2009. április 29., szerda

I might give up

hát... azt hiszem elérkeztem a végkifejlethez, amin már elég régóta agyaltam.... és .... lehet hogy feladom. Megpróbáltam, de nem hiszem, hogy hosszabb távon jó sülne ki a dologból. Nem megy. Fájdalmat meg nem akarok... okozni sem, meg kapni sem.
Szóval, valószínüleg marad minden változatlan. Így sem könnyű, de így talán nincs akkora kockázat...
Aki, vagy akik késöbbiekben mondanák nekem, hogy "megmondtam" meg "tudtam" stb... tisztában vagyok vele............ és sajnálom.
Kellett ennyi idő, kellett ennyi év; és az elmúlt hetek nagyon nehéz időszak volt nekem...

2009. április 25., szombat

Sáskák, hiénák, rágcsálók és dögevők

Az apeh olyan faj, ami mind a 4 kategóriába beletartozik. Taktikájuk, hogy kisebb csapatokban támadnak, ám mielőtt lecsapnának, egyesével indulnak a vadászmezőre, hogy felmérjék a terepet.
Hogy támadásuk sikeres legyen, nem az egészséges zsákmányra csapnak le, ami meg tudja magát védeni, sokkal inkább a halálán lévő, vergődő prédára öszpontosítanak. A halott zsákmány nem érdekli őket, hisz annak már rohadt a húsa, ám ami még éppencsak él, azt annál nagyobb élvezettel ölik meg.
Stay tuned for more, after the break, only here, on Animal Planet Hungary.

Nah, megvolt tegnap az első apehellenőrzésem. Bejött az öreg, matízba kívánt akksit venni. Adtam is, és szépen rutinosan kitöltöttem a garanciajegyet, elmagyaráztam ezzel kapcsolatban minden tudnivalót, majd beütöttem a gépbe az árat és a blokkot hozzácsatoltam a garanciajegyhez.
Megköszöntem a vásárlást és a manus elment...
Fordulok a telefon felé, hogy az eladott akksit pótoljam, mire látom, hogy emberünk jön vissza, egy idomított sárkánnyal...jah nem, az csak egy nő volt...
Apeh ellenőrök vagyunk, ez egy próbavásárlás volt.
A várt és ilyenkor természetes külső és belső reakciók elmaradtak... helyettük inkább csak annyi tudatosult bennem, hogy "ok, nah akkor most mennyit is kell gyüjtenem, ha ezek most megbütetnek", illetve annyi még "banyek, reggeli csúszik most legalább fél órát".
2 jegyzőkönyvet csináltak, 1et a vásárlásról, ami szerencsére hibátlan volt, a másik meg 5-6 random akkumulátorról. Pontosabban azoknak számlájáról. Nah most az a helyzet, hogy nem mindennap visznek akkumulátort (sajnos), így van köztük néhány régebbi is és azoknak előkaparni a számláit nem 5 perces feladat. Nem is várták meg: "bízunk benne, hogy mindről van számla, majd hétfőn kérjük bemutatni xy irodában". Anyátok picsáját! Még mi rohangásszunk velük?!
Nagyjából ennyi volt a történés.
Még sokáig ez volt a téma, hogy apeh ilyen gerinctelen, az apeh olyan köcsög... mármint általánosságban, mert most nem kaptunk büntetést.
Tudok pár szemét húzást, amit ezek elkövettek kicsiny országunkban, de most nem szeretnék nagyon erről regélni. Aki akar, az úgyi talál ilyen sztorikat.
Ami viszont meglepett, hogy anyám megdicsért, hogy nem buktam meg semmin. (én mindig adok blokkot, vagy számlát)

Most szombat van és persze melózok. Más igazán nem történt, ami fontosabb esemény és említésre méltó. Nem tudom még mit fogok csinálni most 7végén. Igazság szerint el kéne menni úszni, de lehet hogy csak aludni fogok.
A lustaság 2 élű penge... jó, mert lustának lenni rulz, de sajnos a kilók gyarapodnak :S
Tényleg úszni kéne....

2009. április 17., péntek

so much for my plans...

no, megint rég nem írtam... pedig már hétfő óta akartam...
Most elég sok a meló... börtönben is és otthon is... éljen a kertes ház...
Estére már nem volt hangulatom írogatni, így maradt TDU.

Utólagos Boldog Nyulat mindenkinek... nah ezzel a formalitások le vannak tudva...

Hétvégémet rokonoknál töltöttem vidéken. (ami még vidékibb, mint itt ahol lakom)
Ott öregem olyan keményen vallásos, jobb szavakkal élve: agymosott mindenki... ott aztán van minden... mise (amire nem mentünk mi se :D), szentelt sonka, meg nem is tudom mikor volt pontosan a böjt... de én mindennap ettem valami húst, csakhogy szánt szándékkal megszegjem buta kis hívő emberek szigorú szokásait... shame on me, boohoo...
Hétfőn délután értünk haza.
Kedden meló... anyám már rögtön az első munkanapon meg tudott lépni.(bokámat lefosom és a pofám leszakad kategória)
Délután közölték, hogy a hintaágy lefestése az én kiszabott bűntetésem lesz. JUHÉJ!!!! mondtam, de jó, alig várom (not...).
Ezen feladat kiosztásakor kijelentettem, oké, de tuti hogy nem meló után fogok itt csiszatolni meg festegetni; így szerdán otthon maradtam abban a reményben, hogy be is tudom fejezni.

Guess again... elkezdem kis vászonnal csiszolni, mikor tudatosul bennem, hogy ezt bizony szét kell szedni. Ok, no prob, 20 perces munka, szétkapom, átcsiszolom.
Nahmármost engem tegnap azzal vakítottak, hogy "oh igen, elég átcsiszolni egy kicsit, aztán lefújom a festékspay-el".
Meg is tettem, csiszatoltam, festettem, azaz csak akartam. Ráfújok egy réteget, erre az egész régi festés elkezdett felhólyagosodni. Egy JESUS és egy OMG kiáltása után egy hátraszaltóval biztosra mentem, hogy (esetleges) robbanási hatósugaron kívül legyek. Óvatosan visszatipegek és látom, hogy az egész úgy néz ki, mintha hígitóban ázott volna.
Fasza, nah akkor irány festékbolt, vettem 2 üveg kromofágot, 1 drótkefét és még 2 doboz festékspray-t...3800ft...

Telefonon lejelentettem a 2 festőművésznek, hogy szaktudásuk hintaágy festést illetően FAIL!!!Már láttam, hogy ez legalább 3 napos művelet lesz. Csütörtököt is kikértem, hogy haladjak a dologgal. Eljutottam oda, hogy a 2 fekvőkeretet, a feslő tartóvasat, a két lábat, meg a 2 karomat teljesen lemarattam.
Banyek, kromofág OWNZ Veet szörtelenítő...
Szombatra maradt a ülő és a fejtámla. Direkt a végére hagytam a szopatósabbakat. Aki csinált már hasonlót, az tisztában van azzal, milyen fun lecsiszolni kézzel a vékony kereszt hálót... a keret még csakcsak, de a kereszt háló.... aztán jön csak az igazán fun, a festés.
Jó hétvége elébe nézek.


FUCK YOU BOOMBASSTIK
Nem emlékszem, hogy említettem (és most vissza nem olvasok), de beszereztem a bravo-ba a hangcuccokat, kivéve egy borító lemezt a rádióhoz, amit kb féléve néztem egy nevét meg nem mondom autóhifi és tuning boltban, a Lurdy házban, a hátsó bejárat után rögtön balra....
Akkor ott volt helyszínen. Most nem volt.
Betelefonozok, hogy van-e, nehogy potyára autózzak.
-Nincs.-
-Oké, mikor lesz?-
-Holnapra lesz.-
-Tuti?-
-Tuti.-
Másnap (szerdán) beautókáztam, toporogtam a dugóban...
Nincs..............................................................................................
Elindult a visszaszámlálás a fejemben...
BASSZÁTOK MEG, NEM AZT MONDTÁTOK TEGNAP, HOGY MÁRA TUTI LESZ?! VIDÉKRŐL AUTÓKÁZTAM BE, CSAK EZÉRT BAZDMEG! ELJÖHETTEM DÉLBEN MELÓHELYRŐL, CSAK EZÉRT BAZDMEG! KI FOGJA NEKEM A POTYA UTAT KIFIZETNI, MI? LEGKÖZELEBB CSAK MELÓ UTÁN TUDOK JÖNNI!!!
Nah ez gyorsan lefutott a fejemben, majd mély levegő és mindezt higgadtan, tőlem megszokott módon, udvariasan mondtam el (és ebben semmi irónia nincs).
-Figyi- mondja
-Anyád figyi!-gondoltam
-Add meg a számod, amint megkapjuk holnap, hívunk.-
Ezzel távoztam. Tegnap megvártam az 5 órát, aztán telefonoztam.
-Még nem kaptuk meg.-
Képzeletben átnyúltam a telefonon és amíg a fejet cibáltam ki a kagylón félúton földhöz vágtam a telefonom...
Megint mély levegő.
-Oké, mindenképpen kellett volna legkésöbb ma, mert holnap szerelik be és enélkül borul minden.-
-Holnapra tuti lesz, hívni fogunk.-

Péntek van, még nem hívtak, a kocsi szerelőnél, és abban maradtunk, hogy mindent beszerel, csak a rádiót köti ki, amíg ezek a fasznyakúak meghozzák a cuccost.

Ezúton is óva intek mindenkit, hogy valaha is a Boombasstik-hoz menjen akármiért...
Nektek meg, kik ott dolgoztok, kívánom, hogy szakadjon rátok az egész kibaszott Lurdy ház rátok eső szárnya, balfasz banda...
Ilyenkor gondolok arra, hogy kéne az én fejemre is egy szelep, mint ami egy jól ismert magyar rajzfilm egyik szereplőjének volt; azzal lehetne leengedni a gőzt... valszeg nekem egész nap nyitva lenne.


Ami a régóta tartó agyalásomat illeti... nem tudok dönteni még mindig.

Mekis kaja kontra alma
KI NE PRÓBÁLJÁTOK! TUTI FUGAROHASZTÓ, CSEMPE BOMLASZTÓ HATÁSA VAN!
Innentől csak az olvassa, akinek erős gyomra van, mindenesetre megpróbálok tapintatos lenni...
Szóval, szerdán volt a második eset, ami meggyőzött engem erről a dologról.
2 hete, egyik 7végi biliárd alkalmával elfogyasztottam egy mekis burgert.
Majd rá 2-3 órára rá egy almát otthon. A hatás... mint derült égből villámcsapás. Photo Finish-el értem a Wc-re és ott töltöttem egy kis időt. Van az a channel-es szöveg, hogy you will shit bricks... nah most ezt képzeljétek el IRL...
Most szerdán dél körül ettem egy mekis burgert, aztán este megint egy almát... A hatás most sem váratott magára... here we go again...
Szóval, hacsak nem szeretnétek csempét cserélni a fürdőszobában, még véletlenül se csináljátok ezt utánam...
Van az a mondás a csípőspaprikáról hogy 2szer élvezős... nos... ez rosszabb...

Thank you, and g'night...