Rage before christmas

Baromi sok ünnepi hangulattal és kibaszott "jó" kedvvel kezdem mostani ragestorm-omat. Már hétfőn akartam írni, de nem volt rá alkalmam, mert rush volt.
Minden fasznak ilyenkor kell SOS minden. Ilyenkor jönnek be gyorsan akksiért, fagyállóért, téli ablakmosóért, ablaktörlőért, utóbbiért csak azért mert a sok fasz a klasszikus "ráfagyott a szélvédőre és mikor bekapcsoltam, letépte a gumit a lapátról" esetet játszotta el.
Vicc, hogy 5-ből 4 azt szeretné, ha fent említettekből mindent ki is cserélnénk nekik.
Általában nemgond, de mikor sokan vannak, kint meg kibaszott minuszok, akkor egyértelműen nem fogunk emberenként pöcsölni mindenkivel. Van aki ezt megérti, van aki ezt zokon veszi, utóbbiak menjenek a picsába.

Hétfő
Azzal a tudattal jövünk be, hogy valszeg egy jólelkű hókotrós sem fordult be ide, hogy elvigye azt a "kis" havat, ami neki nem megterhelő, a fűtött volán mögött, nekünk viszont igen, mivel nem csak hideg volt, hanem az a rohadt szél is fújt.
Hát nem csalódtam abban, hogy megint csalódnom kellett, természetesen ott volt a méteres hó.
Neki is álltam eltakarítani, már kb. a felénél jártam, mikor hülye picsa az X5-össel jött be és rámdudált, türelmetlenül, meg sem várta, amíg elviszem azt a sort a lapáttal.
A biztosíték elszakadt:
-Jó, hogy el nem ütsz, bazdmeg. Mielőtt még elküldenél a kurva anyámba, csak megsúgom, hogy ezt az egészet, miattatok, köcsögök miatt lapátolom el, igazán honorálhatnád egy néma köszönömmel, dudálás helyett.
Aztán valamit magyarázott meg mutogatott, mire én:
-Tudod mit? Az karácsonyra való tekintettel takarodj innen a náthás picsába. Közben egy lapát hóval jeleztem neki, hogy nem viccből kértem őt a távozásra, mert ha továbbra is magyaráz, meg integet, akkor rászórom azt a lapát sáros, jeges havat.
A hölgyemény távozott.
Nagyszerű, mennyi is az idő? Hmm, 7:45? Nah! Király, még csak ki sem nyitottunk, már fel is baszták az agyam.
Gondoltam kiírom magamból, de esélyem nem volt, mert amint kinyitottunk, már áradt be a sok birka. Remek nap volt, nagyon élveztem.

Tegnap
Fejfájás egész nap, emellett a hétfői rutin.

Ma
A mai napom korán reggel, ébredés előtt fél órával már el van baszva. Kezdve azzal, hogy korábban kelő nővérem tank módjára közlekedett és felkapcsolta, majd égve hagyta a villanyt a lépcsőnél, amivel szemben van a szobám ajtaja, ami üvegablakos, amivel szemben van bent az ágyam; ergo kb. fél 7kor már ébren voltam és rólam köztudott, hogy már attól tiszta ideg leszek, ha akár 1 perccel is korábban felkelek, mint amennyire az ébresztő be van állítva. Elvesztegett percnek tekintem és idegeskedek rajta, nah, ma reggel fél órát vesztegettem el nem alvással.
Gondoltam felkelek, kimegyek és rávágok a kapcsolóra, tudatosítva az egész házzal, hogy rám már megint nem voltak tekintettel, de nem akartam ránézni az órára, mert mint mondtam, hogyha korábban vagyok fent, mint kéne, akkor rámjön az örjöngés.

A másik apróság, hogy a 2 kibaszott kölyökmacska, annyira kipihent volt, hogy a lépcsőn kergették egymást fel és le, nem számoltam, de kb. 10-szer.
Majdnem elfelejtettem említeni, hogy Lajos reggel 6-kor tudott nekiállni kipucolni a kazánt, amivel semmi gond nincs. A kazán a pincében van, a gond az, hogy nyitva hagyta az ajtót és olyan fasz módjára kezdte el kipucolni a kazánt, hogy a füsttől bekapcsolt a szénmonoxid riasztó, ami kb. 2-szer hangosabb, a mozgásérzékelős riasztónknál.
Kellemes ébredésem megvolt.

Reggeli rutin nálam, hogy egy bögre kakaóval leülök a tv elé és amíg próbálok feléledni, nézem az időjárást, a híreket és talán 1 vagy 2 rovatot a mokkában.

Anyám meg Lajos fel-alá mászkál, ami rendben is van. Lajos korábban indul, mert ő Ráckevére megy. Szokásuk, hogy ki-be mászkálnak, mert még ezt a zacskót kell vinni, mert még a kaja ittmaradt, mert még hoppá, a reggeli vitaminok kimaradtak, meg még indulás előtt rá kell gyújtani... és mindeközben az ajtó tárva nyitva van és jön be a huzat.
Szépen kérem, hogy az ajtót csukják be, mert jön be a hideg.
Egy "jó jó"-val el vagyok intézve és továbbra is nyitva marad az ajtó. Felkelek, persze már megint idegesen és szabályosan bebaszom az ajtót, csak úgy belereng a ház, majd jön Lajos és leugat, hogy miért csapkodom az ajtót. Azért bazdmeg, mert kértem, hogy csukjátok be, de basztatok rám megint. Erre tovább magyaráz, nem akartam neki mondani, hogy ő mégis milyen alapon ugat be nekem. Ő itt egy vendég egyelőre, nehogy azt higgye már, hogy ő ide faszán befészkelte magát és ő császár, hehe, lófaszt!

No, eljutottam ma is oda, hogy 7:45-re már tele van a faszom a mai nappal és olyan a hangulatom, mint egy végig idegbetegeskedett nap végén.
Poén a mai napban is, hogy anyám dél körül megint tiplizik haza, mert sütni kell, meg készülni a karácsonyra, stb. Ez érthető, de miért kell mindent az utolsó pillanatra hagyni?
Egész múlt héten alig jött be ember, de neki most (meg tegnap) kell letipliznie, amikor rush van.
Jah, és holnap is, igen 24-én is nyitva leszünk fél1-ig. A zsidóság netovábbja.
Szóval igen, kurvajó a hangulatom már megint, és már megint karácsony előtt.
Ha a holnapi napom is így kezdődik, vagy hasonlóan szar lesz, akkor tuti felgyújtom a karácsonyfát, meg a házat és kimegyek lövöldözni az utcára...
Békés Boldog Karácsonyt mindenkinek.

Store of wisdom

Mung: Mivel magam is a nők bálványa vagyok, így nekem elhiheted, hogy jobb szeretni és elveszíteni, mint soha nem ismerni a szerelmet.
Chowder: Ez mit jelen?
Mung: Azt, hogy a szerelem rossz...

on a little trip with friends

Hogy honnan lehet tudni, hogy jönnek az ünnepek?
Mindenki rohan ajándékok után?
Minden ház este fényárban pompázik?
Egymás hegyén-hátán állnak a karácsonyi bódék tereken?
Neeeem.
Onnan lehet tudni, hogy jönnek az ünnepek, hogy éjjelenként 3 és 4 óra között a betörők csörgetik a vezetékes telefont, ezzel is csekkolva, hogy vajon minden éjjel otthon tartózkodunk-e és hogy egyáltalán felébredünk-e a csörgetésekre. Jó, mi?
Velünk csak azért járnak rosszúl, mert nem piti riasztó rendszerünk van, ergo nem ajánlatos próbálkozni.

Elkezdődtek a keményebb minuszok, ma már a hó is szállingózik.
Csak abban reménykedek, hogy csak a karácsonyunk lesz fehér, azután minden szépen elolvad.

Nah és most itt abba is hagyom, mert 2 kibaszott szót nem tudok leírni anélkül, hogy fel kelljen innen állnom, bezzeg eddig basztak bejönni. Faszkivan, ráadásul megint tízezresekkel jön a sok mocskos köcsög. Szóval majd re, ha kiürült a szar az agyamból.

Hát re... igen, 2 nap is eltelt.
Az a helyzet, otthon már lement az agyvíz, csak nem akartam azt a kevés szabadidőmet is írkálással tölteni, másnap meg persze megint idegbajos voltam.
Most nekifutok megint, remélhetőleg befejezem, mielőtt a sok ugrálástól megint ideg leszek.

on a little trip with friends
Korábban emlegett Bécsi utazáson is túl vagyok. Jól éreztük magunkat, szép volt, főleg este, amikor a felkapcsolták a lámpákat. Rengeteg kis boltocska volt a kastély előtt, meg más helyeken. Annyi minden volt, az ember simán otthagyna egy vagyont, anélkül hogy észbe kapna.
Egyetlen dologgal volt csak bajom és azok természetesen az emberek voltak. Annyian voltak ott mint a pápa szentbeszédén...
Nekem ez egyenlő a halállal, de túlétem.
Iszonyatosan hideg volt, dehát milyen legyen az idő decemberben? Meleg? Ki lehetett azt is bírni.

Remélem még nyáron lesz alkalmam kimenni, mert azért a zöld táj mégiscsak szebb, mint a kopár verzió.

Leesett az első hó
Igen, ma reggel kinéztem az ablakon a szokásos 1 helyett 2szer káromkodtam...
A havazás egy aljas esemény, mert mikor még gyerek az ember, akkor örül, ha van sok, mehet ki játszani, hóembert építeni, stb; nahde ha felnő az ember, úgy megutálja a havat, mintha szarból lenne... minden alkalommal ellapátolni, kocsiról a lesöpörni, alatta a jeget levakargatni, a csúszós út miatt gyök2-vel menni... minden autótulajdonos álma ez.

Nah sügérkék figyelem, elmondom, mit kell tenni a hóban való közlekedés előtt és közben.
Leesett a hó, odamegyünk a kocsihoz, látjuk, hogy beborítja a hó. (Figyelem, ez főleg azokra vonatkozik, akik szabad ég alatt parkolnak)
Első teendő, hogy kesztyűt vegyünk, mert hosszas folyamat lesz a takarítás, persze csak ha megfelelő eljárás szerint csináljuk.
Egy nagyobb kefével álljunk neki lesöpörni a havat, lehetőleg a TETŐTŐL kezdve. A tetőt azért érdemes lesöpörni, mert ha egy élesebbet fékezünk menet közben, akkor mindent magunk elé tálaljuk. Ugye ezt senki nem akarja.
Legrövidebb az lenne, ha azt mondanám, hogy az egész kocsit le kell söpörni, de mivel az autó tulajdonosok 80%-a gyökér, így részletesen írom le.
Tehát, első a tető, utána az ablakok, az ÖSSZES, nem csak az első meg a hátsó, hanem az ÖSSZES!
Nem árt ha az ember lát oldalra, mert esetleges sávváltáskor nem szeretnénk egymásra kenni az autónkat.
A következő a lámpák lennének, de mivel a motor melegszik, így ráfolyhat a motorháztetőről a hó a lámpákra, tehát előbb a motorháztetőt söpörjük le, utána a lámpákat. Miután mindent lesöpörtünk és eselteg jég volt a hó alatt, akkor ugyanezt a folyamatot kell megismételni, a tető kivételével.
Gyengébbek kedvéért: Szélvédő első-hátsó, oldal ablakok, visszapillantó tükrök, lámpák.
Ok, a kocsi útrakész. Ami a vezetést illeti ilyen időben, azt nagyvonalakban elmondtam egy régebbi bejegyzésemben.

Remélem több hó nem esik és ez is hamar elolvad.
Peace.

fate is interesting

I met her at a place I never thought I could achieve. From many girls she was the only one, I found interesting, and valuable. We had the same interests, and goals. We all started the same road, but the rush was too hard for me, so I gave up at the very begining. We never met or talked again.

Many years later I found out that she completed the road I couldn't even start. She achieved her goals. The same goals, that I had. She is right now at a place I always wanted to be.

And me?
I'm stuck here, in a little shop, where I can do nothing to build up my future. Every day is the same routine. Getting up, working all day, getting home tired and angry, sleeping until morning.

When I found out that she has completed her goals, I began to think... what if I haven't given up that time? Would I have succeed? Could I have achieve my goals? Would my life be different?
Would I be happy?

I guess I'll never know.

I want to die

Nos, 9:31 van és megint szar napom, nagyon, NAGYON!
De fölösleges részletezés nélkül inkább csak egy dalszöveget másolok be, ami így olvasásra nem rossz, igaz nem teljesen fejezi ki a napomat, de a lényeg, a mondanivaló az elég tiszta.
A zenét majd csak otthon tudom meghallgatni, mert itt nincs hang a gépeken.

Mortal Love
"Mortal Love I Want To Die lyrics"


I'm too tired of this life
All I need is my big sleep
You are so far away
You love someone else

Another day passed me by
Another day filled with pain
You are not here
You're with someone else

I love you to death
You love someone else
So I just wanna die

Create hate
I hate myself for loving you

"We have touched for the last time
You are long gone, in love with someone else
I now fear nothing but life itself
And I have learned that living is just a slow way to die
I do not believe in life or in love anymore.
The joy I feel are the joys of emptiness
I hate myself for loving you
The fear I feel night after night has developed into a disease
No-one can see the emptiness in my eyes.
To escape life itself now seems the only solution
With relief i look foward of letting go of the pain
Finally... there is peace in my soul
To lie dead without a concern , without a tear,
You own my heart
And life without you is so imensly painful
Just to think of you, talk about you, dream of you makes tears stream down my face
I cannot imagine happiness without your beautiful smile, your angelic face,
Your wonderful body and your good heart:
You are everything , I am nothing
I want to die
But really... I am already dead"

I will not live

tetszetős...

A well deserved vacation... is over.

Ma reggel ásítás helyett ezzel a mondattal keltem: nah mehetek újra a malomba őrlődni.

3 hete volt alkalmazottunk 1 hét szabin, mint ahogy azt korábban említettem. Próbáltam rákészülni a pokol hetére idegileg, meg minden... mondhatni már hétfőn elfogyott minden megspórolt türelmem és napi 1-2 cataflamon éltem.

Ugyebár eddig általában 2 ember munkáját végzem, nos azon a héten 3 ember munkáját végeztem, hagy ne fűzzek hozzá véleményt.
Gondoltam rágyúrok a kitartásomra, nem megyek el rögtön utána én is szabira (pedig azt kellett volna), hanem kitartok, hogy edződjek... nem ment. 1 hét múlva muszáj volt szabira mennem, ám még előtte egy sztori.

Ugye emlegettem az áram mentes csütörtököt, hát eljött, lázadó kampányom kudarcba fulladt.
Természetesen nyitva voltunk, hozzáteszem CSAK MI, BAZZEG!
Kocsiakksiról működtettük az egyik gépet, KOCSIAKKSIRÓL BAZZEG! Agyoniskolázott banda.

Egyik véletlen betévedt vevő mondja: nem gondoltam volna, hogy nyitva lesznek- mire én: a zsidóság nagy úr. Pislogott, vásárolt, távozott.
Másik véletlen betévedt vevő mondja: ahova ma akartam menni itt Miklóson, minden zárva volt, maguk minek nyitottak ki? Áram nélkül elég nehéz, nem? -mire én: szívem és főleg eszem szerint én sem nyitottam volna ki, de ittvan az agytröszt (mutattam anyámra), kérdezze meg őt. Anyám hallgat, a vevő érzékeli a kellemetlen helyzetet és kimenti azzal, hogy mondja a kívánságát. Fizetett, elment, anyámnak nemigen tetszett, hogy ilyet beszóltam, mire megkérdeztem, hogy mégis mit várt, egy ilyen kibaszott okos ötlet után, azután sokat nem beszélgettünk.

