2010. január 27., szerda

Feelings 3...

I don't know what's what anymore.
I'm confused, scared, I'm near to a panic.
I guess it is time to be honest.
I guess this is goodbye to all.

2010. január 26., kedd

Feelings 2...

Nehéz idők járnak, egyelőre nem tudok írni róla, így továbbra is csak dalszövegekkel szolgálhatok, ami csak sejteti napokban zajló dolgokat...

Evanescence - My Immortal

I'm so tired of being here
Suppressed by all my childish fears
And if you have to leave
I wish that you would just leave
'Cause your presence still lingers here
And it won't leave me alone

These wounds won't seem to heal
This pain is just too real
There's just too much that time cannot erase

When you cried I'd wipe away all of your tears
When you'd scream I'd fight away all of your fears
And I held your hand through all of these years
But you still have
All of me

You used to captivate me
By your resonating light
Now I'm bound by the life you left behind
Your face it haunts
My once pleasant dreams
Your voice it chased away
All the sanity in me

These wounds won't seem to heal
This pain is just too real
There's just too much that time cannot erase

When you cried I'd wipe away all of your tears
When you'd scream I'd fight away all of your fears
And I held your hand through all of these years
But you still have
All of me

I've tried so hard to tell myself that you're gone
But though you're still with me
I've been alone all along

When you cried I'd wipe away all of your tears
When you'd scream I'd fight away all of your fears
And I held your hand through all of these years
But you still have
All of me

2010. január 23., szombat

Feelings....

Excalion - I Failed You

This task was burden
It was placed on my shoulders
The goal is near
But I lose all the answers

Suffer in my eyes
Defeat comes to conquer me
Are these goodbyes?
No escape to victory

I promised to keep you safe, for eternity
Now you realize what my words are worth
I promised to keep you warm, forever
Here in the end I pray you still keep forth

Drain out of strength
Left you on your own
All was a play
It was I who left you down

I promised to keep you safe, for eternity
Now you realize what my words are worth
I promised to keep you warm, forever
Here in the end I pray you still keep forth

In words forgiveness
All is doomed to fail
The fear that hides within
Leaves in soul a trail

I promised to keep you safe, for eternity
Now you realize what my words are worth
I promised to keep you warm, forever
Here in the end I pray you still keep forth

I promised to keep you safe, for eternity
Now you realize what my words are worth
I promised to keep you warm, forever
Here in the end I pray you still keep forth.



Ez most igen aktuális...

Dead to fall - All my heroes have failed me

Up and out
I never regretted a thing
Take a glance from the inside
It isn't what you think
This is it
This is everything I have
So between you and me
Give up all fucking hope
I've got the answer, so save your fucking explanation
This is the last time I'll suffer through your exploitation
Harvest truth and save it for your revelation
I've lost all trust and I've finally had the realization
All my heroes have failed me ]
And all your heroes will fail you
Give up hope
I don't care and I'm through hearing you justify
You've given up and I know you've fucking died inside
We've burned it all and everything it signifies
I've reached my breaking point and I finally realize
All my heroes have failed me
And all your heroes will fail you
Give up hope
I'm sick of trying and I'll never put my trust in you
No more heroes no promise of something new
It's over now
There's no more damage you can do
You're dead to me, because me and you are finally through
All my heroes have failed me and I have given up hope
This is the last time I ever place my trust in someone else
And I have given up all fucking hope

Nos, a zenét azt inkább nem ágyazom be, mert kicsit elvont a stílus, sokat nem érteni az énekből, amolyan hörgős rock, de a dalszöveg nagyon is találó és igen aktuális.
Aki a zenét is akarja hallani, az menjen youtube-ra.

2010. január 21., csütörtök

-

2010. január 21. 0:45.
az utolsó fal is leomlott, ami eddig megtartott......vége

remember me

2010. január 20., szerda

A statement...

Egy átlagos autóbalesetnek 3 alapvető résztvevője van:
1. a károkozó
2. a károsult
3. egy suzuki.

2010. január 18., hétfő

Just the usual shitstorm on monday....

És megint le bírt esni ez a rohadt hó.
És megint hétfőre.
És megint tömegmészárlós hangulatom van.

Szokásos rutin, mint legutóbb, lapátolom a havat, persze, hogy a sok mocskos rohadt faszparaszt átmegy a parkolón... lengettem is mindegyik után a hólapátot, mire az egyik meg is állt.
Esélyt nem adtam neki megszólalni, már mondtam is: Megmondanád, hogy mi a jó édes kurva anyádért kell itt átmenned, csak azért hogy a végén balra visszafordulj?! Nem látod, hogy itt ketten havat lapátolunk nektek fasszopóknak?! Ha letaposod, azt nem tudjuk felszedni bazzeg! Mi a faszért nem tudtál a 2. bejáratnál befordulni és ott megfordulni?! Ott nem zavartál volna senkit!
Ezzel emberünk távozott is mindenféle hozzáfűznivaló nélkül.

Igen, megint mocskosul be vagyok rágva.
Dühítő, de mázli, hogy soha nem kerülhetek hatalomra, mert itt bazzeg kutyavilág lenne. Olyan bűntetéseket szabnék ki a rohadt 2 kerekesekre, hogy abba rohadnának bele. Most öszintén, mi az anyátokért kell nektek a hóban, a jégben bringára ülni, mi? Szerintetek ha előttem estek pofára, meg fogok tudni állni? És miután kivasaltalak a ti hibátokból, mégis ki megy börtönbe?
Nah ez lenne az egyik, amit teljesen megváltoztatnék.
Százezres bűntetéseket szabnék ki azokra, akik ilyen időben bringáznak, szívfájdalom nélkül.
És ha egy olyan eset bekövetkezne, mint amit fentebb említettem, akkor nem az autóst bűntetném, hanem a kerékpárost. Egyrészről a több 100ezres bűntetés, ha túléli akkor neki kell kifizetnie még az autón esett kárt is és még kapna egy szép szintén több 100ezres bűntetést életveszélyes baleset szándékos okozásáért. Ha nem élné túl, akkor a családon hajtanám be.
Kezdetben mindenki lázadna természetesen, de utána szépen mindenki beletörődne és 2-szer meggondolják majd, hogy mit csinálnak.
Lenne még mit írnom, hogy mik változnának, ha hatalmon lehetnék, de az most túl hosszú lenne... majd máskor.

Komolyan istenítem az értelmetlenül, céltalanul eszement gyilkolós játékokat, mert ezeknek hála, nem a valóságban megyek neki mindenkinek egy lánfűrésszel, hogy darabokra vágjam és még a hullájában is csak járatnám a gépet...
Ilyen napok után otthon csak leülök és kinyírok úgy hirtelenjében 2-3ezer embert... és megnyugszom.
Sok hülye elkényeztetett amerikai kölyök pont fordítva csinálja, majd mielőtt elkapják saját magukat lövik fejbe... idióták...
Mondjuk érthető, valószínüleg én is hasonlóképp cselekednék, ha hatalmon lehetnék, de erre ugye nincs lehetőség... pedig sok embert kiírtanék... nagyon sokat.

Nah ez megint egy jó vidám bejegyzés lett. Oh, ez volt az 50. bejegyzésem, pezsgőbontás...

2010. január 14., csütörtök

You break in, I break yer' bones! / Blind doc knows my past lol...

Elég sűrűn mennek az események, így nagyon időm, sem alkalmam sem volt írni, pedig van miről. Csináljuk megint ezt a rohadt leltárt. Iszonyat utálom és a tavalyihoz képest gyakorlatilag mindenből ugyanannyi van csak az árak változtak, így nemigen értem miért kell minden szart újra megszámolni megint.Valószínüleg 1-2 hónapig fogjuk ezt csinálni, dejó lesz...

Én bejelentettem, hogy a teljes Bárdis készletünket bevállalom, mert egyrészről nem olyan szopatós mint a sok szar keleti alkatrész, másrészről így kellőképpen kiveszem ebben a részem és talán a többinél békénhagynak.
Van egy kb. velem egy idős Epson nyomtatónk, aminek a nyomtató hangját használhatták efektnek a robotzsaruban vagy a terminátorban. Ezen nyomtattuk ki tavaly a Bárdis készletet, gondoltam idén is ezen nyomtatom ki, csakhogy az élet nem ilyen egyszerű.
Tavaly óta történt 1-2 változás:
-leégett az alaplap az 1-es gépben (lásd korábbi bejegyzések). Új alaplapban már nincs az a régi port, ami ehhez a régi nyomtatóhoz kell.
-tavaly óta kissé kiszáradt a tintaszalag és nem egyszerű újat szerezni, valszeg be kell érte törni egy múzeumba.
-tavaly még a saját gépünkön volt a Dos alapú Bárdi, mivel ezt ők már nem frissítik, így kb. fél éve már csak a központi verziót használjuk. Ez külalakban semmi változást nem eredményezett, csak szerkezetben, azaz nyomtatni szinte lehetetlen.

Nah ugorjunk neki.
Leletár kész, kiküldöm a nyomtatóra. Semmi nem történik. Még 6szor kiküldöm, semmi...
Nah akkor megnézem a kábeleket. Wtf?! Mit keres a 2-es gépben a kábel? Kihúzom, átdugnám az 1-esbe, mire rápislogtam, hogy ebben bizony nincs ilyen csatlakozó. Telefon Zotyának (gépész ismerős, egy igazi gépmágus). Mondja, hogy van átalakító kábel, aminek USB az egyik vége, javasolta, hogy menjek át a szemközti számtech bóltba, tuti van nekik is, ilyen apróságért mégse menjek be csepelre.
Átmegyek, nincs... Pénteken lesz, ok, az 2 nap, addig nyugi.
Péntek, kábel megjön, megveszem, áthozom. Tudni kell, hogy ma már divat mindent forrasztásos csomagolásba rakni, nehogy ki tudd bontani, kipróbálni, hogy jó-e vagy sem, neeem, ezt szét kell vagdalni, mire föl a bolt már nem köteles visszavenni, mert megrongálódott a csomagolás...no comment. Jó, ez tuti hogy jó, mert másmilyen nem lehet, csak mégis ez az elv eléggé szemétség, azaz magyaros.
Szépen ollóval vágom a tetején kereszbe, mire félúton baromi nehézzé válik a vágás, rátehénkedtem, ezzel is nagyobb erőt kifejtve az ollóra, ami nem sokat ment tovább... ok, akkor körbevágom az oldalát. Sikeres kicsomagolás után eszmélek rá, hogy a benne lévő minidisc-ből fél centi hijján floppy-t csináltam. Semmi baj, lemez úgysem kell, win felismeri ezeket a régi nyomtatókat telepítő nélkül.
Kapcsolat megvan, a gép felismerte a nyomtatót. Újfent megcsinálom a leltárt, ráküldöm a nyomtatóra, ám az anyag nem kerül fel a nyomtatási listára, mondom WTF már megint?!Elkezdtem gyanakodni és kiváncsiságból megnyitottam egy word dokumentumot, vajon azt kinyomtatja-e. Hát nem, írja a hibáit, hogy nézzem meg a súgót meg a hibaelhárítást, ami felér egy információs vonallal, azaz reménytelen; de a legalább a nyomtatási listán megjelent.
Nah most akkor 2 apróbb problémát kell megoldani. Átráncigálom Danit, a szemközti boltból, hogy lesse már meg, miért lázad a nyomtatóm. Hát én fasz, csak a portot felejtettem el beállítani, hogy miből küldje az infót.... ok, a nyomtató nyomtat, nahde mit... abból a word dokumentumból, egy A4-es hangyaszar kupacot nyomtatott ki, ím egy új probléma, kiszáradt a szalag...
Megrendelem náluk és talán még ebben az évezredben találnak egyet itt a Föld nevű bolygón, mint mondtam, ez a technika kb. velem egy idős...1 probléma megoldva, maradt még 2.
Dani nézegette, hogy a Bárdi program miért nem küldi ki az anyagot a listára, de nem jött rá mivan, mire gyanúm erősen kezdett beigazolódni.
Telefon to Bárdi központ, informatikus kikérése, elregélem neki a fent említetteket, majd elkezdte orvosolni a problémát. Végül egy olyan megoldáshoz jutottunk, hogyha kiküldöm nyomtatni az anyagot, a nyomtatandó anyagot lehívja központból, majd PDF-be menti és onnan ki tudja nyomtatni a gép, yay...
Most már csak a szalagot kell megvárni, ami talán még idén meglesz... vagy nem.


You break in, I break yer' bones!

Múlt héten, asszem talán csütörtök éjjel betörtek hozzánk.
Egy kis bevezető, hogy minden tiszta legyen. Én meló után rendszerint alszok egyet estig, kiheverve a nap főbb megpróbáltatásait. Kb. 9-10 körül felkelek és éjjel 2-ig kockulok, aztán megint ágy. Nem egészséges tudom, de nem érdekel, így is szar az életem, legalább a szabadidőmet hadd osszam be, ahogy nekem jól esik.
Szóval, nagyban kockulok éjjel, mikor 2-3 tompa koppanást hallok, gondoltam vagy a macskák rendezik át a pincét, vagy anyámék járkálnak ki az erkélyre dohányozni és az erkélyajtó csapódásának van ilyen hangja. Nem gyanakodtam mindaddig, amíg 1kor ki nem ment a villany.
Kaptam a kis ledlámpám után, majd mentem át anyámékhoz szólni az áramszünetről, ugyanis digi órára kelünk és az is kimegy ha nincs áram. Láttam anyám félkómából tápászkodik fel, nah mondom, akkor azok a koppanások lehet kintről jöttek. Rohantam vissza a szobámba a viperámért és lementünk. Anyám és Lajos a konyhába, illetve a pincébe mentek elsőre, én viszont azonnal a bejárati ajtóhoz. Kinéztem és láttam, hogy a kapunk, kb. fél méterre nyitva van. Nekünk olyan kapunk van, aminek van kis ajtaja és van a 2 nagy, ami motoros, nah ezek a bírkák azt törték el, ahelyett, hogy a kiskapun jöttek volna be.
Kirusholtam az utcára, kb. 70-80 méterre 3 embert látok elmenni, elindultam utánuk, mire anyám rámszól, hogy eszembe ne jusson. Gondoltam, miért ne, itt a vipera, egynek simán nekimegyek és lecsapom, addig meg úgyis ordítok, mint állat, valaki tuti kijön, ha azt hallják, hogy valaki 1-kor az utcán ordibál. Lajos is szólt, hogy ne menjek. Nem mentem...
Megnéztük a házat és az udvart, hogy mi hiányzik. Nem hiányzott semmi, de a kapun okozott káron kívül a kisház ablakát verték be.
Kihívtuk a rendőröket, akik lejegyeztek mindent, majd távoztak.
Én ezt a szituációt hoztam össze.
3- an voltak. 1 figyelt szemből, a másik kereste, hogy hol lehet lekapcsolni a karácsonyi fényeket, a 3. hátrament a kisházhoz. Valószínüleg meglátták, hogy én a ledlámpámmal bent világítok jobbra-balra, így leadta a drótot a másik kettőnek és távoztak.
Rohadt szemetek, ha anyám és Lajos nem állít meg simán utánuk mentem volna, annyira elöntötte a szar az agyamat, hogy eszembe sem jutott, hogy lehet-e náluk valami fegyver, vagy kés... nem érdekelt, nekik akartam menni és a mai napig azon dühöngök, hogy miért nem mentem utánuk...


Blind doc knows my past lol...

Anyámék még decemberben elmentek egy vak nőhöz, aki lábvizsgálatból megállapít mindenféle bajt. Természetesen én nem hittem ebben, de nem is érdekelt máig...
Mondták, hogy januárban nekem is kértek időpontot, hogy én is menjek el egy vizsgálatra... marhára örültem neki... persze megint az egyetlen szabad szombatom megy kárba...
Eljött a vizsgálat napja. Én arra számítottam, hogy megfogja lábam és elkezd halandzsázni, hogy az első BMX-em zöld lehetett, ehelyett ez egy olyan doki volt, aki tökéletesen alátámasztott minden megállapítást. Néhány dolgot én is vágok, ami az emberi testet illeti és ahogy elmagyarázott dolgokat, összeállt a kép.
Megvizsgált és megmondta, hogy valami nem stimmel. Nyirok rendszeri problémáim vannak, amire 2 tippje volt. Első tippje az volt, hogy lehet egy ikertesóm, aki születésünk előtt elvett tőlem olyan vitaminokat, kiegészítőket, amiknek hiányát ő most érzi. Hát nekem csak a horoszkópom ikrek, egyébként nincs iker testvérem. Akkor valószínüleg egy kullancs csípésről lehet szó. Mondom magamban, bazdmeg, ez talált, süllyedt, valóban megcsípett egyszer egy kullancs, de ez mégis hogy lehet az okozója.
Elmagyarázta, hogy az nem az agyhártya gyulladásos kullancs volt se nem a lyme-kóros, hanem egy fertőzött kullancs, ami csípéskor belém juttatta a szarjait, ami folytán a nyirok rendszerem szarakszik és minden tünetem, a sok torokgyulladás, a kiműtött nyúlvány a torkomból, a korai kimerültség, az allergia szerű tüsszögések ennek eredménye... csöppet ledöbbentem. Nah itt nyert nálam hitelességet ez a doki. Felírt nekem 4 féle bogyót, ami ilyen vitamin kiegészítő, meg tisztítő cucc, amitől ez a szar távozik a szervezetemből és minden helyre áll.
Mondanom sem kell, hogy 1 hét alatt nem tudtuk beszerezni ezeket, pedig egyik sem egy húdespeciális fajta... nah mind1...
Ami a kullancs csípést illeti, csak azért döbbentem le, mert visszaemlékeztem, álatlánosban 8 év alatt 7-szer voltunk erdei kiránduláson, táborban. Az első alkalommal csípett meg a kullancs, amit aztán itthon vettünk észre és szedtünk ki. Azután egyszer sem mászott rám kullancs és be sem voltam oltva ellenük, sőt nem egy osztálytársamat többször is csípett meg kullancs, annak ellenére, hogy be volt ellenük oltva. Mindezt el is mondtam a dokinak, mire ő azt mondta, valszeg emiatt a fertőzés miatt egyfajta védettségem lett a többi kullancs ellen...
Hát, amint meglesz az összes bogyó, elkezdem a kúrát és kiölöm ezt a szart a szervezetemből, ki tudja, hátha az életkedvem is visszatér, az lennek csak az igazi gyógyulás.

Nah, megint sokat pofáztam, peace.

2010. január 6., szerda

Fucking Snow!

Annyira vicces, hogy a szar hétköznapjaimat még az időjárás is megkeseríti ahol csak tudja. Természetesen nem akkor esne a hó, amikor karácsony van, vagy 2 ünnep között, neeeem, hétköznap bazzeg, amikor az ember jön dolgozni, akkor kell...

Most jöttem be egy hólapátolásból és ahogy elnézem, kb. 1 órán belül megint mehetek ki.
Vicces, legutóbb említett bmw-s picsa megint erre jött, már távolról megismertem.
Indexel balra, hogy ő ide bejön, felé fordultam elborult arccal, mire ő megállt és inkább megfordult.

Szintén vicces, hogy a hókotrók megint akkor jelntek meg az utakon, miután már mindenhol letaposták a kocsik a havat, természetesen megint úgy, hogy a lapát még véletlenül se érje a havat.
El tudom képzelni, hogy megint túl hirtelen érkezett a hó, akárcsak az előző, amit kb. már 1 héttel előtte jeleztek, hogy jön, nem mintha ezt sem jelezték volna 5-6 nappal ezelőtt. Dehát ez baromi hirtelen, hát ennyi idő alatt képtelenség felkészülni... nevetséges.

