentől már csak egy lépés, hogy a szülő jelenti a csoportot és Facebook szívfájdalom nélkül törli a csoportot az összes tagjával, megosztásával, feltöltéseivel együtt.
Tényleg ezt akarjuk?
Nem hinném, és mi adminok (főleg én) ezt akarjuk elkerülni.
Tényleg olyan nehéz mindezt megérteni?
Minden tiltott tartalomra van 2 célcsoport is, az miért nem elég?
Miért kell állandóan csoportosan gyűlöletet szítani, csak mert 2-3 tagnak nem tetszik valami?
El lett magyarázva számtalanszor, a falon is és privátban is, hogy mit miért nem lehet. Miért olyan nehéz tudomásul venni?
A csoport egyesítése rossz kifogás, mert klikkesedés mindenhol van, ez egy természetes emberi tulajdonság. Vannak akik a pöttyös labdát szeretik, vannak akik a csíkosat, de abban egyetértenek, hogy szeretik a labdákat, ergo simán el lehet lenni a többi csoport tagjaival, de ami a szabályzatban le van fektetve, azt tessék tiszteletben tartani. Mindenért, de tényleg mindenért és mindenkiért az adminok felelnek. Gondoljunk csak bele, hogy mi lenne, ha nem lennének szabályok és orrba-szájba lehetne ömleszteni a gore-t meg az r34-et... a tagvesztés lenne a legkisebb bajunk, mert ezek után csak idő kérdése lenne a csoport törlése Facebook által.

Számtalan vitám volt ezzel kapcsolatban, szavazásokat kellett töröljek, utóbbit csak azért, mert a lázadás felbújtói egy olyan szavazást tettek közzé, ami szabálymódosítást eredményezhet.
Márpedig az adminok engedélye nélkül ilyesmit nem lehet.

Ez az egész balhé egy jó 2 hét alatt ment le. Többszörösen is az én vállamon volt minden, ugyanis a 3 adminból én voltam az egyetlen aki reggel 8-tól éjjel 3-ig aktívan figyelt, hogy mi történik és próbálta a rendbontást megfékezni. Igen, meló alatt is végig a csoportot figyeltem, ami az átlag stressz mellett csak rátett még pár lapáttal.
Minden egyes döntésemet alaposan meg kellett fontolnom és mivel a többi adminnal csak ritkán tudtam beszélni, így Falling-tól kértem sokszor tanácsot, aki akkoriban nem volt tagja a csoportnak.
Az is egy másik történet, de annak ellenére, hogy nem volt bent, még így is sokat idegeskedett a csoport miatt.
Hétvégére megbeszéltünk 4-en közösen egy közleményt, amiben a fent említetteket leírjuk a létező legegyszerűbben, hogy a sok nehéz felfogású is megértse. Falling-al együtt voltunk négyen, vagyis inkább csak 3-an, mert az egyik admin megint csak offline volt.
A közleményt sokan elfogadták, volt aki morgott ellene, de tudomásul vette, volt olyan is, aki megsértődött a közlemény elején való "óvodás" jelzőtől, ezért elolvasni sem volt hajlandó.
Nevetséges és szánalmas.
1. Nem elolvasni nem mentesít az elkövetkező felelősségre vonás alól.
2. Akinek nem inge, nem veszi magára.
Egyértelműen neki inge volt, pedig ő az egyik legintelligensebb ember a csoportban, hehh, ezek szerint mégsem...

Már úgy tűnt, hogy minden rendben lesz, a lázadás le lett verve, a kétes elemek megkapták az utolsó felszólításukat, volt akit ki is tettünk, mert továbbra sem viselkedett.
Úgy tűnt, hogy a dolog véget ért, mire az addig offline admintárs megjelent és hátbatámadott, elárulva ezzel engem és az egész csoportot.

Hallottam pár embertől, hogy miket forralnak ellenem "a másik" csoportban, de nem gondoltam volna, hogy a saját admintársamat fogják behálózni a sunyi kis tervükkel.
Nos, a sikeres volt.
Miután admintársam elárult, visszavette azokat, akiket töröltünk, már nem láttam értelmét több energiát fektetni az egészbe. Tulajdonképpen újragyújtotta azt a kanócot, amit már 2 hete próbáltunk eloltani...
Távoztam a csoportból, végleg.