A szabi, ami mégsem szabi

Egész hétvégén feltüzelt a szabadság tudata, hogy húdejó lesz pihenni, semmittenni, aludni, nem gondolni a férgekre (aka: emberekre).
Természetesen ez sem ment zökkenőmentesen. Lajosnak eszébe jutott, hogy neki apehes dolga van hétfőn déltől. Kérdem ez engem hol érint. Hát csak annyiban -anyám folytatta- hogy délben be kéne menjek, mert akkor anyám lemegy Lajos boltjába. Szándékosan félrenyeltem a kólát, mondom WTF?! Már egy hete szóltam, hogy a jövőhét szabi, nehogymár be kelljen mennem. Akkor már bemegyek egésznapra, a faszom fog délutánra bemenni, így szart sem ér az egész szabadságom, arról nem beszélve, Lajosnak van egy kibaszott alkalmazottja, hívja be őt déltől és akkor senki nem megy sehova. Hát az nem, meg így meg úgy -jött a válasz.
Nah mondom, akkor ez fasza lesz.
Kb fél óra múlva mondja Lajos, hogy nem kell bemennem, mert délben bezár. És? Most köszönjem meg, vagy mi? Ezért kellett fölöslegesen fölbaszni az agyam még így hétvégén?
Nah ezzel zárult a hétvége, gondoltam nincs gáz, hétfőn kezdek egy jó hosszú szundival és aztán ... de be sem fejezem ezt a mondatot, mert naná, hogy ez sem jött össze bazzeg. Anyámék valamit szarakodtak a riasztóval, és reggel telefonon robbantottak az agyból, hogy jönnek a szerelők, keljek fel... hát kurvajól kezdődik.
Természetesen nem szerelő jött, hanem valami sokadik vezető szintű uborka, aki felmérte a problémát, majd távozott. Nagyszerű, emiatt a semmi miatt nem tudtam egy jót aludni. Aznapra más nemigen történt, de ez a reggeli idegbaj elszórakoztatott a nap hátralevő részében.
Kedd, jönnek a szerelők, ágyból ki, megint nem tudok egy jót aludni. Természetesen a "szakemberek" nem tudták megoldani a problémát, pedig vagy 20 percet gondolkodtak keményen a berendezés előtt állva mereven, szinte hallani lehetett a köszörülő fogaskerekeket. Távoztak, az a napom is ugyanaz volt, mint hétfőn... Délután anyám közli velem, hogy nagyonjó volna ha holnap elintézném végre a rohadt trabantomnak a papírjait az okmányirodában -erről majd máskor részletesebben-, hát fasza, az megint koránkeléssel jár ugyebár... szerda ugrott... ja, és aznapra kellett előrehöznöm a rendszeres csütörtöki porszívózást, egyrészről mert másnapra meg lett beszélve egy találka Tamással, volt középsulis osztálytársammal, hogy befizessem a jegyeket a Bécsi útra, másrészről meg azért mert, a rohadt macskák bent maradtak reggel és mire kelnem kellett, addigra, az összes virágföldet kikaparták a nappaliban.
A szomszédoknak igen ritka látványban volt részük, a pároslábbal való macskaröptetésben.
Eljött a péntek, amikorra is a riasztósok igérték magukat, reggel azért felhítam anyámat, hogy tudjon meg egy pontos érkezési időt, mert ha lehet szeretnék végre aludni egy kicsit többet, mint amennyit eddig a héten megadatott... jött a telefon, délután 1. Ok, akkor a délutáni programok törölve, addig is alvás. 5 perc múlva megint jön a telefon, mégsem jönnek, mert másik helyen vannak és még ott nem végeztek, majd hétfőn jönnek. Nagyszerű, akkor mégis maradnak a délutáni programok, ergo kelni kellett.

Délután 5re hazaértem, este 7kor bedőltem az ágyba és vagy fél órán keresztűl szidkozódtam és szentségeltem, szídtam az agymosott hívő emberek Istenét, szídtam a sorsot és az életemet, hogy félévente egyszer megyek el egy kibaszott szabadságra és még akkor sem tudok nyugodtan pihenni, mert a szar napi rendszerességgel ér, még otthon is...
Szombaton, mivel soros voltam, természetesen bejöttem dolgozni. Vicces, 1 hét szabit vettem ki, amit naná hogy nem úgy telt ahogy szerettem volna és naná hogy nem 1 hét volt.
Végső mentsváram a vasárnap volt, amikor is azt terveztem, hogy késő délutánig ki sem kelek az ágyból.
Mondanom sem kell, hogy ez sem jött össze, ami még rátett mégegy lapát szart a napomra, hogy nálunk volt Lajos fia, akit nem csipázok, majd egyszer talán kifejtem, hogy miért és természetesen a nyugis délutánom is odalett...

Hétfő van és újra ittvagyok a malomban és őrlődök, kurvára nem voltam szabadságon, csak otthon, és kurvára nem pihentem ki magam, csak idegeskedtem egész héten.
Még volt egy Marutis sztori, de már így is sokat írtam mára és eleget bazmegoltam egy bejegyzéshez, úgyhogy ezt most hanyagolom.

Pás.

Egy kis kiegészítő.
Öregem, a nap eseménye!
Bejön az ürge, már látszott rajta, hogy veszedelmes figura.
Elkezdi mesélni a horgász sztoriait, hogy mindig szakad a damil, meg milyen gyenge damilok vannak stb stb.
Közbevágok: ok, de horgászbolt a szomszédban van.
Mire az ürge: tudom, én most direkt jöttem ide, tessék szives, rendeljenek má nekem egy utánfutó csőrlőt.
Gondoltam kifaggatom: milyen típus, milyen utánfutóra, stb.
Aszongya: neeem, nem utánfutóra kell, horgászni kell, tudja nagyhalra megyek és ahhoz kell a vontatókötél vastagság.
Itt azt hittem, hogy ez valami átverés műsor lesz, de nem, a fazon komolyan gondolta. Alkalmazott küzködött a könnyeivel, röhögőgörcs szélén állt, felkelt és megmondta neki, hogy a csőrlő nem való horgászatra(mégjó lol), menjen nyugodtan át a horgászboltba, ott majd kap jó vastag damilt, amilyet csak akar. Ezzel távozott is és még vagy 10 percet röhögtünk.
Nah, ez jól esett, rég röhögtem ilyen jót.

Pás

The limits of stupidity...

Yo reggelt, napot, estét, karácsonyt, hanukát, húsvétot, kinek milye van, nekem szar napom van, mint mindig.

Egy kis ápdét.

Egyik legkedvesebb barátomat, Szandrát (Pepa) lapátra tette Péter (Zelmor), ami nem kicsit megviselte szegény lányt. Véleményemet nem fejtem ki csakis azért, mert tekintettel vagyok Szandrára, de annyit elmondhatok, hogy 5 év hűség (és még nem részletezem mi) után nem ezt érdemelte volna.
Kezd lassan rutinommá válni, hogy lelket ápolok (már amennyire tőlem telik), ugyanis korábban említettem, hogy Fatal haverom is kosarat kapott, azt hiszem 1 év után, akkor őt kellett ápolni, most meg Szandrát kell. *sóhaj*
Szívesen teszem, hisz nem arra vannak a barátok, hogy egymást békénhagyják.

nah majd folyt köv, most mennem kell.

no, megint ittvagyok, most van másnap 1:45
Visszatérve a korábbi gondolatmenethez, igyekszem arra törekedni, hogy ne legyen egyedül, hisz tudom mennyire rossz is az. Akármilyen segítség kell, rám mindig lehet számítani.

H1N1 Round 2
Kicsiny hazánkban kijelentették, hogy már járvány szinten tombol ez a szar.
És bazzeg, megint kinek lett igaza? Hát nekem!
Köcsög mexikóiakra rábaszták volna a karantént, ebből az egészből semmit sem éreztünk volna...
Vajon mikor lesz az emberekben meg a "józan ész"? Mint mondtam, sokadik névtelen senki vagyok, egy szaros érettségivel és nekem sokkal több eszem van, mint a felső vezetőségnek?! Szánalom...

The limits of stupidity...
Szerencse, hogy erről most írok, mert ha ezt melóhelyen kezdtem volna kifejteni, akkor sűrű bazdmegelések lettek volna a sorok közt.
Holnap, azaz ma, csütörtökön egész Miklós területén reggel 8körültől délutánig nem lesz áram, azaz nincs pc, nincs net, nincs telefon, nincs kassza, nincs világítás, ergo ki se kéne nyitnunk.
És bazzeg ittjön az okosság má megin...
Figyeljetek.
Kocsiakksiról (100Ah), inverterrel akarják a pc-ket, meg a netet üzemeltetni.
Nahmost itt jönnek a problémák.
1. A pc váltakozó áramú, a kocsiakksik csak egyenáramúak, ergo a kábelek megolvadhatnak, illetve az akksik tönkremehetnek. Egy 100Ah-ás akksi 30-40ezer körül mozog, az invertert passzolom, de az sem olcsó.
2. Attól még kasszánk nem lesz, ergo írogathatunk minden szart papíros tömbbe....fasza....
3. Világítás sem lesz. Nálunk kibaszott sötét van, még verőfényes napsütésben is, így kellenek a lámpák. Elől még hagyján, nahde hátra hogy a faszomba fogunk menni alkatrészt keresni?
Alkalmazottnak volt egy szarkasztikus megjegyzése, amivel kivételesen egyetértek, fejlámpát kell hozni, mint a bányászok... komolyona, lol...
4. Agregátor. Megkérdeztem 2 ismerőst erről az akksi powerelt pc használatról és mind2en óva intettek, ám egyikük azt javasolta, béreljünk agregátort, azzal semmi gáz nem lesz. Ok, ezt az infót szépen megtartom magamnak, nem szólok erről a lehetőségről. Had baszódjon szét a pc, a kábel, az inverter, az akksi, leszarom, jó lecke lesz majd anyámnak, ugyanis végérvényesen tele a tököm a pénzhajhászatával. Anyám akkora zsidó lett az elmúlt évek alatt, hogy engem teljesen az őrületbe kerget. Egyik faszsága nagyobb, mint a másik és nem veszi észre, hogy nem a bevétel, hanem a kiadás gyarapodik, és persze minden faszsága végén (amit végig elleneztem) csak annyit mondok mindig, hogy én megmondtam, már megint nekem lett igazam, megérte anyukám, megérte? Ezekre általában nincs válasz, de nem is tanul belőle, mint ahogy azt a mai nap is bizonyítani fogja.
Nem említettem ugye mindezeknek az anyagai vonzatát. Ezzel a nappal kb 2szer annyit költünk majd az áramhasználatra (mármint akksi használat, utána töltés, stb), mint egy átlag napon és háromszor több lesz a kiadásunk, mint amennyi bevételünk.
Szánalom, komolyan, nem tudom mit kezdjek ezzel az egésszel, csak kiakaszt, idegbeteg leszek, harcolok ellene, megdönthetetlen és szakértők által alátámasztott érvekkel magyarázkodom, hogy mit miért ne!, majd leszarom, mert nem használ semmit, amit pofázok, a végén meg nyugtázom, hogy megint nekem volt igazam, csakhogy ez nem elégtétel, mert a kiadások miatt, anyám állandóan istenezik, amitől szintén a falra tudok mászni.
Mondogatja néha, hogy jaj most milesz... Hát mi lenne? Imádkozz ahoz a kurva istenedhez megváltásért, nyavajogj, ahogy minden kibaszott magyar, attól jobb lesz. És természetesen ilyenkor én vagyok a szemétláda...

öregem, de jó lesz innen egyszer elmenni...

Knee deep in shit

Ismét sokára írok.
Múlt héten alkalmazottunk szabin volt, mert miért ne... próbáltam előző héten rákészülni lelkileg, hogy pokol lesz az a hét... és igazam volt.
Ez a múlt hét totál leamortizált. Miért van az, hogyha alkalmazott elmegy 1 hét szabira, utána rögtön nekem is szükségem van egy kis szabadságra?
7végén persze nem tudtam pihenni, hisz szombaton meló után mentünk vidékre, ahol sosem tudom kipihenni magam. Ez volt most is. Ráadásul náluk mindig beton párnát kapok, így a nyakgörcs is rendszeres jelenség ilyenkor.Vasárnap jöttünk haza, így a pihenés szintén elmaradt. Most meg a múlthét és a 7vége mellékhatásait mutatom.

Hétfőn már ébredéskor nyugtáztam, hogy végem lesz aznap és igazam volt. Anyám természetesen 1kor már le tudott lépni, sőt tegnap már délben letipliziett és ma is lelép.
Milyen kurvajó lehet főnöknek lenni. Lelép, ha akar, akármelyik nap. Jah, és múlthéten nem csak alkalmazott helyett kellett dolgoznom, hanem helyette is, úgyhogy most mivel nem vagyok idegbeteg, csak hullafáradt, így mindenféle bazdmegelés nélkül jelentem ki, hogy totál kész vagyok. Lehet kiveszem a jövőhetet...

H1N1
Ezek a dolgok, amik a médiában és a hírekben röpködnek lassan a celebekkel lesz azonos. A negatív reklám is reklám.
2 gondolatom van ezzel a h1n1-el kapcsolatban.
1.gondolat: Az egész szar Mexikóból jött.
Gondolkozzatok gyerekek, ha kirobban egy halálos és fertőző vírus, ami nagyrészt immunis a gyógyszerekre, ami gyengébb fajta rokonaira hatásos, mindamelett pestis szinten terjed, mit csinálnátok ti, ha felső vezetésbeli emberek lennétek?
HÁT KARANTÉNT BAZDMEG!
Komolyan nem értem, én a második legnagyobb névtelen senki, 2es érettségimmel van ennyi sütnivalóm és azok akik felső vezetésben vannak, azok akik felelősek milliók életéért, azoknak meg nincs?
Persze bazzeg, nincs ok pánikra, majd lefut és eltűnik, mint a madárinfluenza, vagy mint a kergemarha kór. Igen, végülis még csak százak haltak meg, abszolút nincs szükség pánikra, vagy karanténra. Nem követtem nyomon, mert különösebben nem érdekel, de 1-2 hónap alatt szépen eljutott ide is. Még 100 alatt voltak a halottak száma, nincs szükség pánikra. Ma már az ukránoktól is jön egy másikfaja vész, de ott sem karanténoznak...
Ez kb olyan, mintha trollok lennének az adminok egy online jtákban, ahol ezrek játszanak.

Nah most mit csináltam volna én?
Előszőr is karantén a mexikóiakra, se ki se be. Fehér szkafanderes emberek vinnék be a szükségleteket (gyógyszerek, étel, ital). Amint elülepedett a vész, a karantént feloldozom, lehet közben még sokan meghalnak, de nem lehet mit csinálni, ott robbant ki, ergo a gyökerénél kell elfolytani a gondot. Ez a mexikóiakkal szemben lehet kegyetlen lenne, de nem csak ők vannak a világon. Ottvan még Európa... ott azért többen vannak. Ami ezt az ukrán szart illeti, detto ugyanez az eljárás.

2. gondolat: ez az egész egy globálisan burkolt tömegírtás. A Föld 3 milliárd embert tud kiszolgálni, ennek ellenére vagyunk több mint 6 milliárdan. Mivel a fejesek leszarják a globális felmelegedést, meg az egyéb környezeti veszélyeket (mert azon nehezebb segíteni), így foglalkoznak inkább a túlnépesedéssel.
Mivel az ember vérében van az önpusztítás, így könyebb kiírtani a fél világot, mint valami áttörő megoldást találni. Dehát nem akarunk kivégzőtáborokat, így maradnak a vírusok, betegségek burkolt terjesztése, mint a h1n1.
Nagyon egyszerű.
Repülőgép kerozinba bele a vírus és Mexikó fölött kiengedni és bumm, így lett a chocapic.
Van egyéb alternatíva a néppusztításra, mint pl. a mesterségesen megszervezett indokok háborúkra, de az egy másik történet.
Mindemellett már csak az a gusztustalan, hogy ebből a média megint kurvanagyot kaszál. Nahmeg az ellenszérum bazzeg, ami talán csak placebó, vagy vitaminnal kevert lószar. Lényeg, hogy keveset csináljanak és adják minél drágábban és ahol mindezt bekajálják, azok meg licitálgassanak, hogy x helyen többet fizetnek érte, mint y helyen. Persze ez is mind az államilag támogatott szó mögé bújik egyes helyeken.
Szóval lófasz.
Megy az írtás, meg a zsebelés. Nem mintha nem ez ment volna eddig, csak ennek megint több hírt szentelnek, mint amennyit érdemel.

Egyik régebbi bejegyzésemben ígértem némi arculatváltást, abból a szempontból, hogy random viccek lesznek, vagy a hét beszólása, vagy videók stb... Nos ahogy elnéztem, ezt azóta egyszer sem tartottam be. Valószínüleg, mikor mindezeket ígértem, akkor talán egy vidám napom lehetett. Tehát, amit rendszeresnek ígértem, az nem lesz rendszeres, sőt.
Ám mivel most nincs különösebb írnivalóm, így ime néhány szépség:

-Mi kell a babázáshoz?
-???
-Bab, meg víz.

2 székely az út mentén azt látja, hogy egy kutya a golyóit nyalogatja, mire az egyik:
-Hinnye, bár megtunnám ezt én is csinyálni.
-Hát csinyáld, de szerintem mög fog harapni.

László egy amerikában élő rokona látogat vissza piciny hazánkba a hétvégén.
Elmennek a piacra. A sorok közt az amerikai rokon rámutat az almára.
-What is this, dear brother?
-Ez? Alma.
-Oh, what? Ez alma? Nálunk in the US, lenni alma 2szer ekkora.
Mennek tovább, a rokon most a körtére mutat.
-What is this, dear brother?
-Ez? Körte.
-Oh what? Ez körte? Nálunk in the US, we have körte 2szer ekkora.
Lászlónak már elege van a nagyzoló amerikai rokonból.
Nem sokkal késöbb a rokon rámutat a dinnyére.
-What is this, dear brother?
László ingerülten rávágja:
-RIBIZLI BAZDMEG!

kösz és pá.

Little things that kill

Vicces. Végre hosszú idő után megint rászánom magam, hogy írjak pár sort, erre már belépéskor el kellett jönnöm a gép mellől...


Véletlenek

Elgondolkodtam a minap, hogy hogyan jutottam egy egyszerű hetilaptól egy nagyon fasza bloghoz.
Jár hozzánk hetente ez a flyerz(vagy mi) ingyenes szenny/reklám lap. Nem nagyzolom, mert az egész, ahogy van fölösleges. Általában mikor hozzák az újat, én kb 3 lapot nézek meg rendszeresen.
Az első a bulifotók, ahol lekurvázok minden picsát a képen, merthát... azok.
A második, ahol a horoszkópok vannak, ott röhögök egy jót az én horoszkópomon, majd a harmadik, a pc/konzol játékokról infós oldal.
Azt írja: Resistance 3 nemsokára ps3-ra. Ez így nem mond semmit, tovább olvasom. Ürlényes inváziós, mentsd meg a világot, stb stb.
Gondoltam megnézek Youtube-on egy végigjátszást a 2. részből. Nemrossz, de ezért nem fogok venni egy ps3-mat. Innen tovább érdeklődtem, akartam keresni a "Világok harca" filmből jeleneteket, ám amint beírtam, hogy "világ", az első tipp belőle a világvége volt, mondom ok, nézzük mit dob ki.
1 animáció arról, hogy mi lenne, ha egy naaaagy meteor becsapódna a Földbe. További videók közt ott volt a "Nibirus, a világvége" videó is. Abba is belelestem, majd felmentem Google-ra, hogy tovább informálódjak erről a Nibirusról, ami elvileg egy nem is olyan rég felfedezett bolgyó és 2012-ben kiírt minket, merthogy akkor ütközni fogunk. Nem is tudom hanyadik találatra kidobott egy blogot, amiben erről kellő szarkazmussal írt valaki.
Megtetszett és nézegettem más bejegyzést is ott. Favorizáltam azt a blogot és rendszeres olvasója lettem, azóta visszamenőlegesen is olvasom a régebbi bejegyzéseket, eddigi kedvencem a karácsonyos volt.
Ajánlom mindenkinek: http://faszkivan.blog.hu/
Találó név, valami hasonlót akartam ennek a blognak is, de végülis az "oh happy days" sem rossz.


No és akkor most térjünk rá a fő témára, mint ahogy azt a cím is sugallja, a kicsiny dolgok, amik bizony hosszútávon gyilkolnak.
Ezek a kicsiny dolgok a napi kisebb-nagyobb bosszúságok, amik megkeserítik a reggelemet, a napomat, a hetemet, az életemet.
Apróságok, ami csak gyűlnek és gyűlnek, majd az ember totál leamortizálódik és azon kapja magát, hogy tele van a fasza (nemtől függetlenül) mindennel és mindenkivel és még csak 3 órája van talpon.
Ismerve magamat, minden apróságon órákig tudok dühöngeni, ráadásul és a legrosszabb kategóriába tartozom, azok közé, akik magukban próbálják dühüket elfolytani. Ez az elfolytásos dolog sokszor itt borul ki, ami kicsit, de csak egy KICSIT enyhít a dolgokon, hosszab távon ez sem megoldás.
Egyik napilapban volt egy cikk ezekről az apróbb bosszúságokról, illetve a cikk végén ezeknek a káros mellékhatásairól, névszerint gyomorfekély, allergia, hosszabbtávon immungyengeség, infarktus. Nos, az allergia megvan már több mint egy hónapja, most jó úton haladok a többi felé. Állítom, hogy az infarktust előbb elérem, mint a többit.

Tegnap megvolt a mobilomnak a második lázadása, azaz nem ébresztett, holott be volt állítva és mikor a digitális keltett (szerencsére az megbízható), akkor néztem, hogy ki sem kapcsoltam, egyszerűen baszott csipogni reggel.
Régebben álmomban kinyomtam még ébresztés előtt, azóta messzebbre rakom, hogy csak felkelés és odasétálás útján tudjam kikapcsolni, ilyet meg alva nem csinálok.
Jól kezdődik a hét, arról nem is beszélve, hogy ez a 4 nap úgy elment, hogy észre sem vettem. Nem tudtam rendesen pihenni, mert itthon ugye, ha nincs meló, akkor kert... én meg minden alkalomal háborúzok itthon, hogy nekem semmi közöm a kibaszott muskátlikhoz, tőlem akár az utcáig kiágaskodhat a fenyő, a fű meg kiéghet, leszarom, NE akarják rám erőltetni a növénygondozást, mert legalább annyira undorodom tőle, mint a buziktól.
Még az óraátálítással nyert plussz óra sem jelentett semmit, egyszerűen kikapcsoltak mindent csütörtök délután és hétfő reggel indult újra minden.
Ami még fasza lesz, hogy jövőhéten alkalmazott egy hét szabin lesz... jó lesz idegileg rákészülnöm, plussz az energiaital, meg a hozzá való cataflam napiszintre, naptól függően 2szeres-3szoros bevitelre.

Nahde akkor most valami vidámat is írok.





...




nincs mit írni, nem történt semmi.
Jah de! Megtanultam, hogy lehet beágyazni videót ide. Nem röhögni, ez nekem igenis pozitívum, emellett a sok szarság mellett.
Majd a jövőben talán teszek is be 1-2 videót.

Csüsz.

WHO THE FUCK DO YOU THINK YOU ARE?!

MÉGIS MIT GONDOLSZ, KI A FASZOM VAGY TE?!
HOGY MERSZ NEKEM BESZÓLNI?!
TUDOD, KI VAGYOK ÉN NEKED, TE KIS SZAR?!
TUDOD MENNYI VAGY?!
1 KICSI TOLLVONÁS ÉS 3 SZÓ!
NEM MERÉSZELJ MÉGEGYSZER BEUGATNI NEKEM, MERT AZONNAL KIBASZLAK INNEN, AZT MEHETSZ AHOVA AKARSZ CSÖVELNI, TE KIS SENKIHÁZI!!!

Brutality is what makes us worse than bloodthirsty animals

mekkora találmány lenne egy olyan blog, amit elmével lehetne megírni, mert most is, mint mindig abba a falba ütközöm, hogy egy csomó mindent nem írtam le az elmúlt napok történéseiből, ma már meg nem is tudnám ugyanazzal a megfogalmazással megírni, mint ahogy akkor gondolataimban...

Correction
A Guard dog update fake volt, mint késöbb kiderült, így aggódalmam ezzel kapcsolatban alaptalan volt.
Nahde most jön az Engineer update, ami szintén tartogat KELLEMETLEN meglepetéseket.
Kezdem azt hinni, hogy sokkal jobb volt a game a default fegyverekkel...

Brutality
A brutalitás és a kegyetlenség az emberi faj legfőbb ismertetője, főleg ha azt náluk jóval gyengébbeken gyakorolhatják.

2 hete vasárnap úgy került elő Julie nevű macskánk, hogy vérzett a bal szeme és a bal oldala a fejének 2szer akkora volt, mint egyébként.
Nem evett, nem ivott, csak lekuporodott és kínlódott. Rögtön kerestünk is nővéremmel állatorvost.
Szabad megjegyeznem, kb 5 kitűnő állatorvosival büszkélkedhetünk itt a környéken, csaképpen EGYIK MOCSKOS FASSZOPÓ SEM HAJLANDÓ DOLGOZNI SZOMBATON ÉS VASÁRNAP!!!azaz 7végén meg is dögölhet az állatod, majd 7köznap megmondják, miért halt meg... Csepel-sziget FAIL!!!
Pesten találtunk egy 24 órás állatorvosi klinikát, ahova be is autóztunk gyorsan.
Kivárjuk a sorunkat, bemegyünk, doki megvizsgálja a macskát, a következő eredménnyel:
karmolásnak, verekedésnek nincs nyoma, ember okozta sérülés, a szem és a 3 hártya alulról felszakadva, vérrel keveredett csarnokvíz(aki nem tudja, a csarnokvíz a szemünkben van).
2 dolog lehetett: kiveszik a szemét, vagy megműtik, de nem biztos, hogy segít, ha szövődmények lesznek, akkor mindenképp kiveszik a szemét. Látni arra a szemére már soha nem fog.
A doktornő hihetetlenül kedves volt, saját maga ajánlotta fel, hogy inkább megműti, mert ha sikerül, akkor meg is maradhat a szeme.
A műtét sikerült, este elhoztuk a macskát. Időszakonként kontrollra visszavisszük és még ezt a hónapot kell kibírnia. Ha minden rendben lesz, akkor a tölcsér is lekerül róla és a szeme is annyira rendbejön, hogy habár nem lát majd vele, legalább nem kell kiszedni.
Visszatérve arra pontra, hogy ember okozta sérülés...
Szomszédunkban lakik egy házaspár. Ott a férj imádja a macskákat, saját gyerekeiként szereti őket és nem csak a saját macskájukat, hanem mindenkiét. Eljárnak horgászni és külön botot visz a kishalakhoz, hogy hozzon haza a macskáinknak, ennyire jófej. Megjegyzem, macskáink nem éheznek, állandóan zabálnak, olyanok mint a sáskák.
Tehát egyik szomszédunk szereti a macskákat, a másik (már elköltöztek) régebben megmérgezte az egyik macskánkat.
Julie meg annyira jó természetű, annyira jóhiszemű, hogy ahhoz megy oda, aki épp hívja. Valszeg ez történt, amikor azt a sérülést szerezte. Valami szemét köcsög az utcánkban járva odahívta, majd fejberúgta. Szomszédainkkal jóban vagyunk, így egyikre sem tudok gyanakodni, de Isten ne adja, hogy megtudjam, hogy ki tette ezt a macskámmal... a belét kitaposom, apám által örökölt viperámmal szilánkosra töröm a fejét, megvakítom, majd megkérdem, neki milyen érzés...
Mocskos állatkínzó szemetek, saját érdekében remélem, hogy sosem derítem ki, hogy ki volt...

Where is the fucking exit?!
Nem győzöm szajkózni, hogy mennyire elegem van és utálom ezt a kibaszott börtönt. Ma is ott tartok, hogy 2 dolog közül választok: eret vágok, vagy kiköltözök a holdra. És lehet a valószínübbet fogom választani.

Anniversary
Nagyon kivagyok augusztus óta és csak romlik a helyzet, lassan itt lesz az évforduló. Vasárnap lesz 7. éve, hogy egyedül vagyok. Egyébként megvagyok, az árnyékom olykor-olykor tökéletes társaság, nem is kívánhatnék ennél többet... de tényleg...

Weaboo Time (part 1)

A mai nap tipikusan a "halálra unom magam és a francba sok nyomorék vevőkkel" napok közé tartozik. Kínomban nézelődtem mindenféle oldalakon, olvasgattam, informálódtam...

Guard dog update Tf2-höz? WTF? Ez nekem nem tetszik, kiváncsi leszek milyen lesz.
Sajnos utóbbi időkben nagyon ráment Valve arra, hogy Tf2 minél retardáltabb legyen. Ez kb. Scout update óta megy így.

Nos, mivel nincs igazán miről írnom, de valamivel el kell ütni az időt, így asszem írok egy kis kritikát az Animax műsorairól. (fanok és fangörlök: amit leírok, az örökre itt marad és nem érdekel a szájhabzás)
Nem állítottam sorrendet, így random fogok válogatni.
Trigun
Régi anime és egész jó. A jó és a rossz harca (tipikus) , jó poénokkal, nagyon minimál szerelmi szállal, alternatív jövőképpel. Itt is megfigyelhető az, mint DBZ-nél, hogy a fontosabb jelenetek/részek jóval szebben vannak megrajzolva.
Japánul nem láttam, a magyar szinkron szerintem nem volt vészes. 1szer meg lehet nézni.

Kyoro-chan/Kukucska
Vicces, gyerekmese, türhető szinkronnal. Erről többet nem igazán lehet elmondani.

Yu Yu Hakusho/A szellemfiú
Régi anime. Alkotója állítólag Akira Toriyama jó barátja, ami nem is csoda. Sokban hasonlít a DBZ-hez. Itt is a harc a gonosszal a főbb téma. Akadnak humoros jelenetek, némi romantika, és Bleach-hez hasonlóan itt sem halnak meg a főbb szereplők, legalábbis nem sokáig.
12-es karikát kapot, holott bizonyos jelenetek azért érdemeltek volna egy 16-ost, persze ezt csak azért jegyeztem meg, mert neadjisten KÖCSÖG ORTT itt is nekiáll bűntetgetni, kivételesen igazuk lenne. Japánul nem láttam, így nem tudom milyen a japán hang, a magyarhang aránylag jó. Természetesen itt is van olyan, hogy 1 szereplő a sorozat alatt 1szer 2szer új hangot kapott, ami DBZ-ben, meg Bleach-ben és még sok más anime-ban előfordult.
Vicces, hogy a magyarok is megcsinálták azt, hogy egy férfi karakternek egy nő adta a hangját. Ez most véletlen, vagy szándékos, nem tudom, de ezen azért mosolyogtam.
1szer ezt is érdemes megnézni. Ami nem tetszett benne, hogy a vége már erőltetett volt. Ok, a szörnyek nem esznek többé embert, ez szép és jó, de ezt nem kellett volna olyan sok részen át húzni. Ott kellett volna befejezni, ahol Yusuke legyőzte Senshui-t.

Digimon (akármelyik!)
Németen láttam anno. Annyira nem fogott meg. Tipikusan azaz időszak, amikor szörnyecskék, azaz mon-ok voltak a főszereplők az emberek mellett. Rengeteg erre a sablonra épülő anime készült. Lavina efektus. Minél újabb jön ki, egyre szarabbak, lásd: Dinoszauruszok királya.
Nemtom, nekem ez a "csatába küldöm a szörnyemet/kártyámat/búgócsigámat/átalakuló műanyag golyómat/stb, hogy megmutassam, hogy én jobb vagyok mint te " nem jön be annyira. Abban az időkben túl sok olyan kritikát kapott az animeipar, hogy agresszívak a mesék és másról sem szólnak, csak a vérontásról, stb... nesztek, most az van hogy Yugi kártyáról megidézi Pikachu-t, akinek egy Bakugan-ja van és Renamon ellen fog harcolni, akinek egy Beyblade-je van. Tessék, ez a burkolt erőszak kicsit sem agressziógyanus... mind1. A szinkron pocsék, maga az anime nem mondott semmi újat. Aki szereti a "master and his fighting pet" kategóriát, annak érdemes megnézni, egyébként nem.

FMA
Egész fasza. Japánul nem láttam(ha ezt írom, akkor értsétek úgy, hogy nemtom milyen a japán hang, ok?). A magyar szinkron türhető. Történetileg fordulatos, humoros, helyenként szomorú. A movie gyakorlatilag minden ködöt eloszlatott, ami a sorozat nézése közben felmerült bennem. Érdemes megnézni.

Bleach (ha már korábban emlegettem)
DBZ, Naruto, One Piece. Ezek szinte mind 1 kategóriába sorolahtók. Berobbantak a köztudatba, fúúú aaaszooom, kúúúl, fáking no jutsu and bankai, és hasonló reakciókat kiváltva a kis otakukban és ahogy ment a gyártás, miőségben egyre csak csúszott lejjebb és lejjebb. Én ezeket az anime-ket, DBZ-t leszámítva a Barátok Közt-el hozom 1szintbe abban a szempontban, hogy sosem lesz vége egyiknek sem. Japánul láttam 2-3 részt. Nem tetszett. Magyarul láttam sok részt. Még mindig nem tetszik, ráadásul a szinkron is szar.

Naruto (ha már ezt is emlegettem)
Ugyanazt tudom elmondani, mint az előbb, azzal a tisztelet teljes kivétellel, hogy ahhoz a vágott, szar szinkronos foshoz képest, amit a Jetixen adtak, ez kivételesen tűrhető szinkronnal készült.
Ezt és az összes ezzel 1kategóriájú anime-ket az Animax előreláthatólag örökké adni fogja, mivel sosem fejezik be a gyártást...

Death Note (desz nót!)
Egy egyedülálló sztorival és karakterekkel rendelkező kis sorozat, ami nem kis sikereket gyűjtögetett be magának. Nekem viszont nem tetszett. Nekem unalmas volt... nem az én kategóriám... de emiatt nem is fogom lehurrogni. Igényes az animáció, türhető a szinkron. 1szer meg lehet nézni.

Honey and Clover (Méz és Lóhere....nem az a lóhere)
Vicces, aranyos, jó szinkronnal, sajátos karakterekkel. Többet igazán nem tudok róla mondani. Nem kedvencem, de jó megnézni.

NaNa (BAZDMEG)
.............................
........................
....................
................
.........
...
.

eeeeh... most hirtelen nem is tudom, hogy rage-eljek, mint egy átlag channel anonymous, vagy higgadtan mondjam el, hogy mekkora szarkupac ez az anime.
Célközönség: fiatalok, főleg fangörlök.
Nevelő célzatú anime; arra nevel, hogy legyél egy kúrva a fiatal éveidben egy rakás buzi külsejű faszi között.
Szar a stílus, szar a sztori és szar a szinkron is. Teljes egészében 1 részt nem bírtam végignézni. Ennek ellenére felkérem a vérágas tekintetű, habzószájú fangörlöket, hogy kímélejenek a "ha nem is nézted végig, akkor nem mondhatod rá, hogy szar" szövegtől.
Az egész anime a köcsögölés és a kurválkodásról szól. Erkölcsi szint nulla.
Egy elismerés mellett az alkotó némi sörétet érdemelt volna.
Normális embereknek nem, csak gyöpösödött, 14 évesen saját jövőét kilátástalannak látó, érvagdosó, környezetszexelő (fűvel, fával) kis fangörlöknek ajánlom.
Nálam ez az anime nem úgy ismeretes, hogy NaNa, hanem úgy, hogy Kurvaképző.

Slayers
Klasszikus ownage. Imádtam mind a 3 régi sorozatot. Ami a szinkront illeti, talán a hang nem is annyira borzasztó, de varázslatok versben való előhívása... nah... tehát az amolyan Frédi Béni hangulatot teremt, és az a fordítás hogy Invers=Verselő, az is no comment. Ajánlom mindenkinek(persze japánul), jó kis retro anime és asszem most csinálják az új sorozatot.

Egyelőre szerintem ennyi. Majd későbbi unalommal teli napjaimban talán folytatom.

7végén Pepánál születésnapi ebéd, yay ^^

Lazy as hell

Ahogy a címben is olvasható, igazi lusta szar vagyok.
Kezdek a bloggal is eljutni arra a szintre, mint régebben a megkezdett, de néhány bejegyzés után elfeledett naplóimmal...
Igazságszerint 2-3 naponta kéne írni, mert bizonyos történésekről fontos lenne leírnom a gondolataimat, mert csak gyülemlik és megőrülök.
Végül eljutok oda, hogy, "a francokat! Nem érdekel" és semmit nem írok.

Most is kínkeservesen igyekszem megfogalmazni az irományomat.

Ami a korházbajárást illeti, nos, lezajlott minden.........remélem...
Kiderült, hogy az a valami egy jóindulatú lenövés volt, ami talán nem nő vissza, mindenesetre kb félévenként ellenőrizni kell. Hurrá, most már ez is életem végéig rajtam marad.
Én nem tudom, hogy mit követtem el, hogy ilyen életet érdemeljek, és most nem csak erre az egy dologra gondolok (nem mintha ez önamgában nem lenne elég), hanem az összes olyan dologra, ami szenvedést okoz.

Nah nézzük, történt-e egyáltalán valami jó is az elmúlt időben.
Ja igen. Van új mobilom, remélhetőleg ez már sokáig meg is marad. Bővíthető a memóriája, így sokmindent lehet rá pakolni. Igen, nekem ez a bogaram, hogy sok zene legyen rajta, más igényem nagyon nincs, az sem zavarna, ha fekete-fehér mobil lenne, csak tudjon mp3-at lejátszani.
Más...
Kocsimba beszereztem egy új műszerfal takaró borítást, mert ami benne volt, az (nemtom mitől és mióta) lógott... 3 csavar mentén le volt törve és lifegett. Nah ennek cseréjét tervezem a 7végére.

Más most nem jut eszembe, pedig tuti lenne még miről írnom.
Majd legközelebb.

It's been 7 years....

Bizony naaaagyon rég nem írtam, és most fel is gyülemlett néhány esemény; semleges, kicsit gáz, nagyon gáz, és iszonyatosan gáz dolgok...

Már hétfő van, de nekem még vasárnap...
Véget ért a hét és vele együtt a szabadságom is... holnaptól megint kezdődik a börtön és ki tudja, mikor lesz újra szabim... Lassan a nyár is véget ér és természetesen, tőlem megszokott módon zárul... depresszióval, csalódással, félelemmel és életkedv nélkül.

Nah akkor pótoljunk....

Akartam szídni napi rendszerességgel a Szigetet. Mindig teszem, de idén előszőr akartam itt is; nah mind1, ez most kimarad. Röviden csak annyit fűznék hozzá, hogy remélem, akárki is volt ennek az erkölcsi fertőnek a kitalálója, remélem veszett, vérre éhes kutyák fogják cafatokra széttépni és miközben menekül elcsapja egy 100al repesztő, gallytörőráccsal ellátott kamion.
Hogy miért?
Erkölcstelenség mindig is létezett, ám ahogy telnek az évek, észrevettem, hogy egyre fiatalabbak korcsosulnak el és akik velem együtt nőttek fel, megfelelő erkölcsi normákkal, azok is mind elvesztették értékük legapróbb szikráját is... egyik borzasztó csalódás követi a másikat... és minden újabbnál csak némán bámulok, mint egy ember, akinek szeme láttára mészárolták le a családját és a sokktól és a fájdalomtól percekig nem tud mozdulni...
És mindennek bazdmeg egy többnapos, nyílvános rendezvényt csinálni!!! Hát gratulálok! Kívánom minden erkölcsi csődtömegnek a halálát, aki ott volt, vagy lesz.... (ne adjisten, ha akadnak kivételek, természetesen rájuk nem vonatkozik)

Korház, műtét... egyedi eset?

Hónap elején volt 1-2 nap, amikor keményebb fizikai munkának voltam kitéve, szokásos 9 órás börtön után, amit nem bánok, mert abban a munkában legalább érzem a haladást....
A munka, az idő és az esti forró fürdő volt az, ami elindította nálam újra az orrvérzést... asszem erről részletekben már beszéltem; most itt a teljes sztori: kicsi korom óta megvagyok ezzel átkozva, akármikor elkezdhet vérezni az orrom. Szüleim is orrvérzősek voltak, de csak gyerekkorukban... én megörököltem mindezt tőlük, én majd öregségemig lehetek orrvérzős, yeah....
Volt egy aktív 3 hét, ami idő alatt rendszeres volt a visszajárásom a FOG-ra (fül, orr, gégészet). Tamponálták az orromat, valami ér ölő kencével 24 órákra, hogy megszűntessék a sok értágulatot. Persze, ez csak időleges megoldás...
Gondoltam, ha már ott vagyok, megkérem, lessenek bele a torkomba, ugyanis a nyelvcsapom mellett van egy, már jópár éve ott lévő valami... nevét nem tudom, csak leírni; egy vékony szálon lóg és a végén egy hólyagszerű valami...
Mostanra már mindenki elborzadt tőlem, hogy valami mutáns lehetek....
Évekkel ezelőtt képződött ez a valami, amit tök véletlen vettem észre, mikor a fogaimat akartam megnézni a számban hátul... sosem zavart az a valami, sosem fájt, viszketet, vagy szúrt... így nem is törődtem vele, de ha már egyszer gégészeten vagyok, akkor lessék meg. A doki rögtön 2 dolgot mondott, ami után írta a beutalókat laborra, vérvételre, EKG-ra és a korházba, szakorvosi vizsgálatra... mondom, hm, ez fincsi.
Most azt kell tudni, hogy van 4 lehetőség.
1. semmi vészes levágják, és vége.
2. lehet műteni kell...
3. ha műteni kell, megnézik, honnan jön és ha esetleg a mandulától, akkor mandulástól szedik ki...
4. miután megtörtént az 1. lehetőség, mindenesetben szövettanra küldik azt a valamit és még csak ott derül ki, hogy van-e mitől tartanom....
Szerintetek? Most kezdjek el félni, vagy ha mondják, hogy gáz van?
Ezen a héten, kedden voltam bent a korházban.
A doki beles a torkomba és ennyit mond: de helyes, ilyet még nem is láttam.... de fasza, gondoltam, ez így marhajó lesz.
Nem baj, ha lefényképezem?-kérdezte. Persze, tapétázd ki vele a házadat vazzeg, gondoltam.
Annyiban maradtunk, hogy lenyisszantja, azt majd a szövettan megmondja mivan.
Felmerült egy kétely, de majd a végén.
Szóval az lesz, hogy bemegyek kedden reggel és nekiállnak leszedni azt a valamit, ha az érzéstelenítéstől magamhoz tértem és nem vérzek(lol?), akkor akár délben el is jöhetek. Az a helyzet, nem sokan jártak eddig a torkomban és igencsak öklendezős vagyok, amit nem tudok uralni azzal, hogy "ők csak segíteni akarnak", ergo remélem valami olyan cuccot kapok, amitől totál nem érzem, hogy egy szike táncol a torkomban, ellenkező esetben, heves öklendezések és köhögések várhatók... remélem maszkban lesz a doki.
És íme a kétely: ha ő, meg a kolegája sem látott még ilyet, azaz FINGJUK SINCS, hogy mi az, nem lehet, hogy gáz levágni, vagy babrálni, anélkül, hogy biztosra mennének eredetét, vagy nevét, esetleg szerepét illetően? Ez egy 50000Ft-os kérdés. Ha meghalok, nincs nyeremény.

Se tüzijáték, se con. Csalódáshegyek és emlékezés, azaz Augusztus van.

Augusztus 20. Azt hiszem mindenki tudja, mit jelent nekem ez a nap. (aki nem tudja, az olvasson vissza néhány bejegyzést)
Szokásomhoz híven, kimentem koradélután a Városligetbe.
Pont ugyanarra a helyre ültem le, ahova 7 évvel ezelőtt. Erre a számra még visszatérek.
Körbenéztem, figyeltem az embereket... semmi sem változott.... körbejártam azokat a helyeket, amiket 7 évvel ezelőtt körbejártam... aztán hazamentem.
Ez amolyan káros rituálévá vált nálam. Nem okolok érte senkit... vagyis magamat.... egy kicsit.

Esti programomat illetőleg, senki nem hívott sehova, ami baromi jól esett megintcsak.
Fatal haverommal beterveztünk egy pc szervízt, ami családi okok miatt elmaradt, így maradhattam otthon tökegyedül... semmi tüzijátékot nem láttam és ami rosszabb, hogy megintcsak hanyagoltak... nem Fatal, ő a család miatt mondta le a programot, rá nem is haragszom... tulajdonképpen senkire nem haragszok, csak csalódtam.... egyesekben...
Ugyanezen okok miatt conra se mentem el. Kutya nem hívott, pedig most kedvem és időm is lett volna elmenni... még sosem voltam... és ki tudja a következőre vajon el tudok-e menni....

Visszatérve a 7 évre, Falal haverommal volt egy párbeszédem ezzel kapcsolatban Bécs fele menet.
Jah tényleg, az egyetlen jó dolgot meg sem említem. 2 hete kimentünk Bécsbe, amolyan város és nevezetességek megnézése okából, meg miért ne...
Baromi jó volt, sokat fényképeztünk és mégtöbbet kutyagoltunk, ami után 3 napig volt izomlázam, de megérte. Eredetileg jött volna Laci is, de utolsó pillanatban lemondta, az okokat most hagyom, Fatal-al már ezt kibeszéltem, több hangot, illetve betüt nem ér a dolog, de legközelebb meggondolandó, hogy egyáltalán megéri-e megemlíteni neki hasonló kiruccanásokat.
Végezetül pedig: Le a kalappal Fatal vezetési tudása előtt. Semmi gond nem volt, se kifele menet, se vissza.
Jah és a párbeszéd (részlet):
Én -asszem idén lesz már a 6-ik, vagy a 7-ik éve, hogy ezt fogom csinálni 20.-án... hehh, nem is tudom hány év volt már pontosan.
Fatal - ez még középsuli eleje környékén volt, nem?
Én -de, akörül...
Fatal -akkor az bizony 7 éve volt.
Én - öregem... 7 éve egyedül...
Fatal -jah...


Szóval ezen felettébb pozitív gondolatokkal zárhatom a "nyarat", ami már 2 éve nem mondható nyárnak, hiszen nem élvezhetem ki elejétől a végéig, mint iskolás koromban.
Ami ezután jön, még 1 fasza depresszióval és félelemmel teli hónap... ha lesz lelki erőm, akkor majd tudósítok...
Még kikészítem a csíkos pizsamát holnapra, azt fekszem.
BB.

promises should be kept -round 2-

Megint itt, megint tamponált orral.... iszonyat szar... így aludni sem lehet.
Doki ma felvidított, hogy ha azt akarom hogy ez az egész használjon, az egész orromban ki kéne írtani az ereket...
Lehet az lesz... mert ha ezek után is vérezni fog az orrom, akkor kigyilkoltatom az utolsó eret is az orromból.

nah, itt a folytatás.:

2008. augusztus 11.

What happened so far...

Tegnap akartam megírni ezt a bejegyzést, csak belefeldtem a játékba (TDU).
Hát végre lezajlottak a szabadságolások, sajnos az enyém is.

A múlt hetet túléltem hál'istennek, ám nem volt eseménytelen. Nővérem cége benne volt egy vodafonos csomagban, amiben egymást közt ingyen beszéltek és kaptak nagyon olcsón hozzá mobilt, nah meg minél több annál olcsóbb számlázás, stb.
Nos, ebbe a csomagba kaptam én is egy sim kártyát és így a telfonálásaimat finanszírozza a cég 5000 forintig, ami azért jó, mert átlag 800 forintnál többet nem szoktam beszélni... a népszerűség átka...

Ám vodkafon jófej és bár 2 éves módosítás mentes hűség nyilatkozat lett kötve velük, kitalálták, hogy hát ez mégsem üzlet nekik és egymást közt is percdíjjat akartak számolni... lol mi? Azonnal felmondták a szerződést, vissza az összes sim és mobil, már aki azóta nem adta el. Ennyit a vodáról.
Most pannonnál lett ugyanilyen csomag megkötve, ugyanazon feltételekkel és kaptam én is egy pannonos simet, csakhát mint utólag kiderült, az én mobilom nem kártyafüggetlen...

Nah ez volt az előzmény...

Nővérem munkatársának van egy haverja aki telefonokat kódoltat ki. Hát nővérem jófejségből fölajánlotta. 3000Ft és ki van kódolva... csakhogy ez nem ment ilyen egyszerűen. Vasárnap elvitték a mobilt, hétfőre igérték, szerda lett belőle... ez idáig rendben van. Amikor visszakaptam, nem volt rajta a 2 gigás 5000ft-os pendrive-om, meg egy kis ezüst műanyag karika, ami a fényképező oldalon van. Rögtön visszaküldtem az embert ahhoz a haverhoz, hogy nagyon gyorsan kerítse elő... hát mit ad isten, nincs meg... vajon hova lehetett... olyan idegbeteg voltam, szívem szerint személyesen mentem volna oda felgyújtani a helyet. Lehet, hogy nem kellett volna rajtahagynom, de ez nekem telefon tartozék, és fene gondolta volna, hogy ilyet meg mer játszani, főleg ha bármikor elkaphatom érte. KIBASZOTT GERINCTELENEK AZ EMBEREK ÉS UTÁLOM ŐKET EZÉRT.
Úgyhogy ez lett egy 13000ft-os, ami 2 pendrive-ot tartalmaz(mert muszáj még1et vennem), meg magát a kódolást. Tiszta szívemből kívánom az ilyen gerinctelen szarházi szemét tetvedéknek, hogy kapjon egy apeh ellenőrzést, bűntessék százezrekre, menjen tönkre a boltja, hagyja el a családja, árverezzék el a házát, lakjon a híd alatt és késeljék meg a huligánok... röviden, kívánom, hogy DÖGÖLJÖN MEG. És mindezt egy pendrive-ért... kemény vagyok :D

Pénteken azon gondolkotam, hogy 1000 éve nem ettem egy jó sushi-t. Gondoltam meló után bemegyek a városba enni egy jót. Nagy meglepetésemre nővérem állít be délután egy doboz sushi-val. Mekkora véletlen, lol, nem is mondtam senkinek, csak gondoltam rá. Nővérem engesztelésként hozta a pendrive-ért. Nagyon jól esett. Ez már valamicskét feldobta a hetemet.

Aznap este nekiültem, hogy TDU-zok egy jót, előtte rálesztem msn-re, senkit nem érdekel, hogy online vagyok, még "őt" sem. Már nyúltam a dvd meghajtó felé, erre felugrik egy ablak. "Ő" az...Hellóka-köszön... meglepődtem, előszőr azt hittem mellékattintott. Kicsi hezitálással visszaköszöntem. Kb 3-4 órán át beszélgettünk, a dvd-t rögtön visszahajítottam a tokba. Annyira megörültem, hogy beköszönt, hónapok óta nem beszéltünk, azt hittem, hogy végleg ignorált engem. Nagyon jól esett, hogy beszéltem vele, teljesen jó hangulatom lett, a hét dolgai miatt már nem is idegeskedtem, leszakadhatott volna az ég, az sem érdekelt volna. :)

Szombaton egy kis barát vígasztalás volt betáblázva. Korábban említettem, hogy haveromat lapátra tették, hát... így hogy láttam személyesen... eléggé a padlón van. Remélem túl lesz rajta.
Egyelőre ennyi, most melózom, kicsit mehetne gyorsabban az idő -szokásos munkahangulat- :)

2008. augusztus 13.

...mintha egy darabot kitéptek volna a szívemből...

21 éves vagyok. 17 éves koromban szereztem meg a jogosítványomat.

Első autóm egy Trabant volt. Ezen az autón tanultam meg vezetni, ezzel szereztem a rutinomat és a tapasztalatomat.
Késöbb megörököltem nővérem sokat tört Fiat Punto-ját. Azzal mentem a városba, vidékre. Azzal vittem haverokat biliárdozni.
Azt vettem észre a hetek, hónapok folyamán, hogy egyre jobban kötődöm a kocsihoz, egyre jobban szeretem, egy nap nem telt el, hogy hozzá ne érjek, ránézzek és egy elégedett sóhajtással nyugtázzam, hogy igen, itt vagy nekem.
Nem egy versenyautó, nem is megy valami gyorsan. 1.1-es motorja van, 55 lóerős, nem volt sokkal gyorsabb, mint a Trabantom. Klíma nem volt benne, a kormány sem volt szervós... nekem mégis megfelelt. Amit elvártam tőle, azt gond nélkül teljesítette, ahova menni akartam, gond nélkül elvitt... sosem állt le, sosem hagyott cserben.

Akkoriban még nem nagyon melóztam, csak zsebpénzből gazdálkodtam; mégis vettem rá sokmindent. Kezdtem a hangrendszerrel. Mp3-as rádió, hangszórókkal... nagyon jól szólt. Vettem rá kipufogót... egy kicsi sportdobot, ami szépen felszereltek nekem. Teljesen más hangja lett. Mély, erős és félelmet keltő hangja volt. Igazi vadállat lett. Akárhova mentem, mindenki felfigyelt a hangra és döbbenten nézték, hogy egy ilyen kisautó micsoda hangot ad ki. Nem véletlen, én akartam, hogy feltűnő legyen, azt akartam, hogy mindenki lássa a kocsimat. Annyira szerettem, hogy mindenkinek meg akartam mutatni. Késöbb vettem rá krómbetétes hátsólámpákat, ami szintén nagyott dobott a kinézetén. Belül is kicicomáztam egy kicsit. Főbb irány a fekete-kék kombináció volt, amit kormányvédővel, ülésvédővel, ővpárnával, ledes belső lámpával és egy kis belső neonnal valósítottam meg. Gondozgattam, vigyáztam rá, mint a szemem fényére. Rengetegszer lerajzoltam. Barátnő híjján, legtöbb időmet vele töltöttem, volt hogy csakúgy céltalanul autókáztam vele éjszakánként.

Sok barátom csak csodálkozott, hogy tud valaki ennyire szeretni egy autót. Legtöbbjüket nem érdeklik a kocsik, így sokszor hiába beszéltem róla, nemigen volt mit hozzáfűzniük.

Néhány hónapja azonban megörököltem anyám Fiat Bravo-ját. Teljesen más kategória. 1.6-os motor, 100 lóerő, klímás, szervós és riasztós. Így hogy már enyém a Bravo, a Punto-t el kell adni. Fáj érte a szívem, hiszen nagyon szerettem azt a kocsit. Hiába, addig nincs igénye az embernek a jobbra, amíg bele nem ül egy jobb kocsiba. Annyira furdal a lelkiismeret, hiszen lelkileg nagyon kötődtem a Punto-hoz és azaz érzésem, ez olyan, mintha egy lyukas zoknim lenne, amit kidobok, mert van új, dehát nem tudok mit csinálni, 2 kocsit nem tarthatok, hiszen nagyon drága lenne fenntartani... így kénytelen voltam a kicsit modernebbet választani. Ez alatt a pár hónap alatt leponyvázva állt, vártuk, hogy valaki megvegye. Mindennap, mikor megjöttem melóból, megláttam és már fájt is érte a szívem. A héten ki lett találva, hogy jöjjünk be azzal melózni, mert addig is a bolt előtt áll, többen látják, hogy eladó. Ma be is jöttünk vele, még kisem tettük a papírt, már volt is egy érdeklődő és nagyon úgy tűnik, hogy megveszi. Délután készpénzben ki is fizeti.

Úgy érzem, elérkezett a búcsú ideje...végleg...

Vegyes érzelmek kavarognak bennem. Egyrészt örülök, hogy elviszik, mert legalább használni fogják és nem megy enyészetbe...

ugyanakkor hirtelen ürességet keztem érezni, megjelentek előttem az emlékek, a kalandok, az első gyorshajtásos bűntetésem, a téli csúszkálás a parkolóban... erős fájdalmat érzek... mintha egy darabot kitéptek volna a szívemből...

2008. augusztus 18.

Zoo, friends, and stuff...

Megint hétfő...

Ez a hét kemény lesz. Anyámék most vannak 1 hét szabin, így nekem kell majd mindent csinálnom. Nyitás, zárás, árubeszerzés, postajárat és mivel nincs felügyelet, az alkalmazottak helyett is dolgozhatok. Valószínüleg napi 3-4 nyugtatót elfogyasztok majd.

Szerán 20.-a... rettegek... csütörtökön szabin vagyok 1 napot, asszem szükségem is lesz rá...

Nahde valami vidámságot is, vasárnap voltam állatkertben a barátaimmal. 6-an mentünk a Bp-i állatkertbe. Egész pofás lett, igaz már voltam ott kb 2-szer, 3-szor. Az idő kegyes volt hozzánk, rengeteg ember volt, amit én nem szeretek, sok túrista, sok hülye magyar...(a farkast lekutyázni, nah no comment)
Jól elvoltunk, jófej társaság és aminek a legjobban örülök, hogy engem is elhívtak.
Szegény Angel (Pepa) megfázott, jobbulást neki.
Én dögfáradtan és farkaséhesen értem haza, miután kizabáltam a hűtő felét, elvonultam aludni, hogy kipihenjem magam, illetve felkészüljek erre a hétre.

Mi történt még... Zelmor nagyon rágja a fülem, hogy játszak Team Fortress 2-t, nála ki is próbáltam... nemtom, nekem ez olyan mint az UT, vagy a Quake... de lehet megveszem, legalább lennénk többen csapatban, ám egyelőre most TDU lefoglal.

Ó, és még 1 jóhír...
Véget ért a fertő... azaz a sziget.
Minden évben elkap az undor, meg a dühroham, amikor kezdődik. Undoríto, erkölcstelen hányinger az egész.
Lényege? Vedelj, amennyi csak beléd fér, szívd szét az agyad és basszál fűvel-fával... ennyi... és ennek fesztivált csinálnak, komolyan... ez kicsit kiábrándító, dehát ez Magyarország, azaz jobban mondva a mai fiatalság... sokszor kezdem azt hinni, hogy a normális embereket elzárták valahol és helyette itt ez a szenny...
A mai embereknek NINCS erkölcsi értékrendjük.

hm, ez eredetileg egy vidám bejegyzésnek lett tervezve, mégis sikerült rage-elnem egy sort...
De akkor lezárom vidáman, örülök, hogy együtt lehettem a barátaimmal és köszönöm, hogy gondoltak rám.

2008. augusztus 22.

20th of August

Sunny weather, slight breeze. Birds are singing, people walking around... talking... laughing...
I look around, and everything seems happy.

And there I am... standing at the same spot, where I stood 6 years ago, when I made my confession to her...
Nostalgic feelings... as I tink of the good times we spent together...
I start to feel deep pain in my heart... the same pain I feel every year.
And though I'm not aware why do I come back here every year, yet I am here again. It's like a bad habit... like smoking... you hate it, you don't want it, but you light up one anyway, because you can't escape it.
I like sunglasses, it's easy to hide your tears with it.

I remember I set my watch 1 hour early, so I could delay the time untill the fireworks.
I wanted her to have a perfect date. That day was our first date, and from that day, we started our relationship.

I don't want to continue my story right now, because I'm starting to feel the pain again.
I stood there for 2 hours.
I left the grove with a last sigh.
That night, after I watched the fireworks on tv, I got into my car, and I went out for a ride... a ride, to clear my head... to pass some time...to not to think about, how miserable I am.
I really want this to stop. This whole thing repeats itself. My friends keep asking, why am I doing this... I don't know... There's no stoping to this...

I feel pathetic...

Ehhez megint nincs dátum

Szerelem van kilátásban, avagy Horoszkóp kontra Real life

Horoszkóp... nincs róla jó véleményem.
Én ikrek vagyok. Azt mondják, hogy az ikreknek mondott jóslat 2 féleképpen érvényesül.
Az ikrek egyik felére általában beteljesül, a másik felére vagy a szöges ellentéte valósul meg, vagy egyáltalán nem történik semmi.
Nos én az utóbbi vagyok... nekem, ami eddig jóslat volt, az sosem valósult meg, de legtöbbször az ellentéte valósult meg.

Élő példa erre: 5 jóslásból 4 azt mondja mindig, hogy siker és most figyeljeketek, szerelem...hát mit ne mondjak... nem mondok semmit.

Ma reggel tök véletlenül láttam a Mokkában egy jóslást jövőhétre...
Ikrek. Az ikrekre boldogság vár a jövőhéten, szerelem van kilátásban, sőt a túlválaszték is előfordulhat.
Első reakcióm, nah erre befizetek, aztán lefordultam a székről, annyira nevettem.
Szóval jövőhét, mi? Nah akkor majd megborotválkozok és szép ruhát veszek fel... szinte már látom is... álmaim barátnője bejön EGY AUTÓSBOLTBA(lol)... itt SZIGETHALMON(lol)... és szerelmet vall... lol?
Szóval... igen... erre befizetek.

Más...Ezt a bejegyzésemet délelőtt óta meg akartam írni, csak a 2 jófej és munkavágytól túltengő alkalmazott befészkelte magát a 2 géphez, így nemcsak esélyem nem volt írni, de egész nap rohangálhattam vevőről vevőre, rohangálhattam a telefonokhoz... persze ez is csak akkor van, ha anyám nincs itt... nahde rábasznak, mert mindent jelentek odahaza... habár... ennek rendszerint nem lesz következménye... nemszámít, gyűlik, csak gyűlik, annál édesebb lesz majd a bosszú.
Nem vagyok haragtartó, csak nem felejtek és szeretek mindent meghálálni...*evil snicker*

Más...Napról napra egyre nagyobb ingerenciám van a rajzolásra... amióta melózok, letettem a ceruzát és teljesen megzuhant az a minimális rajztudásom is, ami azelőtt volt.
Mindezek ellenére már farkasszemezek a ceruzával... nagyon szeretnék újra rajzolni, annyi elmaradt project-em van még és jönnek sorban az új ötletek... csakhogy meló óta *sóhaj* semmi időm nincs. Egy újabb jó tulajdonsága ennek a munkának.

Más...Mostanság nincs mit böngészgetni, amikor épp nem jön senki, úgyhogy azon morfondírozok, hogy heccből trollkodni fogok 1-2 emo/anti emo forumon...*megint evil snicker*

egyelőre ennyi...

2008. szeptember 1.

Horoszkóp vs Real Life Round 1

Nah, visszatérve az előző bejegyzéshez, ím eljött az a bizonyos szerelemmel teli hét. Hát lássuk.
Igyekszem mindennap jelentést adni.

Round 1

Nyertem, méghozzá flawless victory...
Eddig ugyanis semmi nem volt, és bátran ki merem jelenteni, hogy nem is lesz semmi.

Más...
Szeptember 1. Sokaknak sokat mond, sokaknak semmi újat.
Sokaknak vége a nyári szünetnek és mennek iskolába.
Sokaknak csak egy újabb hétfő és mivel hónap eleje, fizetés nap.
Nos én pont azok közé tartozom, akiknek nem mond semmi ez a nap.
Nekem nem ért véget a nyári szünet, hisz el sem kezdődött és már soha nem is fog... éljen a felnőtt lét.
Ami kicsit jó ebben a napban, hogy megkaptam a fizut...

Más...
Majd elfelejtettem. Legutóbb említettem, hogy egyre nagyobb vágyam van rajzolni. Hát eddig nem rajzoltam semmit, de ma vettem pausz papírt... nem tudom miért, de ez már lehet, hogy haladás... ki tudja, lehet újra ceruzát ragadok.

2008. szeptember 2.

Horoszkóp vs Real Life Round 2

day 2...

I win, double flawless...

Ma sem történt semmi...

2008. szeptember 4.

Horoszkóp vs Real Life Round 3 and 4

Írtam volna tegnap is, csak hála alkalmazottaknak nem volt rá lehetőségem. Újfent befészkelték magukat a gépekhez. Nahmind1.
Meló után otthon voltam, aludtam... kicsit ki voltam...borulva...
Szóval pótlólag: Round 3
I win, Flawless counter 3
Nagyajából ennyi.

Ma pedig: Round 4
I win, Flawless counter 4.

Hm, most már csak a péntek van hátra, hogy bebizonyosodjon, hogy az ezotéria valójában mit is ér. Valszeg megint nekem lesz igazam.

Mára ennyi.

2008. szeptember 11.

Egy kis pótlás

Igazi lusta disznó vagyok, hogy nem írtam egy jó ideje, csak az elmúlt hét eléggé kikészített mint idegileg, mint fizikailag és lehetőségem sem volt nagyon írni...
Nahjó az utóbbi az csak a lustaságom palástolása.

Lezárva az előző hetet...
Final round, Round 5
I win, flawless counter 5
Fatality!!!
Real life owns Esoteria

Nos... nem mondhatnám, hogy meglepődtem, csak azt sajnálom, hogy nem volt kivel fogadni.

Más...

Úgy tűnik csődbe megyünk. Bizony. Lassan lehúzhatjuk a rolót.
Anyám pánikol jobbra-balra, és meg csak bólogatok, bizony megint nekem volt igazam.
Azért reménykedtem benne, hogy még legalább 5 évig kitart a bolt...
A probléma oka? A multik... annyi van belőlük, mint a cigányokból, behálóznak minden boltot és szerelőt és persze a szerelő is ugyanannyi százalékot kap, mint a boltos és az árut kiviszik a gödörhöz.... így már szinte egy szerelő sem jön hozzánk, az emberek legtöbbje meg vagy rábízza az alkatrész vásárlást a szerelőkre, vagy mennek a multikhoz... úgyhogy a napjaink megvannak számlálva.

Más...

1-2 hete nem beszéltünk. Igaz, most én nem kerestem. Sajnos ez idő alatt eléggé mélyponton voltam, és nem akartam a problémáimmal fárasztani.
Utóbbi napokban, azt látom, neki is zűrösek a najpai. Tegnap előtt ráköszöntem, megkérdeztem, hogy van, van-e valami újság... sajnos pont rossz hangulata volt, így gondolom sok kedve nem volt a beszélgetéshez. Remélem azért majd elmondja, mi történt.

Végezetül összegzem az elmúlt napokat.
Hát dióhéjban csak annyit, hogy megint csak idegeskedéssel teltek el.
Olyan alapvető emberi hiányosságok vannak, mind a kocsitulajdonosokban, mind az alkalmazottakban(én sem vagyok tökéletes), hogy az már hihetetlen.
"Fiam, ha körülötted mindenki hülye, az már gyanus"... van benne valami.


2008. szeptember 12.

Guess what, I'm pissed...again

Igen, megint idegbeteg vagyok és nem tudom meddig tudom ezt még elviselni... pedig ha minden terv szerint halad, akkor még 5 évig...

Anyám meg az élettársának van valami szerelő haverjuk és annak a fia valamiféle animációs cuccal foglalkozik. Főként játékokhoz csinálnak videókat, meg ehhez hasonlóval foglalkoznak.
Ez idáig oké... és akkor anyámék előállnak azzal, hogy jó volna oda elnéznem, hogy hogy meg mint... mondtam, ok sort kerítünk rá.
Ma meg már telefonszámot is adtak, hogy akkor hívjam fel és beszéljek meg egy találkozót... jó, megdumáltuk... micsoda? vigyek referencia anyagot???!!!! -Minek? O_O-
Most mégis mivan? Ki mondta, hogy új állás céljából megyek oda? Mit beszéltek ezek meg a hátam mögött?? És mivan itt? Ki akarnak rúgni, vagy mi a faszom van? Ez már megint rohadt gyanus és nem tetszik. Annyit mondtam, hogy hmm, érdekes és nem azt, hogy ó bárcsak ott dolgozhatnék... majd meglátjuk, eddig ez egy dolog.

Más
Reggelenként, amikor még nem nagyon, vagy egyáltalán nem jönnek be, akkor van egy kis idő tv-zni. Rendszeresen nálunk a TV2 megy(hűha, reklám), és a mokkát szoktuk nézni. A mokkába mindig meghívják xy asztrológusnőt. Nevet nem mondok, mert nem akarom sérteni az image-ét, azzal, hogy egy kontár és szart nem ér, amiket "jósolgat".
"Nagy meglepetésemre" nekem megintcsak azt jósolta, hogy szerelemben nagy szerencse és bő választék vár rám... kitört belőlem a mániákus röhögés...
Levezetni nem fogom a jövőhetemet, mint, ahogy az előző alkalommal, de valszeg ugyanarra számíthatok, amit akkor írtam...
Megint csak annyit jegyeztem meg... nah erre befizetek... ez az egy azért kicsit feldobta a napomat, rég nevettem ilyen jót, ilyen mélyről jövőt...

Más
Szokásos gond A alkalmazottal, kávézik, eszik, cigizik, 1 órát szarik, gépezik és néha megemeli magát, ha jönnek be...
Mai kiemelt eset: dolgom volt hátul, mire előrejöttem, látom, hogy a vevő már vagy 5 perce a boltban van és vár. Elnézek balra, hát naná, hogy A alkalmazott be van görnyedve a monitor mögé (jó taktika, mert így a vevők nem látják őt)... nem sok kellett, hogy kitörjön belőlem, a -Hé bazdmeg, öt perce bent van valaki, nem tűnt fel?!- szöveg... de nem, békésen odamentem a vevőhöz és kiszolgáltam...
no comment... egyszerűen no comment... ez megint egy dolog...

Más
Álatalában én megyek ki a postára elintézni a feladnivalót, elhozni, ami a postafiókban van és hozni váltót. Ez idáig rendben is van, még akkor is ha ezt napi rendszerességgel kell csinálnom, nahde hogy 1 nap 30-szor forduljak, az már kurvára nincs rendben... a probléma oka persze megint a két "beleszarós" alkalmazott.
Vásárolnak valami piti cuccot, ami párszázas tétel... tegyük fel 320Ft... a vevő ad egy 10-est és azt várja hogy abból adjunk vissza. Persze ezek nem mondják, hogy elnézést, nincs kisebb, nem fogok tudni visszaadni, stb... nem ezek elveszik a 10-est...
3-4 ilyen vevő és már megint nincs váltó a gépben és én vagyok kizavarva, szemrehányóan megjegyezve, hogy hé, nincs apró... HÁT BASSZÁTOK MEG!!! Ha nem fogadnátok el a 10-est 320Ft-ért minden egyes vevőtől, talán lenne apró...
nah meg a stílus, ahogy ezt mondják... hát basszátok meg, menjetek ki ti!!!!
Ha meg persze ezt megemlítem, kapom a lebaszást, főleg anyámtól, hogy ha nincs, ki kell menni, stb stb... -hát kösz, hogy megint az én oldalamon vagy.
A postás csaj bezzeg tök igazat ad nekem. Ő is meséli, hogy bizony ő is ki van akadva, amikor 1-2 ezres számlákkat 20ezresekkel fizetnek. Azt mondja, ez nem bank, ők is csak abból tudnak visszaadni, amit a vevők hagynak ott... ez tök igaz... és öregem, egy gyakorlatilag idegen nő igazat ad, a saját anyám meg 21 éve mindenben ellenem van... jó mi? Azért ez jól tud esni minden alkalommal. Nah, ez is egy dolog...

Ez idáig 3 említett dolog, ami keményen megeddzi az idegrendszerem, persze van több is, csak nem akarom fosni a szót.
Egy ilyen nap után, ami már szinte rendszeres, idegbetegen, kimerülten és minden életkedvtől megfosztva megyek haza... otthon, ezen okok miatt, már semmihez nincs erőm, türelmem... lefekszek és alszok. Persze ezt is megkapom, hogy miért alszok ennyit... de egyedül akkor vagyok higgadt, amikor alszok... sajnos manapság már arra sem számíthatok, hogy bárkivel beszéljek, mert
1.: szarnak rám,
2.:nem érnek rá,
3.: az a kevés, aki rá is ér, azokat meg nem akarom a problémáimmal fárasztani, mert felét úgysem értik meg és, ha folyton csak panaszkodok, akkor elegük lesz belőlem... szóval ez így elég nehéz... és nem is azzal van a gond, hogy majdnem napi rendszerességgel kiborulok, hanem azzal, hogy kurvára egyedül vagyok...


pedig, én megtennék mindent egy társért...

2008. szeptember 24.

Egy kis ápdét

Sokminden nem történt az elmúlt időben, így vártam, hogy legalább annyi dolog gyűljön hogy értelme legyen új bejegyzést írni.

Első és egyik legfontosabb hír: Angel-nek (Szandra, vagy Pepa, vagy ahogy tetszik :D) szülinapja lesz a 7végén.
Természetesen nem maradhat el az ajándék. Nálam ez nagyon fontos dolog, hogy legalább ennyivel meg tudjam becsülni, tisztelni a barátaimat.
A neheze mindig maga az ajándék, ami évről évre nagyobb és nagyobb fejfájást okoz. Idén például kinézett magának egy plüss patk... izé, ő, hö- hörcsögöt...jah hörcsögöt...
Első ránézésre a frász kivert, de ha neki tetszik...
A probléma az hogy csak külföldön kapható, illetve meg lehet rendelni, csak ahoz bankkártya kell, ami nekem nincs(megszűntettem, mert volt egy kis problémám kedves CIB bank szolgáltatásaival). Végeredményben annyiban maradtunk, hogy megrendeli magának és én odaadom az árát... tudom, ez így kicsit elrontja az ajándékozás boldog illúzióját, de ezt csak így lehetett megoldani.

Más
Sokadjára és nagy filózás eredményeképp, adtam még 1 esélyt egy társkereső oldalnak. Sok reményt nem fűzök hozzá, de legalább ott látnak és nem maradok "észrevétlen"... miután nem járok sehova... majd meglátjuk.

Más
Azaz animációs "cég", amit korábban említettem... nos még nem voltam ott, váratlan betegségek, meg "kedves" alkalmazottak (nemtom mire fel) szbadságolása közbejött...
Ha minden igaz, holnap megyek be... nemtom, még mindig nincs hozzá sok kedvem, ami meg a referencia anyagot illeti... nos azt már mondtam.

Más
Sok szekálás és nyaggatás után, megvettem Team Fortress 2-t... megmondom őszintén, nem voltam elájulva a játéktól. Nekem (mondjon bárki, bármit) tisztára UT, vagy Quake az egész... csak gyorsabb. Grafikára szép, de nem fogott meg, a karakterek... hát... megjelenésükben, meg képességükben külöjmböznek ugyan, de minden másra tökegyformák... mind kicsit idióta és röhejes. Végeredményben az a véleményem, ha már "valós" fegyverek vannak benne és arénás, akkor már inkább Counter Strike.
Mindezek ellenére megvettem, mert barátok noszogattak, hogy menjek játszani... én meg igyekszem nem kihúzni magam a közösségből, főleg mivel ők maguk hívtak és nem nekem kellett kérnem.
Egyelőre még TDU-val játszom, de nemsokára felteszem TF2-t, aztán rettegjetek. *evil snicker*

Nincs dátum

Start your engines!

Kishijján Olasz-Német találkozó volt ma reggel; azaz egy szar merci majdnem lezúzta a kocsimat.
Az eset úgy esett, hogy gurulok a parkoló kijáratánál, amikor balról jön a merci. Épeszű ember a következőt nyugtázza: mivel nincs kitáblázva, hogy melyik út a felsőbbrendű, így egyértelműen a jobbkézszabály érvényesül.
Höhö, gondolom én. Úgy tűnik van még egy kis jegyzet a kresszben, hogy a merciknek minden irányból elsőbbségük van.

Szóval... nekem volt elsőbbségem, de mercis olyan természetes gurult volna ki, hogy egy kisebb kormányrántással, meg az Árpádháziakig visszamenő anyázással kerültem el a balesetet. Természetesen neki áll feljebb, de ezzel már nem foglalkoztam, ő járna rosszabbúl, szót se róla...
Komolyan mondom nem értem ezeket az újgazdag pöcsöket.

Megpróbálok az ő agyával gondolkodni. Nos, van egy fullextrás tizenx milliós mercim. -Lássukcsak, mivel is tudnak büszkélkedni a németek...hm... ó igen, Porsche-val. Tyűha. - Látom, hogy jön jobbról egy Fiat Bravo.-Lássuk az olaszok mivel büszkélkedhetnek... mondjuk... Ferrari, Lamborghini, Pagani és ne is folytassam, szóval eleve merci owned.- Ugyan, nekem mercim van, majd biztos elenged és nem győz majd csodálkozni, milyen jó kocsim van...na...hé, hát ez... hát ez... nem engedett el... micsoda pofátlanság. Dehát nekem MERCIM van!!!
Valami ilyesmi zaljott le kedves ficsúrunk agyában... no comment...

És végül az utolsó, szintén dátum nélkül

Not much...

Mit is írjak, hol is kezdjem...
sokminden nem történt...

Ami viszont a legfontosabb; megérkeztek Angel-nek a hörcsögök, amiket rendelt, de elvileg én adom neki, ezért én fizetem. Ez aztán az összetett mondat. :D

Lezárva azt a bizonyos animációs céglátogatást:
Megbeszéltük az időt és a helyet. Hajógyári sziget, ahol a hév megáll, ott találkozunk és majd megmutatja merre kell menni...
Ok. El is indultam, nővérem navigálásával oda is értem.

Jah, fontos megjegyzés és erre szánok néhány sort... a 6-os villamoson tömegnyomor volt as usual. Egyik megállónál felszállt egy Emogörl... lássuk csak, talpig fekete, ezzel semmi újat nem mondtam...
Ami a gatyát illeti, térdtől a lábszárközépig volt egy kis kihagyás, amit két oldalt valami cipőfűzőszerüség kötött össze... NC... továbbmegyek, bal oldalán a gatyának volt egy lekrómozot őőő... bilincs?! WTF?! és hol a stukker meg a gumibot, omg...kezdtem félni... más csillogó fémalkatrész is található volt a nadrágon, meg a fejen... az orrába fekete piercing volt, amin egy lánc lógott, ami a fülbevalótól indult.
Mekkora ötlet, más a zsebében hordja a kulcstartót, de ez egy forradalmi megoldás, így legalább szem előtt van és nehezebb ellopni... a szemöldökceruza helytelen használatáról tanuskodott a szem alatt vastagon kisatírozott rész. A legalapvetőbb dolgot a végére hagytam... egyik szeme sír, a másik haj.
Testtartásra kicsit olyan mint a galamb, mikor jár, előrenyújott fej, jaj szegény csigolyák, ferde hát és a padlólemezen nem gyárilag felszerelt, félbetépett rágógumipapírral való szemezés. Azthittem itt vége, but wait, there's more... csörgött a telefonja, csengőhangot nem tudtam beazonosítani, de sokat nem kell agyalni, hogy honnan származhatott. Felvette a telefont és akkor tárult sokat látott, ártatlan kis szemeim elé a koromfeketére festett köröm... a frász kerülgetett... kinézetre a csaj, bocsánat, kislány kb. 13-14-nek nézett ki és van rá egy 10-esem, hogy nem is volt idősebb...
Megjegyzem, anti vagyok(a jellemzésből már ki lehetett találni XD), de én nem az a fajta vagyok, aki beugat. Én megtartom magamnak a véleményemet, illetve itt adok neki hangot...izé betűt... Nem kötök beléjük, semmi közöm hozzájuk. Enjoy your fucked up life...
Konklúzió: el vagyok keseredve... 21 vagyok, nem mondhatom magam tapasztalt, idős embernek, de el vagyok keseredve... hogy néznek ki a mostani fiatalok? Ráadásul miért? Nah ebbe nem megyek bele, ez nem egy antiemo blog...mindenesetre már szinte látom előre a véletlen idetévedt, világfájdalom erzést szimuláló GYEREKEKET, amint habbzó szájjal írják, anyázással teli megjegyzéseiket...XD

Visszatérve: szóval bebarangoltam. Hívom az embert...1 csörgés, 2 csörgés....8csörgés, 9... nem veszi fel. Szobrozok fél órát, közben nővérem hív, hogyha végzek, akkor 2 utcával arrébb van az irodájuk, majd menjek be, hazavisz... dejófej... nah ilyen nővérrel is csak én dicsekedhetek.
Szóval második próba, 1 csörgés, 2 csörgés....8csörgés, 9... megint semmi... ok, I'm pissed...Ez faszán megtúrázatot engem, jólvan, semmi gond. Bementem nővéremhez és hazajöttünk. Egészen estig ez a szarházi vissza sem hívott. Eltelt egy hét és még mindig semmi. Ez egy 'kocsog'.
Apja egy fanyűvő, aki be szokott hozzánk járni és anyámék ismerik. A minap bejött és érdeklődött, hogy mi a helyzet. Válaszul csak annyit mondtam, hogy fasza kirándulás volt a semmiért és hogy csókoltatom a kicsi fiát...
Az ilyen embereket kurvára utálom, legalább egy telefont eresztett volna meg a "nagy cégvezető", hogy bocsi, hogy potyára jöttél be, ne haragudj... áh, lófaszt...
Nemszámít, elmúlt, mostmár ha könyörög sem megyek be...

Más
Hétvégén rokonoknál voltunk, mert falubucsu volt. Sajnos már nem olyan jó, mint anno gyerekkoromban. Nem volt céllövölde, se ringlis... volt egy légvár, néhány bóvli bolt, azt csókolom... ehh, ez sem a régi már...

no, ennyi volt előző blogomban, úgyhogy aki/akik eddig maceráltak hogy pótoljak, azok most örülhetnek :P
egyelőre ennyi.

promises should be kept -round 1-

nos, elég rég írtam és igazán most sincs sok kedvem írni, de valamikor pótolni kéne...
Úgy döntöttem ebben a bejegyzésben benne lesz az összes, régi blogomról mentett bejegyzés...

Ám előtte egy rövid ápdét
Utóbbi bejegyzésem után 1 hét szabin voltam. Sokat nem pihentem, és semmi nem történt. Itthon rohadtam aztán megint meló. Nagyjából ennyi volt.
Orrvérzéssel küzködök megint. Kicsi korom óta ezzel szenvedek, egy újabb appró kedvesség a sorstól.
Egy hete tamponálták a bal orrlukam, meg volt rajta valami kence, ami kiöli elvieg a hajszálereket, meg szedek orrvérzés ellen gyógyszert.... hát eddig mind2 failed.... pedig nem is fújom az orrom direkt emiatt, nem is piszkálom (mégjó...), és mégis ömlik, mintha artériás vérzés lenne... hát... majd meglátjuk mi lesz; elvérzek, vagy elmúlik... either way, I don't give a damn...

És eljött a várvavárt régi blogbejegyzések bemásolása....

2008. június 17.
In medias res

Asszem így kell írni...

Nos, mint ahogy a címben is írtam, a közepébe vágok... visszamenőleg majd fokozatosan írogatok magamról, életemről....

Ez most tulajdonképpen egy teszt bejegyzés, mert még életemben nem blogoltam és nemtom, hogy fog kinézni ez az egész...

Sokszor nekiálltam már a naplóírásnak, de mindig abbamaradt... okok: lustaság, feledékenység, "sz*rok rá"-ság, és időhiány...
Nem garantálom hogy rendszeresen fogok írni, de azért igyekszem... előfordulhat, hogy majd csak gondolatokat tűzdelgetek majd...
Előrebocsájtom, hogyha rossz paszban vagyok, akkor rámjön a káromkodás(megletősen tág szókinccsel), így ha valaki idetéved, ne ez legyen az első fikázási szempont...

Szóval kedd van...
csodás nap van ma, a madarak ciripelnek, a tücskök fütyörésznek...vagy valami ilyesmi...
Itt rohadok a boltban, amíg odakint kipufugófüst, gumicsikorgás, dudaszó, kurva anyád kiséretével hallható és érezhető.
Autósboltban dolgozok, alkatrészeket adok el régi szaroktól(lada, trabant, stb) egészen az újabb kocsikig... Mindamellett 25%ban tulajdonos vagyok, ami csak papíron érvényesül, de nem számít...
Álom ez a meló... minden nap 8tól 5ig itt rohadni, emberekkel, sokszor állatokkal foglalkozni, szakikkal és tudálékosz f*szokkal vitatkozni, 3 hetenként még szombaton is délig itt rohadni... hát nem erről álmodik mindenki?
Az egészben az a borzasztó, hogy 21 éves vagyok és semmi derülátásom nincs a jövőmmel kapcsolatban... pedig sokminden érdekel, foglalkoztat... vannak terveim is, amit szeretnék megvalósítani, de ilyen lehangolóerővel, amit a hétköznapok gyakorolnak rám, egyszerűen elmegy a kedvem mindentől...
Munkából hazaérve csak alszok estig, aztán a gép előtt kockulok(a vicc csak az hogy semmi kocka tulajdonságom és tudásom nincs).

Sokmindenről lesz mit mesélnem, ám tartalmát illetően, az idetévedők figyelmét felhívom, hogy életem, történeteim, és hétköznapjaim másról sem fognak szólni, szinte csak depresszióról(nem emo-ságról), lehangoltságról, rosszkedvről, fáradtságról, a világ, az emberek, és az élet iránt érzett undoromról... mindamellett előfordulhatnak jó napok, pozitív események, stb...
Ennek megfelelően olvassa bárki is... Kommenteket és fikázásokat kellő tolerálással fogadom. Ami nem tetszik, azt törlöm szívfájdalom nélkül. Ami a trollkodást illeti... detto... törlöm...

Öregem... kikészít ezaz EÜ(egészségügyi) csomag mizéria... ipse bejön, kéne 1 eü csomag. Mondom, ok, van, 2500-ba kerül...
Hú annyiért nem kell, köszi...kisétál...
Nemkell? Akkor bűntessenek meg 30k-ra vazeg.... felőlem... 3000-ről lett engedve 2500-ra...
Szimpla, ám beugratós kérdés: melyik éri meg jobban? 2500 és örülsz, hogy nem bűntetnek meg, vagy 32500 és idegesség? No? No comment...
Lesz még ma valami?

Délutánomat illetően, "változatos" tervem van... alvás, aztán TDU hajnalig... hm... lehet kajálok is valamit, vacsora címszó alatt...

Nos... mára, azaz egyelőre ennyi...

2008. június 18.
TELE VAN A @�OM!!!!

Kissé profilromboló, hogy már rögtön a második bejegyzésemben örjöngök, hogy tele a tököm és milyen szar napom van... dehát EZ VAN! Sajnos sok ilyen lesz...
Szerda van...
Reggel kelek, szakad az eső... valószínüleg ami elkezdődött tegnap este 10-kor...nagy tócsák, lassú forgalom, juhéj...Önmagában az esővel semmi bajom, hisz imádok esőben aludni, csakhát reggel ránézek az órára... 7:30... ójee, megint meló, megint 0% életkedv, megint világvége hangulat, megint és megint... ez így egész jó... de ez még nem minden.
A boltba beérve dühösen, de kevésbbe meglepetten veszem észre, hogy az egyik alkamazottunk megint késik. Egy újabb indok egy dühkitörésre...
K*rvára el vannak engedve... az egyik szarik a vevőkre, a másik rendszeresen késik és állandóan a társkereső oldalakon nyáladzik. Nem tudom, miért van ez engedve nekik... mindamellett pofátlanul túl vannak fizetve...nahde majd egyszer borul el úgy az agyam és válok "gonosz és igazságtalan" főnökké... kőkemény fizetésmegvonások lesznek, aztán majd lehet meggondolják, hogy folytatják-e, amit most csinálnak...

Tovább...
tegnap az egyikük(ügy döntöttem "A" és "B" alkalmazottaknak hívom őket, mert fene tudja, hogy idetéved-e valamelyik) "A" alkalmazottnak szabadnapja volt. Ez azért jó, mert ilyenkor
2-en vagyunk bent és naná, hogy ilyenkor jön be minden útszéli paraszt, szívfájdalommal (ezek a macerás ügyfelek)... de ez tegnap volt.
Ma "A" alkalmazott 8-tól 10-ig gyakorlatilag nem csinált semmit... Megitta a kis kávécskáját, megreggelizett(amivel legalább fél10-ig kéne várni, mert reggel sokan vannak), elszívott 2-3 cigit, majd odaál anyám elé, hogy menne fogorvoshoz, mert fáj a pici fogacskája... anyám persze elengedte...
Röpke 3 óra múlva visszajön, szétszabott fejjel. Anyám hazaengedte(kérdem magamban, mire fel?). Tegnap volt neki szabadnapja, miért nem akkor találta ki?! Ez nekem rohadt gyanus...
-Tömött foga volt, ami furcsa módon ma kezdett el neki fájni, ráadásul úgy, hogy már megreggelizett
-Azonnal fogorvoshoz ment, aztán haza... szintén gyanus
-Azonnal volt helye a fogorvosnál? Magánfogorvosnál? nah ezt nekem ne adja be senki... Nővérem rendszeresen jár fogdokihoz, mert szegény elég rossz fogazatot örökölt, de még így is napokat, heteket kell várni egy időpontra...
De "A" alkalmazottnak azonnal volt időpontja...érdekes...
Konklúzió: k*rvára nem akart ma dolgozni, valószínüleg már régebb óta fájt a foga , csak gondolom, "ravaszul" kifundálta, hogyha itt beadja, hogy mára van csak időpontja, akkor el lesz engedve... anyám bedőlt ennek...*sóhaj*
Anyám meg elment intézni a dolgait és valszeg nem is jön vissza zárásig. Úgyhogy fasza, megint 2-en vagyunk bent...

Tovább...
Én még otthon kijelentettem, hogy holnapra kérek egy szabadnapot, hogy kicsit kipihenjem az elmúlt napokat. Anyám kicsit hezitált, de meggyőztem, mikor utalgattam idegállapotomra és ha nem szeretné, hogy a 7végémet a korházban töltsem, akkor engedje meg, hogy itthon maradjak...
Ez lett volna eddig az 1etlen pozitív dolog a mai napban, ám miután "A" alkalmazott megjött a fogorvostól és "hattyú halála" módon kínlódott anyám előtt, nem csak hazaengedte, hanem még a holnapot is otthon töltheti... Mondom WTF??!! Holnap NEKEM van szabadnapom, nem neki...

Tovább...
Nővérem értesít, hogy van egy 23ezer forintos telefonszámlám emelt díjjas sms-ek miatt...
Újfent mondom WTF??!! Aztán rájöttem, hogy hetekkel ezelőtt láttam egy jó kis mobilos game-t, amire lehetett sms-t küldeni... aha, hát jól bekajáltam... az még hagyján, hogy nem küldték el a játékot, de még 1-2 napos rendszerességgel lehúztak engem pénzzel, sms formájában: kösz hogy ezt a szolgáltatást választottad, stb... és amit valóban küldtem sms-eket, az volt összesen 3 db. 1, amivel megrendeltem, és 2, amivel azon voltam, hogy lemondjam... úgyhogy fasza...
Nem tudom lesz-e még valami, de már jó volna lezárni ezt a napot, mert már megint az idegbaj határán vagyok...


2008. június 23.
The World has lost someone special

Hát... ez is elmúlt...
Pénteken volt apám temetése. Nem tudom lehet-e azt mondani egy temetésre, hogy szép... de mindenesetre igényes volt nagyon. Gyönyörű volt a búcsúztatás, szépek voltak a díszek, a koszorúk és sokan, nagyon sokan eljöttek. Nem tulzás, de több mint 100an voltunk. Apámnak rengeteg barátja, haverja, ismerőse, munkatársa, osztálytársa, katona és lövésztársa volt, meg persze mi, a család.Szegényt a rák vitte el röpke fél év alatt. Megtámadta a kór és későn lett észrevéve. Már menthetetlen volt, de azért mindent végigcsináltunk: kemoterápia, vérvétel, kúrák és csodaszerek; persze mind hasztalan.
Ilyenkor meg már csak találgat az ember... mi lett volna, ha... mi lett volna, ha eljárt volna évenkénti szűrésekre... lehet, hogy még lehetett volna tenni mindez ellen...
Bizony fél évig kínlódott, közben folyamatosan rosszabbodott...
Hiányozni fog... hisz még csak 21 vagyok, furcsa lesz, hogy már nincs köztünk...
Eddig nem is akartam erről írni, egyrészt nem akartam ezzel indítani, másrészt én a végsőkig reménykedtem valami csodában.

Zárásként kívánok neked békét és nyugalmat.

2008. június 24.
Jól eső dolgok

hát... jó késő van...de csak most tudok írni. Olyan rohadt meleg van egész nap, főleg a boltban, hogy nem tudok 1helyben meglenni. Délután meg iszonyat fáradt voltam/vagyok, hogy csak mostanra sikerült halasztani az ápdétet.

Nos... ami a mai napot illeti dióhéjban annyi, amennyit előbb írtam. Ma délelőtti és koradélutáni kinti hőmérséklet 38fok volt, levegőmozgás (aka: szellő) nélkül. Bent a boltban kb 32fok volt... van két ventillátor, ami kavarja ezt a meleg levegőt, de hideget nem csinál...ez van klímához vagyok szokva :P
Kész voltam, mint a lecke, 5 percenként mentem egy kis vízért...

Itthon hűtött szobák vártak, amitől rögtön visszajött életkedvem. Magamhoz vettem "némi" táplálékot, aztán 22:00-ig aludtam egyet...

Más...
Tegnap volt a névnapom. Nem vagyok meglepve, csak fel vagyok háborodva.
Családtagokon kívül senki nem kívánt nekem boldog névnapot. Azért ez püffedt... Barátaimmal mivan? Én igyekszem minden barátomat felköszönteni névnapján, az enyémet olyan rohadt nehéz megjegyezni?! Nem is kell megjegyezni, lehet naptárban látni.
Nőnapokor van a másik Zoltán nap. Én nem azt tartom, de érdekes, akkor valahogy mindenkinek feltűnik... csak a nőnap miatt... pofám leszakad...
Nem értem, miért szarik rám mindenki, amikor én mindig megteszek, vagy legalábbis megpróbálok mindent megtenni, morgás, vagy zokszó nélkül. Nem is arról van szó, hogy lovagolok a névnapon, csak azért a gesztus jól esett volna. Jól esett volna némi pozitívum ebben a búval baszott életemben!!!
De mind1, elmúlt...

Továbbra sem értem a barátaimat...
Felmegyek msn-re és általában 5-6 órát fent is vagyok... korábban mindig én kezdeményeztem beszélgetéseket, de utóbbi időkbe azt veszem észre, hogy itt is szarnak rám. Ha nem szólok, akkor tudomást sem vesznek rólam...
Ezt olvasom egyik kedves barátom neve mellett: srácok, mikor megyünk megint pancsolni a velenceibe?... jah, hogy voltak "pancsolni"... kurvajó. és nekem szólt valaki? Mégis mi a faszom van, én már egyáltalán nem számítok?!
Másik kedves barátom (lány), akivel korábban elég sokat szoktunk beszélni... már nem beszéltem vele kb egy hónapja... ez is fasza... én ezt nem értem... úgy érzem magam mint egy kölyökkutya... odarohanok a bottal, hogy játszanak, foglalkozzanak velem... ha meg nem megyek, akkor gondolják, hogy elvagyok?
Nem értem, viszont ezektől leszek mindig depressziós és minden életkedvem elmegy...
A most említett illetővel kb 2 éve ismerkedtem meg, ha jól emlékszem. Első látásra úgy gondoltam, hogy te jó ég, de aranyos... épp akkor volt barátja, úgyhogy természetesen határon belül maradtam, amúgy sem vagyok csajozó típus... sőt kezdeményezni sem szoktam(majd talán 1szer elmesélem, miért)... aztán nem sok idő után ők szakítottak, de ez nem is lényeges. Részemről úgy gondolom, jó barátok lettünk, sokat msn-eztünk, rajzokat küldözgettünk, stb...
Mindig azon tipródtam, hogy vajon valljak-e szerelmet, avagy ne...
"Sikeres" múltamból kifolyólag nem merem előhozni a témát nála. Félek, hogyha elutasít, akkor többet nem beszélünk, amit én nem élnék túl, akkor meg inkább maradjunk meg barátoknak. Így legalább tudok vele beszélni és láthatom is. Mondjuk, nem tudom, mindebből sejt-e valamit... mindenesetre ez ahelyzet... Ha meg esetleg igent mond, akkor nagyon össze kell szedjem magam, mert ha külsőleg nem is látszik, de egy roncs vagyok...
Visszatérve... 1 jó hónapja nem beszéltünk már, pedig fent van ő, csak nem tudom, hogy miért nem köszön rám... az odáig rendben van, hogy én vagyok a "férfi", akinek nyitnia kéne, de itt nem erről van szó... nem értem az ignorálás okát... és ez rohadtul fáj...
Neki ugye megvan a baráti társasága, eléggé ismert és sokan szeretik. Gyakorlatilag sosem unatkozhat, hiszen valaki mindig szóval tartja... velem ellentétben, akinek maréknyi baráti társasága van és még azok 90%-a szarik a fejemre...
Persze, ami a hétköznapjait illeti, nem tudhatom hogy telnek, így nem tudhatom, mikor milyen kedve van, tehát nem húzok senkire vizes lepedőt, csak azt látom, hogy nagyon elvan ő másokkal és velem nem beszélt már rég... nem tudom mi lesz így, én már nagyon a határaimon vagyok ezzel a kiborulásos dologgal.

Mára ennyi... hmm, már át is ugrottam a holnapba... jó lesz lassan lefeküdni...

Ehhez most nem tudok dátumot...

Már megint...

Asszem jobb címet nem is adhattam volna...
Ugyanis már megint hétfő van és már megint idegbeteg vagyok...persze ez nem újdonság... Tegnap strandoltunk barátokkal(erre még visszatérek) és iszonyat fáradt voltam és vagyok.
Amint megjöttem, azonnal le is feküdtem, mert állva is el tudtam volna aludni. Ez rossz, mert minél kimerültebb az ember annál kevésbbé tudja magát kipihenni, főleg, ha másnap korán kell kelni...
Anyám jófej volt, mert nem volt tekintettel ezen tényekre, ergo megint itt rohadok ebben a börtönben... Tiszta kóma vagyok, bármelyik pillanatban eldőlhetek, ráadásul úgy érzem magam, mint egy hontalan csöves... legalábbis ami a szagot illeti, ugyanis tegnap annyira fáradt voltam, hogy fürödni sem mentem el... Így még mindig érzem a jó kis klóros strandvizet magamon. Ami meg a hajamat illeti... no comment...

Szóval a reggel jó indult, kedvező feltételek, stb...Nyitás előtt 5 perccel csinálnám a frissítéseket, erre csörög a telefon... most felvegyem, vagy ne... végülis még nem nyitottunk...Nyitás 8-kor van, nem 7:54-kor...Mind1 felvettem, de látszott rajtam, hogy örjönghetnékem volt... persze tettem a megjegyzéseket, hogy az emberek nem ismerik az órát, vagy hogy a mikor nyitunk, ami persze anyámnak nem tetszett és lecseszett, hogy milyen hozzáállás, stb... Kurvára nincs igaza, mert egyáltalán nem az én hozzáállásommal van a baj. Ha 8 óra, akkor az k*rvaisten, hogy 8 óra.
A kocsi sem kezd el gurulni, anélkül, hogy beindítanánk. A pék sem ad előbb kenyeret, minthogy elkészülne, és a vegyesboltos sem fog egy túrórudiért 5 percel előbb kinyitni. Sopánkodik, hogy sokkal kevesebbet forgalmaztunk... de az nem ezért van, mert hozzáállási így vagy úgy... azért van mert nyakunkon van még 4 kurva autósbolt és köztük egy multi. Persze ennyi logika már nincs, csak van egy kis alkalom ok nélküli lebaszásra.

Ha már a hozzáállásnál tartunk...
Az milyen hogy "B" alkalmazott nyitásra ér be? Nah? A munkaidő 7:50-től kezdődik!!!! Ráadásul egész nap a társkereső oldalakon nyáladzik, de asszem ezt már írtam korábban. Anyám meg egy kurva szót nem szól ezért... nah akkor hogy is van ez? "A" alkalmazott meg baszik a vevőkre, zsebrebaszott kézzel és flegmán áll hozzájuk, mindemellett ő is vagy az alkalmi szexoldalakat bújja, vagy a szivar oldalakon lóg... nah és ezzel mivan?!
Én, aki minden tisztelettel, főleg a hülye Suzukisoknak 100szor magyarázom el ugyanazt higgadtan és udvariasan és ugrok ha nyikkan az ajtó... én vagyok lebaszva, ha morgok az idő miatt... Ez kurvára igazságos... és akkor egy ilyen dumát el mer engedni, hogy nem tetszik a hozzáállás... IGEN?!! Ha nem jövök haza pestről, csakazért, hogy ugyanazon kutyabérért(amiért eddig zokszavam nem volt) itt dolgozzak, hogy ezzel is segítsem a familiát, akkor mit csinált volna???!!! Simán mondhattam volna, hogy nekem jó ott és a copy sem rosszabb, mint ez... Asszem itt nem kicsi tartozás van irányomban köszönetmondásgyanánt... persze ezt sem hoztam fel soha, de félek rá kerül a sor...

Szóval erről ennyit....
Elnézést a nyers fogalmazásért, csak az ezt rühellem a legjobban...

Visszatérve a tegnapra...Kisebb baráti társaságom azon tagjai, akiknek bizony nem mindegy, hogy élek-e vagy halok, elhívtak strandolni. Ennek már nagyon örültem. Sokan nem voltunk ugyan, de szvsz éppen elegen. Ott volt Zelmor, Angel(újabban a Pepa nevet használja, de én Angelként ismertem meg, így nekem az is marad :D), Angel egy munkatársa, akit eddig nem ismertem, egyébként Zsolt :D, ott volt még Ein, és Misuteri is. Jól eltelt a nap, jókat úsztunk, kajáltunk, dumáltunk... nemtudom a többiek hogy vannak vele, de nekem nagyon sokat jelentett, hogy kicsit együtt lehettem a barátaimmal, úgyhogy ezt itt is szeretném megköszönni.

Köszönöm.

Kis kiegészítő a névnapos balhézásomhoz...
Másnap, szintén itt rohadva szétunom az agyam, mikor megcsörren a telefon. Angel sűrű elnézések közepedte köszöntött fel. Ez nagyon jól esett. -hogy nem csak egy sms, vagy mail, hanem személyesen felhív, a munkahelyéről csak ezért...

Köszönöm.

Nos ennyi mára... próbálom hideg fejjel túlélni ezt a napot és kipihenni magam holnapra...

2008. július 7.
Óh, hétfő...

Óda a hétfőhöz:

DÖGÖLJ MEG HÉTFŐ!!!

vége.

Kicsit komolyabbra fordítva a szót, megint egy fergeteges hétfőm van.
Nah kezdem:
B alkamazott megint nyitáskor esett be, ám ezúttal megkérdeztem, hogy a délutános műszakra jött-e... nemtudom, hogy reagálta le... nem is érdekel.

A alkalmazott 8:15-kor nekiállt reggelizni. Korábban már írtam, hogy ezzel mi a baj, kicsi kiegészítés, hogy 2 szelet kenyeret evett 8:45-ig. Ráadásul ez amolyan angol kenyér, kicsi és szögletes. Nahde nem vitte túlzásba, röpke fél óra alatt megette (hogy akadt volna a torkán...)

But wait, there's more... aztán elvonult cigivel a kezében wc-re... Mire megint az órámra néztem, megint eltelt fél óra és kitalált... Nem semmi, sokáig tart megenni és lassan is jön ki... ez már valami...
Aztán...bejött a nője(felesége, vagy exfelesége nemtom, nem is érdekel) és szépen elvoltak a konyhában, beszélgettek, nevetgéltek, és megint eltelt fél óra... Jah, rosszúl is írtam, hiszen, amíg kint az ajtó előtt várt rá, azalatt egy újabb fél órát töltött el a munkaidejéből...Végeredményben 10:15-re lett "munkakész" *röhög* állapotba.

Ez idő alatt B alkalmazott továbbra is a társkeresőn lógott... fura hangokat hallatva, egy-két nő láttán...Komolyan mondom, ez a munkamorál... másról nem is fog szólni a blogom?! OMG!!

Kicsit más...

Előfordul nálam, úgy is mint egy rossz "ciklus", hogy alkalmanként rámjön a depresszió.
Kb 5 éve van ez, összefüggéseket lehet keresni, gondolom sokat nem kell gondolkodni rajta...

Szóval, néha rámjön és akkor minden fáj, minden rossz és meg akarok halni a magánytól. Érdekes, most nyáron kicsit korán jött rám, ugyanis rendszerint ez Augusztusban fordul elő, akkor is a vége fele -itt szintén lehet összefüggéseket keresgélni-
Ma reggel tisztára úgy keltem, hogy ej de szar már megint a hangulatom, jah persze, Augusztus van... én barom...mind1, no comment...

Azt hiszem ennek orvoslásaképp, idén nyáron is megyek autókázni éjjelenként. Költséges (főleg most), de legalább lefoglal olyannyira, hogy nem gondolok semmire, főleg a magányra.
Ilyenkor hálás vagyok, hogy van kocsim, mert nélküle már biztos nem gépelnék itt épp alkarral és sértetlen nyakkal...

Korábban említett ismerősöm (lány)... ugye akkor azt írtam, hogy kb 1 hónapja nem beszéltünk... nos, azóta sem.
Én nem értem, hiszen össze nem vesztünk, rosszat nem mondtam... tudtommal barátok lennénk, csak ebben én annyira nem vagyok jó.
Segítsen valaki, barátok leszarják, azaz ignorálják egymást?
Ez legyen a hét kérdése. A nyeremény 1db hangszóró.

Mára különösebb lejegyezni valóm nincs, egy blogot még elolvasok, aztán ennyi... meló, kaja, alvás... how fun...

óh! Most hallom, A alkalmazott megint a f*sz fejét tömi... nah?...

2008. július 22.
Szabadság

hát igen, szabadságon vagyok ezen a héten... nemsok, de ennyi jár.

Ki kéne használnom ezt a kis időt, csakhát így, hogy barátok többsége szarik rám, elég nehéz szabadidős tevékenységet tervezni...
Van, aki melózik, van, aki épp ezen a héten van országon kívül, rájuk ez nem vonatkozik...
kis megjegyzés, hogy 3 órája vagyok fent msn-en, kb 20 ember van online, abból 2 elfoglalt, a többi elérhető... nos eddig senki nem érzett ingerenciát beszélgetésre velem...
Nem mondhatnám, hogy meg vagyok lepve, sőt ezzel gyakorlatilag semmi újjat nem mondtam.

Hát... igen rég nem írtam, igazság szerint nem is volt mit...
Telnek lassan a napok, mindjárt megint ősz lesz, ám azonban még hátra van egy macerás hónap... augusztus...

Nem tudom még hogy lesz a hangulatom, lehet sokat fogok írni, lehet nem írok semmit. Lenne miről, csak nem tudom, hogy mennyire leszek padlón.

Más...
kb 2 napja van 2 új kismacskánk...

A sztori úgy kezdődött, hogy néhány hete hoztunk haza 2 kismacskát, egyrészt, hogy a gyász kicsit könnyebben oldódjon, másrészt, hogy az öreg macska se unatkozzon. Nővérem egy barátnőjének a macskája 5 kismacskát szült, ebből 2-t nekünk adott.
Hát, aranyosak, nagyon is, csak iszonyatosan rosszak. Semmi nincs biztonságban, ami könnyű és mozdítható.
Előbb-utóbb abbahagyják, csak ilyenkor kell többet figyelni rájuk. Étvágyukra nincs panasz, a porszívó hozzájuk képest semmi...
Szóval volt 3 macskánk, ám 2 napja bedobtak a kerítésen egy fekete kismacskát, úgyhogy most van 4.
Aranyos a kis fekete, csak tiszta bolha volt, úgyhogy bebolhaporoztuk.
Anyám nem akar már 3 kismacskát, így majd keresztanyám elviszi egy kiállításra magával, hátha ott elviszi valaki. Keresztanyám egyébként macskatenyészettel foglalkozik, asszem maincoon macskáknak hívják azt a fajtát... mind1
Szóval megy a sürgés-forgás a macskák körül...

Más igazán nem történt, ami említésre méltó... jah de, Laci haverom nemrég átment kresszből. Gratula!!!

Mára ennyi...

Ehhez most megint nem tudok dátumot....

Véget ért a nyár

...legalábbis, ami engem illet...
véget ért a hét szabim és most megint melózok.
Ezt az egy hetet betudhatom vakációzásnak, ami kicsit elszomorít.

A hét eseményei:
Hát... mivel is kezdjem... gyakorlatilag pihenéssel és punnyadásal töltöttem a napjaimat. Tudom értelmesebben tölthettem volna, dehát ez vagyok én...
Nos, amit már akartam egy ideje, azt sikerült megcsinálni.
Egy kis kocsiápdét: Lefestettem a fékdobokat és féknyergeket. Hátul (ahol a dob van) fekete lett, elől meg (ahol a féknyereg van) piros. A kocsi maga metálzöld, tehát nem mutat rosszul a piros...
Még eredetileg a Puntora szereztem felniket, de végül a Bravóra került. Oz Superturismo Gt néven ismert. 4x100-as osztókör 14 colos. Az a helyzet, hogy a Punto gyári mérete 13-as és így a 14-es szépen mutatott volna rajta, csak időközben a Bravo-t megörököltem, így azt használom (Punto-t meg eladjuk), csakhogy a Bravo-nak 14-es a gyárija, így sokat nem dob rajta. Majd be kell szereznem egy 15-ös vagy 16-os garnitúrát, de ez szerintem már csak jövőnyáron lesz. Mind1, így is egész jól néz ki, mindamellett most a fékcuccok is le lettek fújva, úgyhogy most baba a gép :D.
Idénre tervezem még az audio kiépítést, meg a direktszűrőt. Jövőre, illetve késöbbre tervezem még: Spoilerezés körbe, persze csak szolidan, nem földigérő, mert ezeken a szar utakon nem tartana sokáig. Ugyanakkor a gyári szárny helyére egy jó kis drag-es szárnyat akarok. Tervezem még, hogy a motorháztetőt kicserélem carbon-osra (aki nem tudja mi az nézzen utána), már ha elérhető összegért megcsinálják. A motorba nagyon nem akarok belenyúlni, mert én használni akarom ezt kocsit még egy jó darabig, nem gyilkolni. Akkor tervezem még ugye a felniket, és ha már ott tartok, akkor lehet hátul is kicserélem a féket tárcsásra. Akkor tervezek még kisebb díszitéseket, meg apróságokat, de ezek mind hosszútávú tervezések. Nekem ez az egyik bogaram, de legalább van, ami lefoglal.
Punto-ért fáj nagyon a szívem, mert nagyon szerettem és a szívemhez nőtt... talán majd egyszer újra veszek egy 1-es Punto-t... majd egyszer...

Hm, mi történt még. Ó igen, Laci átment rutinból. Gratula neki.

Mi történt még... ja igen, tegnap, azaz ma hajnalban beszéltem Ádám haverommal, aki barátnőjével kimentek egy hétre németbe... és hát szakított vele a lány... részleteket nem tudok igazán, szegény haver eléggé levert most. Nem hinném, hogy ilyen nyarat, illetve ilyen nyaralást akart volna. És kicsit itt mintha tükörbe néztem volna, mert az eset ugyanaz, mint ami velem történt 5-6 éve, csak más körítéssel. Elég szar lesz most neki az elkövetkezendő hónapokban, de majd Lacival elvonjuk a figyelmét erről az egészről. Nem hagyjuk, hogy magába roskadjon. Majd elrángatjuk biliárdozni, dumálni, stb...
Tudom milyen szar ilyenkor egyedül maradni és nem akarom ugyanezt látni egy haveromon.

Mindamellett ez egy örök lecke lesz neki, hogy a nők mennyire vissza tudnak élni a bizalommal. Megadsz nekik mindent, a lelked, a szíved, de nekik az életed is kell, legalábbis mikor lapátra tesznek, az olyankor életet követel... sóhaj... rossz emlékek...

Hát nagyjából ezek történtek... most itt ülök, hál istennek nincs tömegnyomor, így legalább tudok egyszerre egy emberrel foglalkozni és nem kell ide-oda ugrálnom és még írni is van időm. Mára ennyi.

2008. augusztus 1.
RAGE RAGE RAGE

Kezdem azt gondolni, hogy blogcímet kéne változatnom "my life, enjoy"-ról, "things I rage about"-ra... mert komolyan mondom, vidám bejegyzésem sosem lesz...

Ki kéne találnom valamiféle rövidítést arra, hogy "megint idegbeteg" vagyok.
Péntek van, de felér egy hétfővel, sőt ami azt illeti a tegnapom is... pedig a mostani hétfőm egész türhető volt...

Rájöttem ám, hogy nem a napokkal van nekem bajom, hanem az életemmel. Valami megoldást kéne találni erre a problémára... mondjuk volt 2 sikertelen kisérletem... úgylátszik ez sem megy önszántamból... valószínüleg csak akkor sikerülhet, ha véletlen balesetként történik, csak azt úgy kéne, hogy ne számítsak rá, mert akkor nem hátrálok meg a gyávaságtól.

Ez eddigi legszarabb nyaram. Egész eddig minden nyaramat teljes mértékben ki tudtam élvezni. Szerettem, ha az elejétől a végéig szabad vagyok, csakhogy ennek már vége... hihetetlen szar, hogy a nyár már nem jelent semmit, csak ugyanazokat a munkanapokat... hiába, ez már a felnőtt lét része... ilyenkor örülnék egy "reset" gombnak... bár amilyen szar az életem, egy "off", vagy egy "standby" gomb is megtenné...Lehet ez most csak siránkozásnak tűnik, tisztában vagyok vele, hogy mindenkivel így van, hogy nyáron is melóznak, stb... de ez akkor is szar... legalább azt dolgozhatnám, amit én szeretnék... ne kellene emberekkel foglalkoznom, mert már szabályosan undorodom az emberektől...
Van egy mondás, nem tudom pontosan, de valahogy így szól: minél jobban ismerem az embereket, annál jobban szeretem a kutyámat... ha nem így van, akkor ezt én találtam ki :)

Meleg van, k*rvára meleg van, és ebben a börtönben semmi klíma nincs, de ezt asszem írtam korábban is... nincs levegő, fulladok, mindamellett harmadik napja valami gyomorbajom van, de ennek ellenére itt rohadok bent... de semmi baj, jól vagyok, mondjuk csak pillanatok kérdése, mikor vágódok el. Így is minden lépésnél leesik a vérnyomásom (tűnetek: minden fekete-fehérbe borul) és hála jó egyensúlyérzékemnek, nem borulok fel...
Tiszta Survivor, már csak kamerák kellenének :)
(megjegyzés: a szar szó nálam, mint az amcsik többségénél, elég sok szót helyettesít, bár ez szegényes lexikára vall... sajnálom...)

Gyomorbajom és hőgutám mellett most az idegbetegségem jön. Ezen bajaim miatt elggé levert vagyok és ilyenkor legalább egy minimális szimpátiát, vagy ignorálást várok... erre kapok baszogatást... Ez a mai "jó" hangulatom tulajdonképpen tegnap óta van, részben köszönhetően annak, hogy egyesek tekintet nélkül tesznek megjegyzéseket indokolatlanul, ami átlag napokon lepereg rólam, de ilyenkor mikor gyenge vagyok, az első rossz szóra dühös leszek. Szerencsére magamban szoktam dühöngeni, illetve itt.
Ez a blog felér nekem egy baráttal, aki meghallgatja a gondjaimat. Normális embereknek van kinek elmondaniuk, látszik én ebben is különbözöm...

Egyáltalán ez az otthonom? Végén még kiderül, hogy a Kriptonról jöttem, lol...

Most jöttem vissza szabiból, de megint pihenésre van szükségem... elgondolkodtam, mik azok, amik ezekre a gondjaimra megoldást jelentenének.
Elsősorban név, cím és telefonszám változtatás, így biztos, hogy senki nem fog már ismerni, ami azért jó, mert nem kell többet stresszelnem azon, hogy vajon mindent megteszek-e a barátaimért, mert így nem lennének barátaim.
Másodsorban el kellene mennem valami gyárba, ahol más dolgom sincs, csak monoton dolgozzak, vagy megrendelésre, mert így legalább nem kell emberekkel foglalkoznom, nem kell beszélnem velük, nem fogok minden alkalommal gyomorforgató undort érezni.
Legalább 15 órás munkaidő kéne, ami a napom legjavát lefoglalja, hogy már csak a kajára és az alvásra jusson időm...
Ami az utazást illeti, valami zárt, privát alagút kéne, az ablaktalan házamból, a szintén ablaktalan gyárig, hogy se egy emberrel, se fénnyel, se friss levegővel ne találkozzak.
Ha mindez megvalósulna, azt kell mondjam, nem lennék idegbeteg mások miatt, nem lenne magányérzetem, hisz nem is tudnék senkiről, így nem is hiányozna senki...
Talán majd következő életemben...

Autóprojetc
Korábban említett kocsiápdét tervekből úgy tűnik a direktszűrő lesz a soron következő. Ha minden igaz, akkor ma, vagy holnap felkerül a cucc.
Eredmény: minimális lőerő emelkedés, minimális motorhang emelkedés, kicsivel jobb teljesítmény, és valamivel harapósabb a kocsi idnuláskor, ami azért nem árt...

Mára/egyelőre ennyi...

Nah ezt most átellenőrizgetem és a többit majd új bejegyzésekben folytatom...