Szokták emberek csinálni azt, hogy Miklósról jobbra fordulnak ki és bejönnek ebbe a parkoló részbe, átmennek és kicsit odébb fordulnak vissza, mert ők ugye eredetileg balra akartak menni, de Miklósról halál balra fordulni. Ezzel semmi gond nincs addig, míg nem havazik.
Lapátolom a havat, jön egy kocsi, a fent említett manőverrel, letaposva a még fel nem lapátolt havat, amit utána képtelenség felkaparni.
Hát rögtön kezdtem : MI A KURVA; és innentől elkezdtem sorolni az anyai ágon felmenő rokonait kellemetlen jelzőkkel, egészen az Árpádháziakig; KELL ITT ÁTMENNI?! NEM LÁTOD, HOGY ITT LAPÁTOLOM FEL EZT A SZART, BAZZEG?!
Mire végeztem a mondókámmal, addigra megint leesett annyi hó, hogy ahol már voltam, mehettem mégegyszer.
Ezt kb. 3szor 4szer játszottam el, gyakorlatilag az összes itt áthaladó autósnak.
Egyiküknek megkegyelmeztem, illetve másképp világíttam rá erre a problémára. Bejöttem, de még nem voltam kész, erre megint a fel nem lapátolt részen megy egy kocsi, de ez ott meg is áll. Annyi esze nem volt, hogy ott álljon meg, ahol már nincsen hó. Bejön a boltba, vásárol, majd megjegyzi, milyen borzasztó ez a hóesés, meg megint lapátolhat mindenki, stb stb. Erre vártam.
Válaszoltam: igen és is épp lapátoltam, de a legborzasztóbb, hogy a sok bunkó köcsög rámegy a fel nem lapátolt részre, beletaposva a havat a betonba, amit utána egy pokol fellapátolni. Emberünk bólogatott, hogy ja, ja... aztán távozott, láttam, hogy félúton leesett neki, hogy konkrétan rá gondoltam az előbbivel. Ablakon keresztül nem láttam mit morog a bajusza alatt, de örültem, hogy leesett neki.

Szóval ezek az apró örömök (mikro orgazmusok) kecsegtettek eddig és ahogy elnézem 11 körül mehetek ki megint, majd délután 1 körül hazamegyek, hogy otthon is eltoljam a havat, mert ha ez így esik továbbra is, akkor 5kor már nem ellapátolni fogjuk, hanem alagutat ásunk...

Peace.

2010. január 5., kedd

New year

Hát marhaboldog új évet mindenkinek. 2010 van, és ezzel semmi egetrengetőt nem mondtam. Semmi nem változott, semmi nem is fog. Ugyanúgy itt rohadok, mint tavaly és még jó sokáig.
Tegnap terveztem, hogy írok, de rush miatt nemigen volt rá esélyem.
Anyám tegnap azt mondja: Szervusz bolt, 2010-ben is itt vagyunk. Én magamban csak ennyi mondtam: Szervusz te mocskos, büdös, lepratelep börtön, 2050-ben is itt fogok rohadni.

Rövid összegzés 2009-ről:
A 2009-es évem igen rosszúl kezdődött. Rosszúllét, fura álmok, viták, stb.
Februárban kipenderítettük az egyik alkalmazottat, azt amelyik cseszett dolgozni, de nem ezért váltunk meg tőle, hanem mert nem ment a bolt. A rosszabbnál orsszabb napok csak jöttek és akasztottak ki rendesen. Tf2-t is abbahagytam az akkori update-k miatt. Szintén februárban kezdett havazni, ami szintén jobbá tette napjaimat.
Márciusban megintcsak furcsa álmok gyötörtek, a második felében viszont álmatlanság, rosszúllét és kimerültség jött. Ebben a hónapban kezdtem gondolkodni egy nehéz döntésen.
Áprilisban megvolt az eslő Apeh ellenőrzésem. Hónap elején belekezdek egy hosszas hintaágy festés project-be. A hónap vége fele bekerült végre a hifi a kocsiba, csak egy műanyag burkolat okozott fejfájást, illetve annak beszerzése. A hosszas gondolkodás végére érve úgy döntöttem, lemondok arról a lányról, akiről azt hittem, lehetne több is mint barátság. Gyáva döntés volt, mert ő az egészről semmit nem tudott, így számára nem történt semmi változás.
Májusban beköltözött a lakásomba az új lakó, akinek segítettünk a költözködésben. Régi biliárd helyünk megszűnt, így egy újat kellett keresnünk. Találtunk is egy tök igényes helyet, ami újonnan kedvencünk lett. 13-án megszült a macskám. 3 kölyöknek adott életet, akik ma már nagyobbak anyjuknál. 25-én betöltöttem 22. életévemet, ami egy ritka szar nap volt, mert terémszetesen itt a börtönben kellett töltenem, hiába kértem, hogy ezen a napon szeretnék szabin lenni, hehe, lófaszt...
Ezek után jöttek megint az idegbetegséggel teli napok, amikor dühtől véraláfutásos szemmel mentem haza minden nap. Hónap végére elkészültem a hintaággyal.
Júniusban sok érdekfeszítő dolog nem történt. Levágattam szép hosszú hajam, hogy az így is nyűggel teli életemben, legalább egy kis gonddal kevesebb legyen; ugyanakkor hiányozni fog, talán majd egyszer újra megnövesztem...
Júliusban bemásoltam ide az előző blogomról az összes bejegyzést, csak azért hogy visszamenőleg mindenki tisztában legyen a történésekkel, nem mintha olyan sokan olvasnák...
Augusztusban megint felfedte magát nálam a depresszió és a magány, a napi rendszeres idegbetegség mellett. A hónap másik felében volt egy kis kórházlátogatásom, egy minimális műtéttel. A műtét végül Szeptemberben került sorra. Szövődmények nincsenek... egyelőre...
Azt hiszem ebben a hónapban kezdtem el újra Team Fortress-ezni.
Október 11-én volt 7. éve, hogy egyedül vagyok, amit már addigra kezdtem feldolgozni, beletörődni abba a tudatba, hogy ez így is marad. A hónap másik felében mentünk állatorvoshoz, mert szegény macskámat felrúgta néhány mocskos kölyök, akiknek a mai napig nem bocsájtottam meg és ha elkapom őket, az biztos törött kezükkel fogják véres orrukat törölgetni. Macskám megvakult a bal szemére és a viselkedése is teljesen megváltozott.
Hónap végére megint kellőképpen felgyülemlett bennem minden feszültség és konkrétan halálvágyam volt, ami majdnem be is következett, köszönhetően egy kósza gondolatomnak és egy majdnem frontális ütközésnek. Meggondoltam magam.
Novemberben folytatódtak az idegeskedéssel töltött napok, főleg, hogy alkalmazottunk szabin volt, így kb. 3 ember helyett kellett dolgoznom. Én is kivettem 1 hét szabit, ami egyáltalán nem volt pihentető és úgy mentem utána megint dolgozni, mintha azelőtt is végig melóztam volna.
Decemberben megint halálos gondolataim voltak, amit elűzött egy Bécsi kirándulás Pepával és Tanashival. Ez egy kicsit kikapcsolt. Karácsony előtt 1 héttel kb. elkezdett aktívan havazni, ami aránylag hamar el is olvadt. Karácsony előtt még volt egy kisebb idegbaj, de azt szerintem leírtam nemrég.
Szilveszterre idén is lanparty-t szerveztem, ám idén utoljára. Nem részletezem, mert nem akarok sértődést, de meg kell mondjam, kellően ki vagyok akadva és jövőre nem szervezek semmit és nem is megyek sehova. Pihenni fogok és aludni, sokkal több értelme van, mint szervezkedni, készülődni a semmiért.

Hát igen, elég szar évem volt és hiába reménykedtem egy boldogabb évben, természetesen nem így lett. Most nem kívánok semmit és talán nem ér meglepetésként, hogy idén is végig idegbetegeskedem, depressziózom és kínlódom az évet.
Van ennek így értelme?

Hát megintcsak boldog új évet mindenkinek.