Ha anarchiát akarnak, ha veszélyeztetni akarják a csoport működését, ám legyen. 2 hétig küzdöttem egyedül, elfáradtam. Iszonyat stresszes voltam, reszketett kezem-lábam, ám a kilépés pillanatától elfogodt egyfajta megkönnyebbülés. Kész, vége... mostantól nem az én felelősségem, ha hanyag admin munka miatt törlődik a csoport.
Nem volt könnyű otthagyni azt a 200 embert... valamilyen szinten nekem a csoportom volt a másik családom.
Másnap, mikor már minden feszkó lement, akkor kezdtem el gondolkodni. Rossz ötlet volt kilépni.
A legjobb megoldás az lett volna az árulásra, hogy elveszem a másik 2 admin hatalmát és mindenkit törlök a bús picsába, akivel csak baj volt. Igen, ezt kellett volna tennem. Sajnos erre már későn jöttem rá, a dolog menthetetlen volt.
Terveztem egyfajta visszasunnyogást egy 3. személy segítségével, és akkor meg tudtam volna tenni a szükséges takarítást, viszont 2 dolog is közbejött, ami miatt lemondtam erről.
Az egyik, hogy egyre jobban kezdtem elveszíteni a motivációt, a másik meg egy olyan barátság, ami váratlanul jött.
Egy ember volt, aki 100%ban egyetértett velem és ő is otthagyta a csoportot, mert a történtek őt is elborzasztották. Ez még hagyján, támadt egy jó ötlete, amivel még meg tudjuk menteni a csoportot és az értékes embereket.
Megalakult az ÚJ HUNBRONY!
A régiben a rák teljesen elterjedt és már gyógyíthatatlan, viszont az értékes embereket még meg tudjuk menteni és most tulajdonképpen ez is történik. Folyamatos toborzás megy, azokat a tagokat vesszük fel, akiknek elegük van és nem tetszik nekik az odaát uralkodó anarchia.
Emellett Falling megalapította a művész csoportot is, ami szintén jó ötlet volt.
Kezdtem volna megint fellélegezni, mire lebetegedtem. Úgy tűnik a többhetes ideggörcs és stressz most jött ki rajtam. Hasi fájdalmaim voltak, mindig máshol, hol azért ha ettem, hol azért ha nem. Brutál rosszúl voltam, tömtem a fájdalomcsillapítókat magamba és ultrahangra is elmentem, ugyanis addig azt hittem, hogy szervi bajom van.
Ma már kezdem úgy érezni, hogy jól vagyok és talán már minden rendben lesz. Az Új csoport jó, családias, barátságos és mindenki szeret mindenkit, olyan, mint amilyen a másik csoport volt régen. Persze tudom, hogy vannak téglák, de mivel már nem vagyok egyedül, így már ártani sem tudnak nekünk.

Végül a történet Happy End-el zárul. Sajnos voltak az eseménynek áldozatai, de a gonosz oldal túl erős volt, a rák amit gerjesztettek túl mérgező volt és pusztító, de aki számit, az megmenekült és még kutatjuk az értékes túlélőket.

Ami ezután némi feszültségre adhat okot, az a rákos és a normális csoport egymás meletti üzemelése, illetve a talik.
Részemről én soha a büdös életben nem akarok mégegyszer találkozni azon egyénekkel, akiknek köszönhetjük mindezt, mert habár jámbor és békés ember vagyok, nem tartom kizártnak hogy szuvenírként elhozok az illetőktől egy pár fogat. Jól mutatnának a gyűjteményben, de nem célom, hogy gyarapítsam, így is sok van már.
Eme problémára is lesz megoldás, ugyanis lesznek meet-ek, ahova a nem kívánatos egyedek nem lesznek elhívva illetve nem lesznek szívesen látva.

Az elkövetkező tábort már alig bírom kivárni. Végre egy hét pihi és egyben eddigi legnagyobb autós kihívásom. Elég messze kell menni és az utat sem tudom, mondjuk a GPS megkönnyíti a dolgom, viszont nagy kocsival megyek, tele cuccal. Hát, meglátjuk.

Jó sokára született meg ez a bejegyzés. Már múlt héten elkezdtem írni, csak sok volt a meló és most volt egy kis nyugi.
Jah és ha már nyár van, akkor illik egy dizájnváltás is. Enjoy.

Szóval még1szer, valszeg havonta 1 bejegyzés lesz csak, de előfordulhat, hogy lesz több is.
A következő alkalomig,
Peace.

Nincsenek megjegyzések: