Csütörtök

A csütörtökkel az a baj................................ hogy nem péntek...

Dreams, they freak me out...

Ennyi idő után illene valamit írnom, csak sosem tudom, hogy kezdjek bele, mindig csak utólag jönnek az ötletek... Tengetem hátralévő életem, a bolt egyre rosszabb; ebből előbb-utóbb csőd lesz...Igazság szerint már tegnap akartam írni, mert akkor volt ötletem, csakhát a gépnek még csak a közelébe sem tudtam menni, ugyanis A alkalmazott odaragasztotta magát... ma már tudom is hogy, miért...Kis szarházi most szabadnapos, tegnap meg egész munkaidő alatt itt lapult és töltögette le a kis pornóvideóit. Micsoda ravaszság... Nem számít, örömmel nyugtázom, hogy emberünk szánalmasabb, mint én. Egy 40-50 éves nyugdíjjazott smasszer, akinek ez a bolt (szerintem) csak kis kipótlás a pofátlanul nagy nyugdíjához; mindamellett ennyi idősen még az anyjával lakik egy lakásban, vagy egy kölyke (az sem lehet egyszerű), aki nem ott lakik, hanem a hapsi éláttársánál (vagy kinél... legalábbis ő az anyuka)... Azért ez így egy kicsit ciki... Mind1, nem sokáig fogja már itt rontani a levegőt, ugyanis anyám úgy döntött megválik tőle, mert nem tudjuk fizetni (nem termel a bolt, sajna)... Más...
Újabban megint kísértenek a furcsa, túl élethű és életszerű álmok...Álmomban egy idegen ágyon ébredek. Egy emeletes ágy tetjén. A furcsaság az, hogy 3 szintes emelet ágyat még csak nem is láttam eddig... Az ágy meg a szoba olyan közép retrósnak tűnik. Lekerekített ívek és az a tipikus sötétbarna és zsemleszínű mintázat. A fal valami fakósárga...
Az egésznek nem tudom mi lehet a jelentősége, mert ez egy olyan hely, ahol a valóságban még soha nem voltam, ám mire normálisan körbe tudnék nézni, felébreszt az óra...
Ez volt kb másfél hétig... most viszont egy nagy francia ágyban ébredek. Színre sötét lilás fekete, a fal fakókékes. Ami itt a furcsaság, hogy rövid hajam van, ezt onnan tudom, hogy akárcsak valóságban, álmomban is megvakarom a fejem ébredés után... és itt rövidnek éreztem a hajam... fura volt. A eset itt is hasonló, mire körbenézek csörög az óra. Itt viszont annyi a külömbség, hogy megfordulok és látok egy embert mellettem aludni. Haja hosszú, feketés barna (pont ideál) és alkatra (már amennyit takarón keresztül lehet látni) lánynak tűnt. Álmomban addig jutottam, hogy fölé hajoljak, hogy lássam az arcát... nem volt ismerős arca... legalábbis valóságban még sosem láttam... és csörög az óra és az egésznek vége is...Ez utóbbi álmom 3. napja ismétlődik meg... Nemigen hiszek a jóslásokban, vagy intő jelekben, vagy ómenekben, de azért érdekelne, hogy miért ismétlődik meg ugyanazon álmom újra és újra... és ami a legfontosabb, ki lehet az a lány?...
Azon gondolkodom, legközelebb megkockáztatom, hogy elkések melóból, de késöbbre állítom az órámat, hátha megismétlődik az álom és egy kicsit tovább tudom álmodni...

hát... ennyit mára...

A mintaszülő, bazdmeg!

gyengébb idegzetűek ezt most ne olvassák...



KURVÁRA TELE VAN A FASZOM!

Ma reggel úgy keltem fel, hogy szarul vagyok... gondoltam majd elmúlik, aztán jött a hasmenés... és jött még1. Nah mondom, királyság, úgy tűnik elkaptam a vírust, ami az utóbbi időben végigment a családon... előszőr anyám volt félholtan, lázasan otthon 2-3 napig, aztán nővérem volt szarul 3 napig, most meg rajtam mutatkoznak a jelek.Természetesen bejöttem, mert gondoltam, talán jobban leszek, hát nem így lett. 

És most jön az ami fölbszta az agyam. Anyámnak próbálom 2 róka között fölvázolni, mi a helyzet és hogy mennék haza, mert szarul vagyok, stb. Erre bazzeg leolt, mint valami utolsó szemétládát, hogy ki fogja megcsinálni a leltárt, meg ha beteg vagyok, menjek dokihoz és irassam ki magam, akkor hazamehetek.

HÁT NE BASSZA MEG MÁR AZ A RÜHES FASZÚ KURVA ISTEN!!!

Írassam ki magam, amikor ez a bolt negyed százalékban az enyém??!! Be sem kéne járnom, ha úgy tartaná a kedvem, erre meg ez?! És bazzeg mikor ő fetrengett félholtan otthon, ki sem mozdulva az ágyból?! Hát ez most kiverte nálam a biztosítékot... foly köv, mert mennem kell...

Nah, újra itt. Szóval, valamelyest higgadt fejjel folytatom. Igen, nagyon ki vagyok akadva anyámra és ezt a mai, azaz már tegnapi húzását nem felejtem el neki... meg az összes többi korábbit sem...
Érdekes, én ott fel is fordulhatok, max ha már kezdek bomlani, akkor leesik neki a tantusz... ha meg az alkalmazott 2-t köhint, "menj haza, te beteg vagy." ...hát lol bazzeg...

Természetesen délután nem tudtam pihenni, mert unokahugomnak kellett segítenem angol házit írni. Segítek, még szép hogy segítek, ha egyszer nem érti, és odahaza nemigen tud megkérdezni senkit.
Aztán maradt minden úgy, ahogy napközben volt. Hányinger, gyomor kavargás, fáradtság, idegbaj, stb... ma ki tudtam volna szaladni a világból.
Úgy döntöttem, hogy holnaptól, azaz mától felveszem a bunkó stílust anyámmal szemben, had érezzen némi bűntudatot.

Nem történt volna semmi... kurvára ki lehetett volna bírni egy napot... nekem jól esett volna, mert talán kiheverem volna ezt a vírust másnapig, odabent meg amúgy sincs akkora forgalom, ráadásul ma anyám párja is bent volt... szóval jah... ez kurvajól esett...

Este Pepa meghallgatta bajomat és hálás vagyok, hogy neki mindig kiönthetem a lelkem. Nála is vannak problémák, de remélem minden szépen apránként megoldódik.

Asszem lezárom ezt a mai napot, főleg mivel már másnap 2 óra van...
Ne adja Isten, hogy mégegyszer egy ilyen napom legyen.

Y2K9 here we go again

Hát Boldog Új Évet mindenkinek... azaz boldogabbat, ha lehet...

Guess what, megint itt vagyok, oh te drága börtön, hogy hiányoztál.
Elteltek az ünnepek, az emberek újra visszaálnak monoton kis életvitelükbe.
Elmúlt a karácsony, elmúlt a szilveszter, velük együtt az ünnepi hangulat... már akinek, nekem nem volt mi elmúljon...
A karácsony nyugis volt...
Az újévi lanparti nagyjó volt. Elvoltunk... habár 3 napot terveztem, Lacinak már 2-ik nap 6-ra haza kellett mennie, mert anyja már károgott neki, hogy mennyi dolga van otthon.
Nem igazán értem a 40-es, 50-es szülőket, ennyire irígyek saját gyerekük fiatalságára és sajnálják tőlük a szórakozást? Mondjuk ugyanúgy Laci is hibás, mert 20 éves (asszem 20) kora ellenére még mindig anyuci dirigál?.........mind1, nem tartozik rám.
Szóval jó volt az a két nap, a tüzijátékot fellődöztem, az egyik csomagolása kigyulladt, a vetőcsövesből pedig az egyik lövedék selejtes volt... nem lőtt ki, hanem már derékmagasságban szétrobbant. Szép zöld fényárban úszott az utca, de semmi veszély nem volt, elég messze álltam. Másnap szembesültem a maradványokkal, meg az égből pottyant darabokkal... mint egy lövészárok, de megérte.

Magyarhonról:
Szilveszterkor, éjfél után 1 órán belül 6 haláleset volt. 24 óra alatt meg kb még 22. És még aggódnak a túlnépesedés miat... meh...
Ez is szintén a piáról kialakított teóriámat igazolja... hát igen.

Szombaton mehettem nővéremért, aki Erdélyben töltötte a szilvesztert. Nagy meglepetésemre, csodálatos tájékozódási készségem ellenére, egyből odataláltam a reptérre. Ott aztán csak néztem, mert közel, s távol sehol egy gép sem volt és nem hallottam semmit... érdekes.
A szombat nagyjából ennyi.
Tegnap be kellett mennem csepelre, mert Angelt haza kellett fuvaroznom a cuccaival együtt. Nem volt sok, de annyit BKV-n azért mégse vigyen... Érkezés után még vagy 2 órát beszéltünk. Kibeszéltük a régi munkahelyünket (Copy Generalt), jó és rossz emlékeket egyaránt. Rég beszétünk, jólesett. Délután szülők megérkeztek a balatonról. Még kedden mentek le és egész vasárnapig lent voltak, gyakorlatilag ezért is tudtam megszervezni a lanpartit.
Még nap vége előtt este beszéltem msn-en Tanashi-val. Nagyon jó volt vele megint beszélni, vele is elég rég beszéltem. Nem irigylem szegényt, jönnek neki a vizsgák töményen... mint a legtöbb egyetemista/főiskolásnak idén sem igazán élvezhették a téli szünetet.
Kitartás Tanashi.
Mára ennyi.